Világgazdaság • 2009. szeptember 29. 08:17
Az állami cégvezetők juttatásaihoz hasonlóan napvilágra kerülnek a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.) igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagjainak díjazásai is.
Ezt tartalmazza a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításának tervezete, amely hamarosan a kormány elé kerül. (Hiányzik viszont az előterjesztésből az a szabály, amely megengedte volna kft. alapítását kötelező tőkeminimum nélkül is, így létrehozásához továbbra is szükség van az ötszázezer forintra.) A cégek - az éves rendes közgyűlés összehívásával egyidejűleg - kötelesek nyilvánosságra hozni az érintettek nevét, a tagsági minőségükben kapott valamennyi pénzbeli és nem pénzbeli juttatást, mégpedig tagonként és jogcímek szerint részletezve. A részvénytársaságoknak biztosítaniuk kell, hogy az érdeklődők a honlapon folyamatosan elérjék az adatokat - írta a Világgazdaság.
A társasági törvény leendő szabálya azonban nem új keletű uniós kívánalom. Az idevágó, a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásáról szóló közösségi ajánlás 2004-ben született. Jóllehet megjelenik a Budapesti Értéktőzsde felelős társaságirányítási ajánlásaiban, de az érintettek nemigen tartják magukra nézve érvényesnek, ezért szükséges jogszabályban rögzíteni az elvárást az igazságügyi kormányzat szerint.
A társasági törvény mostani módosítását egy 2007-es uniós irányelv követeli meg. A közösségi szabályozás a tőzsdén jegyzett társaságokban erősíti a részvényesi jogokat és igyekszik megoldani a határokon átnyúló szavazáshoz kapcsolódó problémákat. Arra törekszik, hogy elősegítse: az unió más tagállamából való részvényesek lehetőleg egyenlő feltételekkel gyakorolhassák jogaikat, illetve azonos módon vehessenek részt a döntéshozatalban. Ezért többek között átláthatósági szabályokat határoz meg, rendezi a képviselő útján történő szavazással kapcsolatos kérdéseket, valamint kiterjeszti az elektronikus úton való közgyűlési részvétel lehetőségét.
Hatályos társasági jogunk lényegében már ma is megfelel az irányelvnek, így annak átültetése a törvény csupán egyes rendelkezéseinek módosítását, pontosítását, kisebb mértékű kiegészítését igényli. Az uniós irányelv hatálya kötelező jelleggel csak a szabályozott piacra (tőzsdére) bevezetett társaságokat érinti. A hazai társasági jog sajátosságára figyelemmel - miszerint a nyilvánosan működő részvénytársaságokra és a tőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozó transzparencia és tájékoztatási szabályok nem különböznek - a tőzsdei cégeknél szélesebb kört lefedő nyilvánosan működő részvénytársaságokra érvényesül a szabályozás.