Pénzcentrum • 2024. május 31. 13:01
Hatalmas különbségek mutatkoznak Magyarország legszegényebb és leggazdagabb rétegei között a hitelfelvételi lehetőségek tükrében - az előbbi kategóriákba tartozóknak nem elég, hogy eleve jóval szerényebb jövedelemből kell kijönniük, ám a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) jelentette korlátozások miatt csak az átlagnál jóval alacsonyabb összegű hitel felvételére képesek, ha egyáltalán. Ezúttal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megállapított jövetelmi ötödökből kiindulva vizsgáltuk meg, hogy egy-egy réteg szereplői mekkora hitel felvételére lehetnek képesek, feltételezve, hogy az egyes ötödökben az egy főre eső nettó jövedelmek megegyeznek azzal az összeggel, amit a család kenyérkereső(i) havonta haza képes(ek) vinni (tehát gyakorlatilag egyedülállókkal és gyerek nélküli párokkal számoltunk). A számok így igen szomorú képet festenek - az első ötödbe tartozók még együttes erővel is maximul az átlaghitel kétharmadát lennének képesek felvenni, míg az ötödik ötödbe tartozók akár az átlagos lakáshitel bő háromszorosát is.
A 2023-as nagy visszaesés után idén szinte felrobbant a lakáshitel-piac – ez nem csupán a havonta közzétett jegybanki adatokból, hanem a bankok saját hitelezésére vonatkozó közleményeiből is látszik. Az idei év első negyedévében hónapról hónapra egyre nőtt az újonnan kötött szerződések összege – márciusban például már 97,8 milliárd forint értékben vettek fel lakáshitelt a magyar háztartások, szemben az egy évvel korábbi 41,6 milliárd forinttal.
A kihelyezett hitelek mennyiségével párhuzamosan jelentősen megnőtt a felvett hitelek átlagösszege is – a bankszektor összességében ez 18 millió forint volt az idei év első két hónapjában. Kérdés azonban, hogy ezt mennyien engedhetik meg maguknak – egy ekkora hitelnek ugyanis még mindig jelentős a törlesztőrészlete, amit nem minden család képes kigazdálkodni.
Ennyi lenne a törlesztő
A Pénzcentrum kalkulátora szerint a jelenleg elérhető legkedvezőbb piaci lakáshitellel számolva 18 millió forint hitelösszeget 20 éves futamidőre havi 129 998 forintos törlesztőrészlettel vehetnénk fel. Ez 50 százalékos JTM-határral számolva azt jelenti, hogy minimum 259 996 forintos nettó havi jövedelemmel kell rendelkezni ahhoz, hogy valakinek egyáltalán az elvi esélye meglegyen egy ilyen hitel felvételére, ám ez is csak akkor elégséges, ha mellette semmilyen más hitellel nem terhelt a jövedelem. De vajon a lakosság mekkora része rendelkezik ekkora havi bevétellel?
Az erre vonatkozó választ a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi ötödökre vonatkozó adataiból kiindulva igyekszünk megadni. Pontos adatok még csak a 2022-es évre találhatók a KSH honlapján, így mi most ezeket az adatokat a tavalyi év fogyasztóiár-indexével megegyező mértékben, tehát 17,6 százalékkal megnöveltük. Ezek alapján így néztek ki az elmúlt években a nettó jövedelmi ötödök (forint/év/fő):
Amennyiben feltételezzük, hogy az egyes ötödökben az egy főre eső nettó jövedelmek megegyeznek azzal az összeggel, amit a család kenyérkereső(i) havonta haza képes(ek) vinni, úgy a fenti adatok alapján azt mondhatjuk, hogy csupán az ötödik jövedelmi ötödbe tartozók képesek egy ekkora hitel felvételére, ugyanis csak az ő nettó jövedelmük haladja meg a fent már említett havi 259 996 forintot (egyedülálló személy esetében). A többi jövedelemi ötödbe tartozók ennél mind kevesebbet kerestek. Persze lakáshitelt jellemzően nem egyedül, hanem párosával vesznek fel az emberek, így ha a fenti tételeket megduplázzuk, akkor már lényegesen kedvezőbb a helyzet – ebben az esetben már csak az első jövedelmi ötödben marad el a jövedelem az elvi minimumtól, míg a másik négy ötödbe tartozók elvben már képes lehetnek egy jelenleg átlagosnak mondható lakáshitel felvételére (táblázat utolsó oszlopa).
Mekkora hitelre lehetünk hitelképesek a fenti jövedelmek tükrében?
Amennyiben párok hitelfelvételéből indulunk ki, tehát a fenti jövedelmek dupláját vesszük alapul, úgy az egy főre eső jövedelmekkel megegyező mértékű lehet a maximális havi törlesztőrészlet. Mindezek alapján megközelítőleg az alábbi hitelösszegeket vehetik fel az egyes jövedelmi ötödökbe tartozó párok (20 éves futamidő mellett; a zárójelekben szereplő törlesztőrészletek a jelenleg elérhető legkedvezőbb konstrukciók esetén értendők):
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- első ötöd – 12 millió forint (88 604 forintos törlesztő),
- második ötöd – 20 millió forint (144 442 forintos törlesztő),
- harmadik ötöd – 27 millió forint (194 997 forintos törlesztő),
- negyedik ötöd – 34 millió forint (245 551 forintos törlesztő),
- ötödik ötöd – 58 millió forint (418 882 forintos törlesztő).
Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyarok ötödének sajnos esélye sincs egy átlagos jelzáloghitel felvételére, és további ötödük épp csak megfelel a minimális kritériumoknak. Ezzel szemben az ötödik ötödbe tartozók akár az átlagos hitel bő háromszorosát is képesek lennének felvenni.
Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?
A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!