Pénzcentrum • 2009. augusztus 11. 10:17
A gazdasági tárca új rendelettervezete értelmében a kereskedelmi állások jó részének betöltéséhez nem kellene ezentúl szakképzettség. A javaslat persze kiverte a biztosítékot a szakszervezetek körében.
Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) úgy gondolja: a hipermarketeknek kedvez a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) rendeletmódosítása, hiszen ők alkalmaznak tömegesen szakképzetlen munkaerőt.
Ez azt jelentené, hogy ezentúl bárkit felvehetnének a kerskedők pénztárosnak, pékáru-, zöldség-gyümölcs-, ruházati cikk, könyv-, újság-, papír-írószer- és virágeladónak, vagy akár piacfelügyelőnek.
Az érdekvédők szerint ezzel a lépéssel a hipermarketeknek még az ágazati bérminimumot sem kell majd megfizetniük.
Mint ismeretes, a 2005 óta érvényben lévő kereskedelmi törvény általánosságban valamennyi üzletben kiskereskedelmi tevékenységet folytató dolgozó számára kötelezően előírta a szakképesítést. Az alkotmányügyi bizottság június elején ezt úgy módosította, hogy már csak egyes termékek kiskereskedelmi tevékenységére írja elő a szakképzettséget, ahol az egyes termékek meghatározása a kereskedelemért felelős miniszter feladata.
Feltehetően a szakképzettség követelményének lazításában volt némi szerepük az iparági lobbistáknak, még akkor is, ha a hipermarketek eddig is könnyedén megkerülték a szakképzésre vonatkozó előírásokat azzal, hogy az eladótérben sürgölődő dolgozóikat árufeltöltőknek vagy logisztikai munkatársaknak nevezték.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Más kérdés, hogy a hipermarketekben dolgozó eladók feladata valóban nem igényel különösebb szakképzettséget, hiszen azok lényegében önkiszolgáló kereskedelmi formában működnek, ahol az eladó feladata jobbára arra korlátozódik, hogy a vevőnek megmutassa, mit hol talál. Ráadásul gyártói felelősség elve értelmében a termékről az eladó sem adhat annál több felvilágosítást, mint ami a csomagoláson olvasható.
Az iskolarendszerű kiskereskedelmi képzés az utóbbi tizenöt évben nagymértékben leépült, és az oktatási intézményekből kikerülők között is sok a pályaelhagyó. Míg a multik jobbára házon belüli, testre szabott tanfolyamaikon képzik a dolgozókat, a kereskedelmi láncok egy része azzal is próbálja észrevétetni magát a piacon, hogy iskolázza a dolgozóit.