Mennyit sportol a magyar? Beszéljenek a számok!

Pénzcentrum2010. március 3. 11:17

Jelentősen csökken a lakosság által aktív sporttevékenységre fordított idő, valamint azok száma is, akik hajlandóak a testmozgásra - derül ki a GfK Hungária, valamint a GfK nemzetközi kutatási eredményeiből. Jelentős arányban csak a legfiatalabb korosztályokban találhatunk rendszeresen sportolókat, és már a fiatal középkorúak körében is rendkívül alacsony a mozgás iránti igény. A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti, hiszen egyre többen töltik szabadidejüket a képernyő előtt. 

Gyakran halljuk a médiából, hogy nem sportolunk eleget. Ezt vetik szemünkre orvosaink is, sőt a politikusok is egyre gyakrabban hangoztatják sportkultúránk hanyatlásával kapcsolatos nézeteiket. Egyre több sportpályát láthatunk megszűnni, egyre kevesebb újat láthatunk átadni és a lakosság egészségügyi állapotát leíró mutatókat tekintve messze elmaradunk a fejlett országoktól. Vajon mennyire okolhatóak mindezekért a lakosság sportolási szokásai és mennyire tekinthető magyarnak ez a jelenség?

Nemzetközi viszonylatban - 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva - a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog, habár régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással -derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.

"Ezen adatok tükrében feltehetnénk a kérdést, hogy akkor mégis, mi itt a probléma? A válaszhoz az alábbi két tendenciát érdemes figyelembe venni: az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal kezdett el csökkenni a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökken" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya.

Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen gyakorisággal sportol valaki. A sporttevékenység leginkább az életkor és az ezzel szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás függvénye. Megállapítható, hogy a sportolási statisztikákhoz jelentős mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a 60 év feletti korosztályban a legritkább a sportoló nyugdíjasok előfordulása.

A sporttevékenység rendszerességét mindenképpen befolyásolja a lakóhelyünk természete, illetve az iskolai végzettségünk is. A városokban élők hajlamosabbak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettségűek körében is elterjedtebb a rendszeres edzés.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

"A csökkenő sportolási aktivitásunk mögött többféle ok húzódik meg. A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek" - tette hozzá Bacher János.

A sporteseményre járás gyakorisága viszont kisebb mértékben csökkent, mint a sportolás gyakorisága. Közel annyian hajlamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sporteseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több, mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány hölgy.

Érdekes, hogy ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sportközvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából.

Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik honfitársunk érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.

Címkék: