Koós Anna • 2025. január 22. 10:02
Az új lakhatási támogatás bevezetésével tovább bővült azoknak a cafeteria lehetőségeknek a köre, melyeket lakáscélokra lehet fordítani. A 150 ezer forintig kedvező adózású lakhatási támogatás mellett ugyanis vannak más új, illetve régebbi béren kívüli juttatások, amelyeket felújítási célokra, jelzáloghitel törlesztésre, vagy bérleti díj fizetésre lehet fordítani. A Pénzcentrum az újonnan bevezetett juttatások kapcsán annak járt most utána, hogy pontosan milyen lehetőségek vannak jelenleg a dolgozók és munkáltatók számára, és melyik éri meg a leginkább. Lapunk kérdéseire Fata László, a béren kívüli juttatások szakértője, a Cafeteria TREND magazin alapítója válaszolt.
Több változás is történt az utóbbi időszakban a béren kívüli juttatások terén. 2025-ben egyrészt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások bizonyos részét lakhatási célokra is lehet fordítani (hiteltörlesztésre, önerőként lakáshitelhez, korszerűsítésre, felújításra, bővítésre, telek vásárlásra, építésre). Az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat részben saját, részben a munkáltatók által cafeteriaként adott összegek teszik ki. A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségének részleteit már ősszel bejelentették, a 2024. évi LVI. törvény pedig módosította az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, megadva a lehetőséget, hogy a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-éig bizonyos lakáscélú szolgáltatásokat is nyújtson (74. §).
Másrészt bejelentették az új lakhatási támogatást. A munkáltató béren kívüli juttatásként nyújthat kedvező - a SZÉP-kártyáéval megegyező - adózási feltételekkel havi 150 ezer forintig támogatást bérleti díj fizetéséhez vagy jelzáloghitel törlesztéséhez. Ez a lehetőség ugyancsak 2025-től él.
2025. január 1-től lépett érvénybe az a módosítás is, mely által a Széchenyi Pihenő Kártya egyenleg felhasználhatósága kibővült:
- vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
- bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
- iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
- szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme)
lehetőségeivel. Ezáltal már rengeteg, a felújításhoz kapcsolódó költség SZÉP-kártyával is fizethetővé vált a boltokban.
Illetve nem szabad elfelejteni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári lehetőségen, az új lakhatási támogatáson, és a SZÉP-kártya összegek lakáscélú felhasználásán túl eddig is volt egy lehetőség, amely által a cafeteriát, illetve a saját megtakarítást jelzáloghitel törlesztésre lehetett fordítani. Ez pedig az (egészség- és) önsegélyező pénztárakon keresztül történt, a lehetőséget évről évre egyre többen fedezték fel a hazai egészségpénztárak tapasztalatai szerint.
A lakhatási költségekre adható cafeteria lehetőségekből sokkal több lett 2025-re. Az egyik ilyen az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználása lakáscélra. Ez nem új munkáltatói juttatási lehetőség, hanem a már meglévő nyugdíjpénztári egyenlegük terhére a dolgozók élhetnek ezzel az új felhasználási móddal. A másik újdonság, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyákon lévő, 2025. január 1-je előtt feltöltött összegek felét el lehet költeni jellemzően lakásfelújítási célokat szolgáló termékekre. A harmadik új lehetőség pedig a lakhatási támogatás: ezáltal éves szinten 1 millió 800 ezer forintig nyújthat a munkáltató albérlet-, illetve hiteltörlesztési támogatást béren kívüli juttatásként
- mondta el lapunknak Fata László.
A szakértő kitért az egészség- és önsegélyező pénztári lehetőségre is, mely által a dolgozó lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére is fordíthatja – legalább 180 napja a számláján lévő – pénztári egyenlegét. 2025-ben legfeljebb havi 43 620 forint fordítható erre a célra, a minimálbér 15%-a.
