Pénzcentrum • 2024. április 24. 17:02
A lakáshitel‐állomány az állami támogatású hitelezés hatására bővült - írja friss elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2023 végén a magyarországi lakáshitel-állomány 5003 milliárd forint volt, 1,5%-kal magasabb a 2022. év végi állománynál. A lakáshitel-állomány bővülési üteme lassult a 2022. évi 7,5, illetve az azt megelőző négy év 9–15% közötti éves növekedéséhez képest. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 7,5%-ról 6,7%-ra mérséklődött.
2023 év végén az államilag támogatott lakáshitelek állománya 7,1, a támogatás nélkülieké 0,3%‐kal haladta meg az előző év végit. A teljes lakás-hitelállomány döntő többségét (81%) a támogatás nélküli hitelek adták.
2023 év végén a lakáshitel-állomány hitelfolyósítók szerinti megoszlása lényegében nem változott 2022 év végéhez képest: a bankok részesedése 59, a jelzáloghitel-intézeteké 31, míg a lakás-takarékpénztáraké 10% volt - közölte a KSH.
A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 98%-ra emelkedett, a pandémia alatt enyhén visszaesett, majd 2023 végére ismét elérte a 98%-ot. A nem teljesítő kitettség a 2022 végi 3,2%-ról 2023 közepére 2,5%-ra, majd az év végére 2,1%-ra csökkent. A nem teljesítő hitelek száma a megelőző év végi 21 ezerről 14 ezerre mérséklődött.
Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,4%-át tették ki 2023 végén, szemben az egy évvel korábbi 2,7%-kal. A nem teljesítő hitelek 46%-ában történt átstrukturálás, ez 13 százalékpontos csökkenés 2022 év végéhez képest.
Az engedélyezett hitelek összege az I. félévi mélypont után emelkedni kezdett
2023-ban összesen 51,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek 608 milliárd forint értékben. A hitelek száma 45, értéke 49%-kal maradt el a 2022. évitől. Az államilag támogatott hitelek összértéke 56, míg a támogatás nélkülieké 47%-kal csökkent, ezzel az engedélyezett lakáshitelek összege nominálisan nagyjából a 2017. évi szintre esett vissza.
A lakáshitelezés alakulásában a 2023. I. félévi mélypont után, a II. félévben mutatkozott némi élénkülés, az engedélyezett hitelek száma 7,1, összege 31%-kal emelkedett, de még messze elmaradt a korábbi évekre jellemző szinttől. Az engedélyezett hitelek összesített értékének növekedése főként a jóformán változatlan számban, de nagyobb átlagos értékben engedélyezett támogatás nélküli hitelezésnek tulajdonítható. Az államilag támogatott hiteleket a II. félévben már 26%-kal több esetben engedélyezték, ám ezek kisebb súlya és átlagértékének szerényebb emelkedése kevésbé hatott a hitelezési folyamatokra.
Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022 II. félévében kezdett csökkenni (11,2 millió Ft), és ez folytatódott 2023 I. félévében is (10,6 millió Ft). 2023 II. félévében az egy engedélyezésre jutó hitelösszeg már újra emelkedett, és 12,9 millió forintot tett ki. A támogatott hitelek átlagos értéke ekkor 10,7, a támogatás nélkülieké 13,7 millió forint volt.
Az újlakás‐vásárlási és a korszerűsítési hitelezés esett vissza leginkább
2023-ban 55 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 639 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 41, összege 40%-kal csökkent a megelőző évhez képest.
- A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 54, összegének 67%-a ezt a célt szolgálta. 2023-ban a használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek száma 34, összege 32%-kal csökkent a megelőző évhez képest. Az átlagos hitelösszeg ugyanakkor az egy évvel korábbi
- 14,0 millióról 14,5 millió forintra emelkedett. Ez volt az egyedüli olyan hitelcél, ahol az év során jelentősen, 13,6-ról 15,2 millió forintra emelkedett az átlagos hitelösszeg.
- Az új lakás építéséhez nyújtott hitelek száma 37, összege 47%‐kal esett vissza 2022‐ höz képest. Az átlagos hitelösszeg 6,7 millió forintról 5,8 millió forintra csökkent.
- Az újlakás‐vásárláshoz nyújtott hitelek száma 41, míg összege közel 45%‐kal csökkent. Erre a célra 2023-ban átlagosan 18,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 1,3 millió forinttal kevesebbet.
- A korszerűsítési, bővítési hitelek száma az elérhető támogatások hiányában drasztikusan visszaesett. Számuk 59, összegük 69%-kal csökkent a megelőző évhez képest; az átlagos hitelösszeg 5,7 millióról 4,3 millió forintra csökkent.
- A hitelkiváltások száma 59, összegük 70%-kal csökkent 2022-höz mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 11,2 millió forintról 8,2 millió forintra csökkent.
Kevesebb csoktámogatást folyósítottak
A 2016. januártól 2023 végéig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 251 ezer, összege 609 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2023-ban a folyósított támogatások száma 44, összege 47%‐kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
2023-ban a támogatások 71%-át használt, 19%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve az új lakások részesedése 31, a használtaké 60% volt. 2023-ban emelkedett a használtlakás-vásárlások részesedése a támogatottak között.
A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2023-ban:
új lakás építése esetén 3,1 millió (2022-ben 3,4 millió)
új lakás vásárlásakor 4,4 millió (2022-ben 3,9 millió),
használt lakás vásárlásakor 1,9 millió (2022-ben 2,0 millió), míg
lakásbővítés esetén 2,1 millió (2022-ben 1,7 millió) forint volt.