Koós Anna • 2025. január 22. 10:02
Az új lakhatási támogatás bevezetésével tovább bővült azoknak a cafeteria lehetőségeknek a köre, melyeket lakáscélokra lehet fordítani. A 150 ezer forintig kedvező adózású lakhatási támogatás mellett ugyanis vannak más új, illetve régebbi béren kívüli juttatások, amelyeket felújítási célokra, jelzáloghitel törlesztésre, vagy bérleti díj fizetésre lehet fordítani. A Pénzcentrum az újonnan bevezetett juttatások kapcsán annak járt most utána, hogy pontosan milyen lehetőségek vannak jelenleg a dolgozók és munkáltatók számára, és melyik éri meg a leginkább. Lapunk kérdéseire Fata László, a béren kívüli juttatások szakértője, a Cafeteria TREND magazin alapítója válaszolt.
Több változás is történt az utóbbi időszakban a béren kívüli juttatások terén. 2025-ben egyrészt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások bizonyos részét lakhatási célokra is lehet fordítani (hiteltörlesztésre, önerőként lakáshitelhez, korszerűsítésre, felújításra, bővítésre, telek vásárlásra, építésre). Az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat részben saját, részben a munkáltatók által cafeteriaként adott összegek teszik ki. A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségének részleteit már ősszel bejelentették, a 2024. évi LVI. törvény pedig módosította az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, megadva a lehetőséget, hogy a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-éig bizonyos lakáscélú szolgáltatásokat is nyújtson (74. §).
Másrészt bejelentették az új lakhatási támogatást. A munkáltató béren kívüli juttatásként nyújthat kedvező - a SZÉP-kártyáéval megegyező - adózási feltételekkel havi 150 ezer forintig támogatást bérleti díj fizetéséhez vagy jelzáloghitel törlesztéséhez. Ez a lehetőség ugyancsak 2025-től él.
2025. január 1-től lépett érvénybe az a módosítás is, mely által a Széchenyi Pihenő Kártya egyenleg felhasználhatósága kibővült:
- vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
- bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
- iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
- szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme)
lehetőségeivel. Ezáltal már rengeteg, a felújításhoz kapcsolódó költség SZÉP-kártyával is fizethetővé vált a boltokban.
Illetve nem szabad elfelejteni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári lehetőségen, az új lakhatási támogatáson, és a SZÉP-kártya összegek lakáscélú felhasználásán túl eddig is volt egy lehetőség, amely által a cafeteriát, illetve a saját megtakarítást jelzáloghitel törlesztésre lehetett fordítani. Ez pedig az (egészség- és) önsegélyező pénztárakon keresztül történt, a lehetőséget évről évre egyre többen fedezték fel a hazai egészségpénztárak tapasztalatai szerint.
A lakhatási költségekre adható cafeteria lehetőségekből sokkal több lett 2025-re. Az egyik ilyen az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználása lakáscélra. Ez nem új munkáltatói juttatási lehetőség, hanem a már meglévő nyugdíjpénztári egyenlegük terhére a dolgozók élhetnek ezzel az új felhasználási móddal. A másik újdonság, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyákon lévő, 2025. január 1-je előtt feltöltött összegek felét el lehet költeni jellemzően lakásfelújítási célokat szolgáló termékekre. A harmadik új lehetőség pedig a lakhatási támogatás: ezáltal éves szinten 1 millió 800 ezer forintig nyújthat a munkáltató albérlet-, illetve hiteltörlesztési támogatást béren kívüli juttatásként
- mondta el lapunknak Fata László.
A szakértő kitért az egészség- és önsegélyező pénztári lehetőségre is, mely által a dolgozó lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére is fordíthatja – legalább 180 napja a számláján lévő – pénztári egyenlegét. 2025-ben legfeljebb havi 43 620 forint fordítható erre a célra, a minimálbér 15%-a.
