Pénzcentrum • 2010. január 25. 11:02
Sok esetben nem értenek egyet az Alkotmánybíróság határozataival az ismertebb magyarországi adótanácsadók, adószakértők. Az adózási témában hozott döntések egy jelentős részében azonban szakmai berkekben sincs egységes álláspont. Egybehangzó vélemény ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróságnak a külső hangokat is meg kellene hallgatnia - derül ki az Index írásából.
Már csupán alig egy hónapja van az Alkotmánybíróságnak, hogy még a saját maga által meghatározott határidő (február 25.) előtt meghozza az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénnyel - közismert nevén: vagyonadótörvény - kapcsolatos döntését. Mivel a jogszabály egy új eszközt ad a mindenkori kormány kezébe az adórendszer kialakításához, és az ügyet a pártok a politika színterére is beemelték, ezért a döntéssel kapcsolatban minden oldalról fokozottak a várakozások.
Ahogy mindenki más a testület tagjain kívül, úgy a magyarországi adószakértők és adótanácsadók sem tehetnek mást, várnak a bíróság döntésére. Még a szakemberek sem mernének nagy összegű fogadásokat kötni az Alkotmánybíróság döntésére. Ez azért is van így, mert a szakértők többsége szerint az elmúlt években az Ab. csak összezavarta a szakmát azzal, hogy nem ítélkezett következetesen.
Ezzel a nézettel annak ellenére nem ért egyet Zara László a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke, hogy szerinte sem ítélkezett minden esetben helyesen a testület. A szuperbruttósítást például ilyen formában nem engedte volna át. Az adókamara elnökének kifogása a szuperbruttóval kapcsolatban, hogy az szja törvény 2010-es változása összekapcsolja a személyi jövedelemadót a társadalombiztosítási járulékokkal.
Egyes nyilatkozó adószakértők úgy látják, hogy a Pénzügyminisztériumnak és a kormányzatnak túl sok energiáját emészti fel, hogy korábbi bírósági ítéletekből megpróbálják kibogozni, mi az, ami megfelelne a testület elvárásainak, és mi az, ami nem. Az Ab. döntéseivel jelentősen korlátozza a kormányzat mozgásterét az adórendszer kialakításában - véli a szakértők többsége.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Vámosi-Nagy Szabolcs az Ernst & Young adópartnere azt is hozzáteszi, hogy nem szerencsés, ha az Alkotmánybíróság aktívan avatkozik be az adóztatásba, az elmúlt évekhez képest sokkal visszafogottabban kellene működnie a testületnek. Többen a korábbi, törvényeket megsemmisítő - egyes esetekben érthetetlennek nevezett - ítéletek miatt egy öngerjesztő folyamat beindulását látják a beadványok számának emelkedésében. Az állampolgárok az elmúlt évek "sikereit" látva felbátorodtak, és az egyre gyakoribban citálják az érdeküket sértő adótörvényeket az Ab. elé, a bíróság pedig nem tudja kellő gyorsasággal megválaszolni a beadványokat. A folyamat veszélyeire is felhívják a figyelmet a szakértők. Hangsúlyozzák, jogbizonytalansághoz vezet, ha egy hatályos törvény alkotmányossági kérdése lóg a levegőben.
Erdős Gabriella a PricewaterhouseCoopers adózási területen dolgozó cégtársa szerint a kialakult helyzet megoldásának a kulcsa, hogy a testület ne értelmezze olyan közvetlenül az alkotmányt, mint ahogy azt egyes esetekben a közelmúltban tetette. Szerinte az elfogadott adótörvényeknél inkább a jogalkotói szándék alkotmányosságát kellene nézni a testületnek.
Egy dologban az Index által megkérdezett összes adószakértő egyetért. Az Ab. tagjainak a döntések előtt - legalább informálisan - gyakrabban kellene megkérdezniük adózási szakemberek véleményét az adott témáról. A felkeresett nyolc szakértő ugyanis egybehangzóan állítja, az elmúlt években egyetlen ügyben sem keresték meg őket a testülettől. Ez alól csak Vámosi-Nagy Szabolcs a kivétel, akinek a véleményét még évekkel ezelőtt APEH-elnökhelyettesként kérte ki az Alkotmánybíróság.