Pénzcentrum • 2009. szeptember 8. 06:20
Lehet, hogy kapok a fejemre az olvasóktól, sőt a munkatársaimtól is, de szerintem a dolgozók többsége nem dolgozza végig a munkaidejét. Telefonálgatás, kávézás, hírek, közösségi oldalak - hogy csak a legfontosabb időrabló tevékenységeket említsem.
Ha ezt a cikket a munkahelyedről olvasod, valószínűleg épp nem a munkádat végzed, legalábbis keveseknek szerepelhet a munkaköri leírásában a Pénzcentrum szemlézése. Pedig örülnénk neki, ha minél többen lennének.
Bár számos olyan - főleg fizikai - munkakör létezik, ahol nem lehet lazítani egy percre sem, sőt - megkockáztatom - a szellemi dolgozók egy részénél is előfordul, hogy ki sem látszik a munkából, a nagy többség azért itt-ott beiktat egy szünetet, egy kis kitérőt, amely nem szerepel a kötelező teendői között.
Tegyük hozzá, nincs is ezzel semmi baj. Dolgozzon valaki fizikai vagy szellemi területen, a legritkább esetben tud csak valaki 8-10 órán keresztül folyamatosan maximális koncentrálással dolgozni - anélkül, hogy legalább öt percre megállnának szusszanni egyet. (Hirtelen csak a Párizs-Dakar versenyzői jutottak eszembe, de biztos van kézenfekvőbb példa is.) A pihenő alatt egy kicsit távolabbról tudja szemügyre venni a feladatokat, jobban át tudja gondolni a teendőket, vagy egyszerűen az addig túl szoros kordában tartott gondolatokat hagyhatja szabadon szárnyalni egy picit.
A pihenő azonban néhány esetben kezd elszabadulni, oly annyira, hogy a munkaidő nagyobbik része már inkább lazítás, mint a feladatok elvégzésére való koncentrálás. Persze túl egyszerű és demagóg lenne ilyenkor a lapátnyélre támaszkodó munkás példáját előhozni, pláne, mivel a saját házunk táján is lenne mit rendbe tenni. Igaz?
Rövid és egyáltalán nem reprezentatív (hogy mást ne mondjak, közösségi oldalon elvégzett) felmérésemből ugyanis az derült ki, hogy bizony egy átlagos számítógép előtt ülő dolgozó életéből napi több óra elmegy a "semmittevésre".
A válaszok a leggyakrabban így néztek ki: Facebook, chat, hírek. Esetleg Skype az ismerősökkel, blogok olvasgatása, egészen webkettes felhasználók esetében Twitter és/vagy Tumblr. És hogy erre mennyi idő megy el? Kapaszkodjanak meg az olvasók: napi 1-4(!) óra. Vagyis akár a teljes munkaidő fele is haszontalan tevékenységekkel telik.
Korábban: Facebook függőség: még a tanulmányi átlagot is rontja!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Persze azon is el lehet vitatkozni, hogy mi a haszontalan. Jómagam, néhány szintén újságíró kollégával együtt azt valljuk, hogy az "időpocsékoló" tevékenységeket egyszerűen be kell építeni a napi rutinba. A Twitter például remek hírforrás, de nap, mint nap látnak napvilágot olyan cikkek, blogbejegyzések és felmérések, miszerint minden szakma képviselője megtalálja a maga társait és híreit ezeken az oldalakon. Adott esetben a chatoldalak, azonnali üzenetküldők is lehetnek hasznos információforrások. A közösségi oldalak hasznosságáról azonban már megoszlanak a vélemények.
Korábban: Mit mondj a főnöködnek, ha rajtakap?
Egy angol felmérés szerint az átlagos Facebook-felhasználó legalább napi 15 percet fenn van az oldalon, ami a termelékenységet összességében 1,5 százalékkal rontja. Mások viszont épp arra hivatkoznak, hogy emellett az átlagos ebédszünet a szigetországban egy óráról 35 percre csökkent, vagyis a dolgozók a saját szabadidejükből áldoznak időt a közösségi oldalakra, azaz teljesen "jogosan" lazítanak. Más felmérések szerint a Youtube, a Facebook és társainak időről-időre való felkeresése javítja a hatékonyságot.
A kérdés csak az, mit is szól ehhez a főnök. Tényleg, mit? Válaszokat a cikk alatti kommentekben várunk.