Világgazdaság • 2010. március 24. 09:47
A kilencvenes évek közepéhez viszonyítva másfélszeresére nőtt Németországban a nem hagyományos munkaviszonyban dolgozók száma - írta a Világgazdaság a szövetségi statisztikai hivatalra hivatkozva. Hasonló átrendeződést a legtöbb nyugat-európai ország átélt.
Míg 1996-ban 6,4 millióan voltak a részmunkaidőben, korlátozott idejű szerződéssel vagy munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak és az önálló foglalkozásúak, 2008-ban ez a szám már megközelítette a tízmilliót. Ugyanezen idő alatt 24,7 millióról 22,9 millióra zsugorodott a teljes munkaidőben dolgozók serege.
A munkavállalók számára bizonytalanságot és alacsonyabb szociális juttatásokat hozó, ugyanakkor a vállalatok versenyképességét javító változásokat a Schröder-kormány idején bevezetett reformok (Hartz I-IV) hozták mozgásba. A gazdasági válság újabb lökést adott a rugalmas munkaerő-piaci megoldások terjedésének, bár ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek megbízható statisztikai adatok.
Hasonló átrendeződést a legtöbb nyugat-európai ország átélt, és ha lassabban is, de a dél-európai, valamint a kelet-közép-európai térségben szintén egyre inkább a rugalmasság válik a munka világának kulcsszavává.
Szakértők szerint tartósan fel kell készülni arra, hogy a második világháború utáni évtizedekben megszokott stabil, szociális juttatásokkal körülbástyázott állások csak a munkavállalók egy része - esetleg kisebbik hányada - számára lesznek elérhetők. A vállalatoknál teret nyerő "háromosztályos" modell szerint a menedzsmentből és a kulcsfontosságú dolgozókból álló magot projektekre szerződtetett külső szakértők, valamint a konjunktúrától függően felvett vagy éppen elbocsátott rugalmasan foglalkoztatottak egészítik ki.