Pénzcentrum • 2009. augusztus 7. 06:20
A lisszaboni célok elérésnek, vagyis a foglalkoztatottság növelésének nem tett igazán jót a mostani gazdasági válság. Sajnos hazánk továbbra is szégyenlistán szerepelhetne a foglalkoztatási szintet, a pályakezdők, az idősek és a nők munkaerő-piaci helyzetét tekintve.
Júliusban sajnos a hazai munkaügyi statisztikák még mindig romlást mutattak: közel kilenc ezerrel többen kerestek állást, mint előző hónapban, összesen mintegy 557,9 ezren, a pályakezdő álláskeresők száma pedig különösen megnőtt.
Bár a helyzet Európa más országaiban sem rózsás, a foglalkoztatottsági adatokat tekintve hazánk különösen rossz eredményeket produkál, és nem csak a régi tagországokhoz képest.
Az Európai Unió negyedévente, illetve évente készíti el munkaerő-piaci felmérését, az Európai Munkaerő-felmérést (EU-LFS), melynek 2008-at összesítő eredményeit nemrégiben tette közzé az Eurostat. Ebben az EU, illetve EFTA (Liechtenstein kivételével) tagállamok, valamint a tagjelölt országok munkanélküliségi helyzetét mérik fel, pontosabban a 15 év feletti lakosság körében mért foglalkoztatottságot.
Közvetlenül a csatlakozásunk előtt, 2004 tavaszán egy, az Európai Unió által 2000-ben kitűzött foglalkoztatáspolitikai, az úgynevezett lisszaboni célok megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmány még erősen elmarasztalta hazánkat, mivel a tíz csatlakozó állam közül Magyarország mutatta fel a legrosszabb munkaerőpiaci statisztikákat. Igaz, hogy a munkanélküliség jóval alacsonyabb volt akkoriban az uniós átlagnál, de az inaktívak, a munkaerőpiacról kivonultak aránya nagyon magas volt, és jelentős egyenlőtlenségek mutatkoztak az országon belül is.
A munkabérre rakodó járulékterhek nagyságát is kifogásolták, mondván, hogy azok túlzott szintje akadályozza az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, és így a foglalkoztatottsági szint emelkedését, és túl nagy vonzerőt formál a feketegazdaság számára. Sajnos azóta sem sikerült lényeges felzárkózást mutatnunk egyik mutató terén sem, amit az alábbi grafikon is szemléltet.
Mint látható, mind a 15-64 évesek, mind az idősek, de még a nők foglalkoztatottsága tekintetében is meglehetősen hátul kullogunk, a lisszaboni célok - sorrendben 70, 50, 60 százalékos foglalkoztatási arány - elérése pedig szinte vágyálomnak tűnik.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A stratégián belül többek között olyan célkitűzéseket fogalmaztak meg, minthogy a munka legyen mindenki számára lehetőség - kortól és nemtől függetlenül, vagyis pályakezdő fiatalok esetében a munkaerőpiacra való beilleszkedést, az idősebb korosztályok számára a bennmaradást, nők esetében a gyermekvállalás utáni visszatérést kell elősegíteni.
Hazánk ezen a téren tett néhány lépést: a fiatalok esetében a START járulékkedvezmény 2005. végi bevezetésével igyekeztek javítani az elhelyezkedési kilátásokon, az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzésére pedig a START Extra járulékkedvezmény szolgál. Emellett persze azzal is igyekszik az állam a foglalkoztatást növelni, hogy fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt. 1998 és 2007 között ennek eredményeként az 55-64 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta 6,1%-ról 4,2%-ra csökkent, az aktivitási arány 17,4%-ról 34,5%-ra, a foglalkoztatási arány pedig 16,6%-ról 33,1%-ra nőtt. Ezalatt ugyanakkor a 14-25 éves korosztályban a férfiak és nők foglalkoztatási rátája is csökkent.
Hazánkban a nők foglalkoztatási szintje jóval alacsonyabb, mint más uniós országokban, amit az állam többek között a START+ munkáltatóknak nyújtott kedvezmény bevezetésével igyekezett enyhíteni, ami a gyermekgondozási szabadságról visszatérők alkalmazását ösztönzi.
Persze ez önmagában még igen sovány segítség a nők számára, hiszen amíg a bölcsődék, illetve óvodák túltelítettek, és nincs hova vinni a gyerekeket, addig nehezen elképzelhető, hogy könnyen visszatérjenek munkájukhoz.