Pénzcentrum • 2009. december 31. 05:02
Az év utolsó napja sem mentes adófizetési határidőtől, az arra kötelezett vállalkozásoknak a mai napig kell megfizetniük a 2009. negyedik negyedévre esedékes környezetterhelési-díj előleget.
Környezetterhelési díjat (díj előleget) a levegő, a vizek és a talaj szennyezőinek kell fizetniük negyedéves részletekben, a negyedév utolsó napjáig, és az erről szóló bevallást is be kell nyújtaniuk az állami adóhatóság felé az APEH honlapján található nyomtatványon.
A 2008-as évben környezetterhelési díjból összesen 10,3 milliárd forint folyt be az államkasszába, idén novemberig bezárólag pedig nagyjából 9,7 milliárd forint volt ez az összeg, és várhatóan az egész éves bevétel meg fogja haladni a tavaly beszedett díj mértékét.
Levegőterhelési díjat azoknak a szennyezők kötelesek fizetni, akiknek a levegőszennyező forrásuk jogszabály szerint bejelentés köteles. Nem kell bejelenteni - és így díjat sem kell fizetni - például a lakossági kazánok, kályhák, kandallók után, de a lakosság és a költségvetési szervek számára távhőt szolgáltató berendezések sem díjkötelesek. Levegőterhelési díjat kell fizetni a kibocsátott kén-dioxid, nitrogén-oxidok és egyéb szilárd anyagok után.
Vízterhelési díjat a tevékenység során a vízbe kibocsátott foszfor, szervetlen nitrogén, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom és réz után kell fizetni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.