Pénzcentrum • 2009. november 10. 07:22
A tegnapi nap folyamán megszavazta az Országgyűlés az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről, valamint a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. Az eredeti pénzügyminisztériumi törvénytervezet lényegei elemei átmentek, azonban a PM pár ponton alulmaradt a képviselők akaratával szemben, nem lesz például 25%-os "büntető" adókulcs a hosszú távú megtakarításoknál, megmarad a nyesz, a lízingcégek pedig szomorkodhatnak.
A törvény címében szereplő témák mellett még a nyári adótörvények hibáinak korrigálására és egy sor újabb rendelkezés bevezetésére nyújtotta be szeptember 18-án Oszkó Péter pénzügyminiszter a törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlés elé. A pénzügyminiszter kérte a törvénytervezet sürgősségi tárgyalását a honatyáktól. Ezt a képviselők nagy többsége elutasította, így hagyva több időt maguknak a módosító javaslataik előkészítésére és keresztülvitelére.
2009.10.14 09:30
Várni kell még az adómódosítások zárószavazására
A sürgősségi tárgyalás kezdeményezése vélhetően a minisztérium taktikája volt annak érdekében, hogy a képviselőknek ne legyen túl sok idejük a jogszabállyal bíbelődni. A PM félelmei beigazolódtak, néhány apróbb ponton ugyanis az Országgyűlés elsöprő többséggel módosította a kormány elképzeléseit. Jelentős késlekedést azonban nem okozott a törvényalkotási folyamatban a sürgősségi tárgyalás hiánya, mivel - 1 hónap helyett - így is csupán szűk két 2 hónapot vett igénybe törvény parlamenti szakasza.
Mit tartalmaz az új törvény?
A cikk tőkepiacokat nem érintő második fele itt olvasható:
2009.11.10 07:22
Szja-t és a vállalkozásokat érintő változások jövőre
A tőkepiaci ügyletekkel összefüggő szja módosítások
Az új jogszabály egyik legjelentősebb eleme, hogy a hosszú távú megtakarításokat kedvezőbb adófizetési feltételekben részesíti. A jövő évtől kezdődően lehetőség lesz tartós befektetési szerződés megkötésével olyan, legalább 25 ezer forint értékű pénzösszeg lekötésére, mellyel a megtakarítások hozamai akár mentesülhetnek is a kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség illetve osztalék után fizetendő adó alól. A kedvezményes adókulcs ugyanis ezeknél a tételeknél 3 év lekötés után 10%, 5 év után pedig 0% lesz.
A törvény tételesen felsorolja, hogy milyen pénzügyi eszközök hozamai után kaphatjuk meg a kedvezményt. E szerint: a forint kamatozó bankbetétek és a forint takarékbetétek hozamai után, a forintban denominált ellenőrzött tőkepiaci ügyletek hozamai után, és olyan pénzügyi eszközök (pl. állampapír, befektetési jegy) után, amelynek befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne, jár a 3 és 5 éves kedvezmény. A lekötött összeget nem feltétlenül kell végig ugyanabban az instrumentumban tartani a teljes futamidő alatt, a lényeg csupán annyi, hogy a megtakarítási számláról nem szabad felvenni azt.
2009.09.22 10:45
Megúszható lesz az árfolyamnyereség-adó?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A PM eredeti tervei szerint az ilyen megtakarításban elhelyezett pénzek idő előtti - az első 3 év letelte előtti - feltörése esetén a szokásos, 20%-os hozam után fizetendő adó helyett egy 25%-os "büntető" kulcs lett volna érvényben, azonban ezt a javaslatot a képviselők nagy többséggel kigyomlálták a csomagból.
Ugyanez a forgatókönyv következett be a nyugdíj-előtakarékossági számlával (nyesz) kapcsolatban is. A minisztérium úgy tervezte, hogy a hosszú távú megtakarítási számlák teljes egészében kiváltják a nyesz-t, ami fokozatosan megszűntetésre kerülne amellett, hogy lehetőséget hagynának az ott felhalmozott pénzek megtakarítási számlára történő utalására. Végül nem ez történt, egy 348 igennel megtámogatott módosító javaslattal a honatyák sértetlenül hagyták a nyesz intézményét.
Egy másik fontos, a pénzügyi piacokat érintő része a törvénynek, hogy a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből (értékpapír, deviza és áru is!) származó jövedelmekre 2010. január 1-jétől kezdődően sokkal kedvezőbb adózási szabályokat vezet be. Míg jelenleg az ilyen ügyleten elért nyereség után 25% adót kell fizetni, addig jövőre az adókulcs a tőzsdei ügyleteknél alkalmazott szintre, 20%-ra mérséklődik.
2009.09.24 12:42
Hogyan változhatnak jövőre az adójogszabályok?
További könnyítést jelent a tőzsdén kívül üzletelők számára, hogy a törvény értelmében az ügyleteken elért összes nyereség csökkenthető az éven belül ilyen típusú ügyleteken elért összes veszteséggel, és csak a kettő különbözete tekintendő jövedelemnek éppúgy, mint a tőzsdei ügyletek esetében.
A jelenlegi szabályozás szerint minden pozitív eredménnyel záruló tőzsdén kívüli ügylet nyeresége után le kell róni a 25% adót, még akkor is, ha adott esetben összességében negatív eredménnyel zártuk például a deviza vagy árupiaci ügyleteinket. Jövőre ez teljesen másképp lesz, a 20%-os adó eleve tehercsökkenést hoz ebben a szegmensben, de az igazán nagy lépés az, hogy egy alapvetően kockázatos tevékenységet a veszteségek elszámolhatóságával január 1-jétől már méltányosan kezel az adórendszer, nem utolsósorban a magyar állampapírok vásárlóinak örömére.
A tegnap megszavazott törvény szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül - néhány kivételtől eltekintve, mint pl. pénzváltás - minden olyan befektetési szolgáltatóval kötött értékpapír-, áru- vagy devizapiaci ügylet, amely a PSZÁF tevékenységének tárgyát képezi, vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában illetve olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal Magyarországnak van kettős adóztatást elkerülő egyezménye. A külföldi tőkepiaci ügyletek tekintetében továbbá az is feltétel, hogy az adott állam felügyeleti hatósága is folytasson felügyeleti tevékenységet az ügylettípussal kapcsolatban. Az EGT-n kívül ilyen ügyletek további feltétele, hogy az adott ország felügyeleti hatósága és a PSZÁF között biztosított legyen az információ csere, és az adózó magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges valamennyi ügylet a befektetési szolgáltató által a névére kiállított igazolással.