Akár a munkáltató, akár a dolgozó által befizetett egyenleg így jelzálog alapú lakásvásárlási, lakásfelújítási vagy lakásépítési hitel törlesztésére fordítható. Ennek nagy előnye, hogy a pénztári számlákra befizetett összegek után 20%-os szja-visszatérítés igényelhető, legfeljebb évi 150 ezer forintig. (Ez azt jelenti, hogy a maximális adóvisszatérítést 750 ezer forintnyi éves befizetéssel lehet elérni, vagyis átlagosan havonta 62 500 forintos befizetéssel.)
Az önsegélyező pénztár esetében a munkáltató kétféleképpen is befizethet a munkáltató számlájára: célzott szolgáltatásként, vagy munkáltatói hozzájárulásként. Előbbi esetben kedvezőbben, utóbbi esetben viszont jövedelemként adózik az összeg
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- mondta el a szakértő. Célzott szolgáltatás alkalmazása esetén azonban az önsegélyező pénztáraknál eltekinthetünk a 180 napos várakozási időtől. Így a befizetés után használható az összeg például jelzálog alapú lakáshitel törlesztésre.
Akár 200 ezer forint is fordítható cafeteriából lakáshitel törlesztésére
Fata László lapunk kérdésére elmondta, hogy ha maximálisan kihasználnánk a 2025-től rendelkezésre álló lehetőségeket, akkor önsegélyező pénztáron keresztül havi 43 620 forint, a lakhatási támogatásból pedig 150 ezer forint lehetne felhasználható lakáscélú hitel törlesztésre havonta. Vagyis összesen 193 620 forint, ami éves szinten 2 323 440 forint. Kiemelte: a 150 ezer forint felett is nyújthat további lakhatási támogatást a munkáltató, csak az már nem a kedvezményes 28 százalékos adózású, hanem 33,04 százalékos adózású juttatás lenne.
A szakértő arra is kitért, mennyit tudnak ezek által a juttatások által megtakarítani a munkáltatók: ha a munkáltató célzott szolgáltatásként nyújtja a maximális önsegélyező pénztári befizetést, akkor havi szinten akár 16 ezer forintot is meg tud takarítani a bérkifizetéshez képest. A béren kívüli juttatásként adott 150 ezer forintos lakhatási támogatással pedig 62 880 forintot tud megtakarítani havonta. Ez a kettő együtt éves szinten közel 950 ezer forintos megtakarítást jelentene a munkáltatónak a munkabérhez képest.
A dolgozók pedig éves szinten akár 104 ezer forintot is visszakaphatnak az önsegélyező pénztárba befizetett, jelzáloghitel törlesztésre fordíthetó összeg után szja-visszatérítés formájában. Ez az összeg tovább növeli a megtakarításuk egyenlegét.
Arról is kérdeztük Fata Lászlót, hogy a munkáltató szemszögéből melyik a kedvezőbb támogatási forma a 2025-ben elérhetők közül. A szakértő szerint az új lakhatási támogatással adózási szempontból jobban jár a munkáltató. Egyszerű az adminisztráció is, nincs 180 napos várakozási idő az egyenleg felhasználásáig, mint az önsegélyező pénztári hozzájárulás esetében.
A lakhatási támogatás lehet az új SZÉP-kártya?
Lapunk kérdésére a szakértő elárulta, hogy az új lakhatási támogatás rendkívül népszerű lehet 2025-ben. Egy, a munkáltatók körében végzett felmérésük előzetes eredményei szerint a munkáltatók jelentős része hajlandó lenne ilyen formában támogatást nyújtani a dolgozóknak. Fata László szerint a támogatás népszerűsége kiemelkedő, főként ahhoz képest, hogy egy teljesen új cafeteria elemről van szó.
A szakértő szerint hozzájárul ehhez a népszerűséghez, hogy a dolgozók jelentős része is költ ilyen célra. A jogalkotónak pedig sikerült egy olyan törvényt hozni, amely a munkáltatóknak is több okból vonzó: az adminisztráció egyszerűbb lett az előzetes elképzelésekhez képest, és az adózási felelősség nem a munkáltatót terheli. Az új lakhatási támogatás esetében a kockázatot a munkavállaló vállalja: ha a támogatást jogosulatlanul kapta - pl. ha megszűnt a bérleti szerződése, vagy végtörlesztette a hitelét -, akkor a plusz adót a NAV felé a dolgozónak kell befizetnie.