Pénzcentrum • 2009. február 26. 05:40
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségek 2009-es szabályait. Az előírások böngészése során több adómentes jogügyletre is bukkantunk.
Az adómentes szabályok részletezése előtt tisztázzunk a fontosabb alapfogalmakat. A személyi jövedelemadó törvény szerint ingatlannak minősül a föld és minden a földdel alkotórészi kapcsolatban álló dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználatot, a haszonélvezeti jogot, a használati jogot, a telki szolgalmat, valamint a bérleti jogot tekintik.
Adómentes ingatlanügyletek
A házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem adómentes, továbbá ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor sem kell a jövedelem után adót fizetni.
A helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés is adómentes.
Amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 millió 400 ezer forintot, akkor a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, ha a termőföldet olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja és a földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.
Ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezeti vagyonnevesítéssel megállapított részarány tulajdonának a megszűnését eredményezi, akkor a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes függetlenül attól, hogy egyébként mennyi az éves összes jövedelme.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ugyancsak jövedelemkorlátoktól függetlenül mentes a termőföld átruházás, ha a vevő magánszemély regisztrációs számmal rendelkező olyan mezőgazdasági termelő, aki állattenyésztést folytat, és az általa használt földterület nem éri el az ágazati jogszabály szerint számított mértéket. Ekkor is előírás a fent részletezett öt évre vonatkozó hasznosítás, vagy a minimum 10 éves bérbeadás.
Adómentes a termőföld-ügylet továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtok-összevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik.
Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban nyilatkozik, hogy vállalja a feltételeket. Ha valótlanul nyilatkozik és utóbb az adóhatóság adóhiányt állapít meg, az a vevőt terheli. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti, a vételi szerződésben meghatározott árat nála ingatlan átruházásából származó jövedelemként kell figyelembe venni akkor, ha a nyilatkozata szerinti vállalást megszegte.
2008-ban értékesített termőföld esetén is alkalmazható szabály, hogy az adómentesség érvényesítéséhez az előzőekben ismertetett rendelkezéseknek megfelelő termőföld értékesítés céljáról az értékesítőnek nem kell az adóbevallásában nyilatkoznia. A változás a gyakorlatban azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha a magánszemélynek az előzőekben említett termőföld értékesítésen kívül az adóévben más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezett, akkor emiatt nem kell bevallást benyújtania.