Akár a munkáltató, akár a dolgozó által befizetett egyenleg így jelzálog alapú lakásvásárlási, lakásfelújítási vagy lakásépítési hitel törlesztésére fordítható. Ennek nagy előnye, hogy a pénztári számlákra befizetett összegek után 20%-os szja-visszatérítés igényelhető, legfeljebb évi 150 ezer forintig. (Ez azt jelenti, hogy a maximális adóvisszatérítést 750 ezer forintnyi éves befizetéssel lehet elérni, vagyis átlagosan havonta 62 500 forintos befizetéssel.)
Az önsegélyező pénztár esetében a munkáltató kétféleképpen is befizethet a munkáltató számlájára: célzott szolgáltatásként, vagy munkáltatói hozzájárulásként. Előbbi esetben kedvezőbben, utóbbi esetben viszont jövedelemként adózik az összeg
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- mondta el a szakértő. Célzott szolgáltatás alkalmazása esetén azonban az önsegélyező pénztáraknál eltekinthetünk a 180 napos várakozási időtől. Így a befizetés után használható az összeg például jelzálog alapú lakáshitel törlesztésre.
Akár 200 ezer forint is fordítható cafeteriából lakáshitel törlesztésére
Fata László lapunk kérdésére elmondta, hogy ha maximálisan kihasználnánk a 2025-től rendelkezésre álló lehetőségeket, akkor önsegélyező pénztáron keresztül havi 43 620 forint, a lakhatási támogatásból pedig 150 ezer forint lehetne felhasználható lakáscélú hitel törlesztésre havonta. Vagyis összesen 193 620 forint, ami éves szinten 2 323 440 forint. Kiemelte: a 150 ezer forint felett is nyújthat további lakhatási támogatást a munkáltató, csak az már nem a kedvezményes 28 százalékos adózású, hanem 33,04 százalékos adózású juttatás lenne.
A szakértő arra is kitért, mennyit tudnak ezek által a juttatások által megtakarítani a munkáltatók: ha a munkáltató célzott szolgáltatásként nyújtja a maximális önsegélyező pénztári befizetést, akkor havi szinten akár 16 ezer forintot is meg tud takarítani a bérkifizetéshez képest. A béren kívüli juttatásként adott 150 ezer forintos lakhatási támogatással pedig 62 880 forintot tud megtakarítani havonta. Ez a kettő együtt éves szinten közel 950 ezer forintos megtakarítást jelentene a munkáltatónak a munkabérhez képest.
A dolgozók pedig éves szinten akár 104 ezer forintot is visszakaphatnak az önsegélyező pénztárba befizetett, jelzáloghitel törlesztésre fordíthetó összeg után szja-visszatérítés formájában. Ez az összeg tovább növeli a megtakarításuk egyenlegét.
Arról is kérdeztük Fata Lászlót, hogy a munkáltató szemszögéből melyik a kedvezőbb támogatási forma a 2025-ben elérhetők közül. A szakértő szerint az új lakhatási támogatással adózási szempontból jobban jár a munkáltató. Egyszerű az adminisztráció is, nincs 180 napos várakozási idő az egyenleg felhasználásáig, mint az önsegélyező pénztári hozzájárulás esetében.
A lakhatási támogatás lehet az új SZÉP-kártya?
Lapunk kérdésére a szakértő elárulta, hogy az új lakhatási támogatás rendkívül népszerű lehet 2025-ben. Egy, a munkáltatók körében végzett felmérésük előzetes eredményei szerint a munkáltatók jelentős része hajlandó lenne ilyen formában támogatást nyújtani a dolgozóknak. Fata László szerint a támogatás népszerűsége kiemelkedő, főként ahhoz képest, hogy egy teljesen új cafeteria elemről van szó.
A szakértő szerint hozzájárul ehhez a népszerűséghez, hogy a dolgozók jelentős része is költ ilyen célra. A jogalkotónak pedig sikerült egy olyan törvényt hozni, amely a munkáltatóknak is több okból vonzó: az adminisztráció egyszerűbb lett az előzetes elképzelésekhez képest, és az adózási felelősség nem a munkáltatót terheli. Az új lakhatási támogatás esetében a kockázatot a munkavállaló vállalja: ha a támogatást jogosulatlanul kapta - pl. ha megszűnt a bérleti szerződése, vagy végtörlesztette a hitelét -, akkor a plusz adót a NAV felé a dolgozónak kell befizetnie.