Pénzcentrum • 2024. május 15. 11:00
2008 és 2009 között egy három férfiból álló csoport rájött, hogy az Európai Unió klímaváltozás elleni törekvését szolgáló szén-dioxid-kvóta kereskedelmi rendszerében ugyanúgy el lehet csalni az áfát, ahogy azt étolajjal, farmerrel vagy bármi egyébbel teszik. Sőt, a körhintacsalásként elhíresült módszerhez még csak utaztatni sem kell a terméket, online lehet bonyolítani az egész folyamatot. Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós államok több pénzt veszítettek a körhintázás révén, mint amennyit a közös agrárpolitikára költenek. Az esetről a CANAL+ készített sorozatot, amely május 13-tól Magyarországon is elérhető a Direct One kínálatában.
Az évszázad csalása címen (eredetileg Of Money and Blood) érhető el a Direct One TV szolgáltató műsorkínálatában május 13-tól az európai történelem egyik legvakmerőbb és legjövedelmezőbb csalásának igaz történetén alapuló sorozat, amelyet a hatóságok "az évszázad csalásaként” emlegetnek.
A csalók fedőcégek és offshore számlák bonyolult hálózatát hozták létre, hogy a külföldről vásárolt szén-dioxid-kibocsátási egységeket az áfát felszámítva tovább értékesítsék, majd az adó befizetése nélkül a céget megszüntessék.
A módszerrel Franciaországban 1,6 milliárd euró, az Európai Unión belül pedig összesen legalább 6 milliárd euró értékben okoztak kárt a költségvetésben.
A hatóságok végül 2009 nyarára felgöngyölítették az ügyet, lecsaptak a bandára és 2016 májusában tizenkét embert állítottak bíróság elé, a két ötletgazdát nyolc év börtönbüntetésre ítélték, és 283 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezték.
A kvótarendszer Achilles-ina
Az Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszert (EU ETS) 2005-ben hozták létre a klímaváltozás elleni küzdelem részeként, minden EU-s tagállamra, illetve Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is vonatkoznak az előírásai. A mechanizmus célja, hogy arra ösztönözze a piaci szereplőket, hogy fokozatosan csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat az unió által meghatározott ütemtervvel összhangban, a rendszer által lefedett szektorok az EU károsanyag-kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felelnek.
Az érintett cégek a részükre meghatározott kvótamennyiséget ingyenesen megkapják, minden egyes kvóta egy tonnának megfelelő szén-dioxid vagy azzal megfeleltethető mennyiségű egyéb üvegházhatású gáz kibocsátására ad jogosultságot. Amennyiben egy vállalat csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, a fel nem használt kvótákat a másodlagos piacon tovább értékesítheti olyan cégeknek, amelyek túllépték a kibocsátási korlátjukat és többletüket így tudják jogosultsággal fedezni.
A csalást az tette lehetővé, hogy
a kvótákra – országonként eltérő mértékű – általános forgalmi adót vetettek ki, amelyet így ugyanúgy be lehetett vonni a körhintacsalásba, sőt, lévén online termék, kereskedéséhez egy laptop is elég volt – és persze számos strómanok neve alatt futó offshore vállalkozás.
A sorozatban a szereplők neveit megváltoztatták, a két kisstílű bűnöző (Fitous és Bouli) és egy gazdag, az apósának megfelelni akaró kereskedő (Jerome Attias) szövetkeznek, hogy pénzt játszanak ki az uniós szén-dioxid-kvóta piacról. Xavier Giannoli, a rendező szerint a sorozat egyszerre krimi, pénzügyi nyomozás, környezetvédelmi vita, melynek jelenetei egyik helyszínről a másikra repítenek át: elegáns párizsi negyedekből a New York-i tőzsdére, manilai kaszinókba, kormányzati hivatalokba és lepukkant maffiabárokba. A fehérgalléros bűnözés elleni küzdelemre szakosodott nyomozót a kétszeres César-díjas Vincent Lindon alakítja, míg a gazdag aranyifjút a szintén César-díjas Niels Schneider.
Az Európai Bizottság az ügy hatására azóta módosította az EU-n belüli kvótakereskedelem szabályozását, bevezetve a fordított adózást, amelynek köszönhetően az ügylet végig áfamentes, csak az utolsó vásárló, azaz kvótafelhasználó fizeti meg az áfát a költségvetésnek, ahonnan mindjárt vissza is igényelheti, kizárva a csalás lehetőségét, így a széndioxid-kvóta-kereskedelem mára az európai klímapolitika sikertörténetévé vált: az EU ipari és energetikai kibocsátásai a felére csökkentek 2005 óta.
A rendszernek számos gyermekbetegsége volt, ezek közül kétségtelenül az egyik legsúlyosabb, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a kvótakereskedelem adójogi szabályozására, ami oda vezetett, hogy véletlenül létrehozták a régóta ismert áfacsalási trükk ideális alanyát, a virtuális terméket
– árulta el a Direct One által szervezett sajtóvetítésen Bart István, klímapolitikai szakértő, aki az eset időpontjában Brüsszelben dolgozott a rendszer informatikai fejlesztésén. Az eseményen szintén jelen lévő Gyárfás Dorka, filmes újságíró szerint a sorozat erőssége az elképesztő történet mellett, hogy a karaktereket kiváló színészek alakítják, s közülük is kiemelte az ügyet felgöngyölítő Vincent Lindont. "Vincent Lindon neve garancia a magas színvonalú, művészi igénnyel készült, és szociális érzékenységű témákat bemutató filmekre, Az évszázad csalása is ezt a repertoárt gazdagítja” – tette hozzá.