Pénzcentrum • 2024. november 26. 12:59
Hitelfelvételi félelmek és tévhitek – felmérés készült a magyar lakosság pénzügyi tudatosságáról. A Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) és a Pénzcentrum közös felmérése átfogó képet ad a magyar lakosság hitelekhez való hozzáállásáról, rávilágítva a hitelfelvétellel kapcsolatos alapvető tévhitekre is. Az alábbiakban utánajárunk a kutatás legérdekesebb eredményeinek és az azokból levonható következtetéseknek.
A nemzetközi trendekkel összehasonlítva a hazai hitelpiac láthatóan kezdi ledolgozni az évtizedes lemaradását. Tudvalevő, hogy a magyarok még mindig jóval kevésbé hitelpártiak, a hitelállomány messze elmarad a környező országok átlagához képest. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy a magyarországi hitelpiac produkálja az egyik legnagyobb növekedést.
Érdemes tehát megvizsgálni, hogyan változott a magyarok megítélése, másként tekintünk-e a hitelre, amely akár valódi, értékteremtő segítség is lehet. Vagy éppen csak egy szükséges rossz, ami nélkül nem tudjuk megvalósítani a céljainkat és csak veszítünk vele? A 18-60 év közötti magyar lakosság körében, 1250 fő részvételével készült nem reprezentatív kutatással ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A lakáshitelezés helyzete: miért vagyunk lemaradva?
Az Európai Jelzálogszövetség és a FPKOSZ adatai alapján Magyarország minden dimenzióban az EU sereghajtói között van a lakáshitelezés terén. Az egy főre eső lakáshitelállomány mindössze töredéke a régiós átlagnak, és GDP-arányosan is jelentős lemaradásban vagyunk. A régiós felzárkózáshoz legalább 6075 milliárd forint növekedés szükséges. A felmérésben résztvevő szakértők szerint ennek legfőbb okai:
- Túl magas ingatlanárak: Az emberek számára a lakásárak elérhetetlennek tűnnek, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek körében.
- Gazdasági bizonytalanság: Az infláció és a gazdasági kilátások instabilitása szintén elriasztja a potenciális hitelfelvevőket.
- A hitelek elutasítása: lakosság hitelekkel kapcsolatos félelmei és félreértései.
Bizalmatlanság és elutasítás: tévhitek árnyékában
A kutatás eredményei szerint a lakosság 59%-a úgy véli, hogy a hitelszerződések aláírásával az emberek „adósrabszolgává” válnak. Ez az elgondolás alapvetően a 2008-as devizahitel-válság által hagyott sebekre vezethető vissza, amely a mai napig árnyékot vet a hitelpiacra.
Emellett a válaszadók 21%-a kijelentette, hogy „soha” nem venne fel hitelt, míg 14% kizárólag támogatott konstrukciókat tart elfogadhatónak.
Az emberek közel egyharmada alaptalan aggodalmak és félreértések miatt tartózkodik a hitelfelvételtől. Ez a szám még azok között is jelentős (19,4%), akik lakáshitel iránt érdeklődnek. 61% nincs tisztában a hitelszerződés alapvető elemeivel, például a fix kamatozás biztonságával.
A fiatalokat vizsgálva érdekesség, hogy ők kevésbé idegenkednek a hiteligénylés lehetőségétől. A korcsoportjukban elérhető támogatási lehetőségeknek köszönhetően számukra alapvető ezek jelenléte, és az általuk elérhető kedvezmények, amelyek miatt egyfajta támogatási függőség is kialakulhat.
Ez pedig azt a kockázatot is magában hordozza, hogy a támogatási lehetőségek megvonása, szűkítése esetén nem élnek majd piaci hitelekkel. Számukra ugyanis a már megszokott árszínvonal válik elvárttá, a piaci lehetőségek - még ha kedvezőek is - kevésbé lesznek kívánatosak.
A bankok irányában még mindig negatív az átlagos megítélés. A válaszadók szerint a pénzintézetek mindig nyernek, még akkor is, ha az adós nem tud fizetni. A válaszadók 62%-a nem érti, hogy egy rossz hitelszerződés, egy nem fizető adós a bank számára is veszteséges lehet.
A felmérés rámutatott, hogy a lakosság jelentős része nincs tisztában a hitelszerződések alapvető jellemzőivel. Például sokan azt gondolják, hogy a bank „bármikor módosíthatja a hitel feltételeit”, ami nem igaz a fix kamatozású konstrukciók esetében. Ezek az adatok egyértelművé teszik, hogy a lakosság körében hiányzik, vagy nem elég alapos a pénzügyi ismeret.
A közvetítők szerepe
A kutatás kiemeli, hogy a független pénzügyi közvetítők munkája jelentős mértékben hozzájárul a lakáshitelezési piac hatékonyságához. Ők nemcsak összehasonlítják a banki ajánlatokat, hanem teljes körű ügyintézést és folyamatos tájékoztatást is nyújtanak az ügyfeleknek. A közvetítők által végzett edukációs munka különösen fontos, hiszen az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a kölcsönök, támogatott hitelek, otthonteremtési támogatások részleteivel derült ki a felmérésből.
Milyen tanulságokat vonhatunk le?
A felmérés eredményei világosan mutatják, hogy a magyar lakosság körében még mindig jelentős mértékben jelen van a hitelekkel szembeni ellenérzés. Az okok azonban megfelelő edukációval és kommunikációval kezelhetők, amelyben a közvetítők szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők hiánypótló szerepet töltenek be a bankok és az ügyfelek között, miközben segítenek a tévhitek eloszlatásában.
A magyar lakáshitelezési piac fellendüléséhez elengedhetetlen a pénzügyi tudatosság növelése és a hitelfelvétellel kapcsolatos félelmek enyhítése. A közvetítők aktív szerepe mellett a kormányzat pozitív kommunikációja és a szabályozások egyszerűsítése is kulcsfontosságú lenne. A bizalomépítés és az edukáció az, ami hosszú távon előre viheti a magyar hitelpiacot.
Szerepünk a pénzügyi tudatosságban és az edukációs lehetőségek
A pénzügyi edukáció tehát mindannyiunk feladata, melyből nem maradhatnak ki az állami szervek, az oktatási intézmények, civil szervezetek, a pénzügyi szakértők, tanácsadók, és nem utolsó sorban a szülők sem.
Az oktatás hatékonysága egy összetett, több szereplő bevonását igénylő feladat, amely csak akkor érhető el, ha az érintettek szorosan együttműködnek, és széles körben, egységes üzenetet közvetítenek.
A hatékonyságának növelésére többek között közérthető és érdekes kormányzati kommunikáció, a digitális oktatási platformok fejlesztése, pénzügyi tanácsadási online és offline események, az oktatási rendszer ezirányú felülvizsgálata és továbbfejlesztése, valamint széleskörű médiakampányok szükségesek.