Pénzcentrum • 2009. február 6. 05:40
A munkanélküliség emelkedése világszerte társadalmi feszültségeket szül, ami sok esetben protekcionizmushoz, sőt akár nacionalista kijelentésekhez is vezethet, nem csak a lakosság, de a támogatásukat elnyerni szándékozó politikusok körében is. Jó példa erre Gordon Brown, brit miniszterelnök választási kampánya során tett, "brit munkát a brit munkásoknak" ígérete, ami bizony komoly indulatokat váltott ki.
Nagy-Britanniában több millió külföldi dolgozik, különösen sok lengyel, aki közül azonban már tavaly rengeteg úgy döntött, hogy hazautazik. Ennek több oka is volt, a legnyomósabb természetesen az, hogy legtöbbjük feketén dolgozott, így amikor a válság nyomán egyik pillanatról a másikra elvesztették munkájukat, semmiféle segélyre nem voltak jogosultak.
Nem is csoda, hogy ilyen helyzetben a britek tavaly ősszel készségesen indítottak ingyenes buszjáratokat Lengyelországba, hogy ezzel is több munkalehetőséget tudjanak biztosítani a hazaiaknak.
A helyzet mostanra azonban tovább fokozódott, év végén olyan elemzések láttak ugyanis napvilágot, miszerint a 2001 óta teremtett 1,3 millió új munkahely elsöprő többségét külföldiekkel töltötték fel Nagy-Britanniában, miközben a helyiek közül 62 ezerrel kevesebb talál magának munkát, mint 7 évvel ezelőtt. A helyzet persze nem egyedi eset, hiszen a legfrissebb statisztikák mind azt mutatják, hogy Európa szerte emelkedik a munkanélküliek száma - a legsúlyosabban Spanyolországban.
Azóta széles tömegek kezdtek utcai tüntetésekbe, többek között a Lindsey olajfinomító munkásai is, akik szerint egy projektmunkát elnyerő olasz alvállalkozó 400 otthonról hozott munkással végeztette el a feladatot, brit munkavállalókat fosztva meg az állásszerzés lehetőségétől.
A protestálók azt szerették volna elérni, hogy Brüsszel módosítsa a kihelyezett munkavállalókról szóló irányelvet (Posted Workers Directive), a bizottság azonban hétfőn úgy döntött, hogy nem tesz eleget ezen kívánságnak, mert bár a munkanélküliség emelkedése valóban feszültségeket szül, azonban a munkaerő szabad áramlásának korlátozása nem jelentene megoldást a problémára, és csak a protekcionizmust erősítené.
Az említett direktíva, amely 1999 óta hatályos, azokra a kiküldött-, kirendelt-, kikölcsönzött munkavállalókra vonatkozik, akik továbbra is az őket kiküldő ország joghatósága alatt maradnak, tehát ott biztosítottak, és ugyanúgy megilleti őket a teljes körű szociális ellátás. Ezen felül a tagállamoknak ugyanazokat a munka- és fizetési feltételeket kell számukra biztosítani, mint amelyek a munkavégzés helyén érvényesek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nem egyéni munkavállalás módozatai
Az irányelv, mint látható, a munkavégzés három aspektusával foglalkozik. A kiküldetés esetén egy cég munkavállalókat küld ki saját nevében és saját irányítása alatt, szerződés alapján. Ez az eset állt fent az említett brit olajfinomítós példánál, ami a sztrájkhullámot elindította a szigetországban.
Ezzel szemben kirendelés esetén munkáltató munkavállalókat küld ki egy másik tagállam területére, de a csoport tulajdonában lévő telephelyre vagy vállalkozáshoz, feltéve, hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
A nem egyéni munkavállalás harmadik esete a munkaerő-közvetítés, vagy munkaerő-kölcsönzés. Itt a munkavállaló munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó, vagy a munkaerőt rendelkezésre bocsátó céggel áll szerződéses viszonyban, és ő küldi ki egy tagállam területén letelepedett vagy ott működő vállalkozáshoz. A két forma között természetesen van különbség, hiszen kölcsönzés esetén a munkáltatói jogokat nem kizárólagosan a munkaadó, hanem a kölcsönbeadó is gyakorolja. Ez anyagilag is kedvezőbb, hiszen ilyenkor nem egyszeri díjjal jutalmazzák a kölcsönbeadót, hanem a szerződés alatt folyamatosan, ugyanakkor a munkavállaló után kötelezően fizetendő járulékokat a munkába állás időpontja után is a kölcsönbeadó fizeti.