Pénzcentrum • 2023. december 22. 13:01
A 2023-as év jelentős változásokat hozott a családok otthonteremtésének segítését célzó támogatási rendszer vonatkozásában – a babaváró hitel kondíciói viszonylag kisebb, míg a CSOK kondíciói igen jelentős mértékben lettek átírva az év során. Az alábbiakban végigvesszük, hogy mik ezek a változások.
2023-ban jelentősen átalakították a családok otthonteremtését segíteni szándékozó támogatási rendszert – ez egyaránt igaz a babaváró hitelre és a CSOK-ra is. Bár az átalakítások különböző mértékben szabták át a két támogatási forma feltételrendszerét, ráadásul a változások nem is mind azonnal léptek életbe, de az biztos, hogy 2024 januárjától egészen másra számíthatnak majd a szóban forgó termékeket igénylők, mint azok, akik mindezt korábban tették meg. Az alábbiakban azt vesszük végig, hogy pontosan mik is voltak ezek a változások, és mire lehet majd számítani 2024-ben.
Babaváró hitel
Bizonyos értelemben a babaváró hitel esett át a legnagyobb változáson az utóbbi időszakban, legalábbis ha abból indulunk ki, hogy pontosan egy évvel ezelőtt még mindenki úgy tudta, hogy 2022. december 31. után megszűnik ez a támogatási forma. Végül a határidő lejárta előtt csupán három nappal, 2022. december 28-án este jelent meg a rendelet, melynek értelmében a kormány két évvel meghosszabbította a babaváró hitel igénylési határidejét, így az 2022. december 31. helyett 2024. december 31-ig igényelhető.
A szóban forgó rendelet egyébként nem csak a babaváró, hanem a falusi CSOK, az 5 százalékos lakásvásárlási és a 27 százalékos lakásépítési áfa visszatérítésének igénylési határidejét is meghosszabbította, ugyancsak 2024. december 31-ig. A rendelet egyébként nem nyúlt a babaváró hitel maximális összegéhez, az változatlanul 10 millió forint maradt ekkor még.
Utóbbi kitétel azért is különösen fontos, mert egy márciusi elemzés kimutatta, hogy a babaváró és a CSOK esetében is jelentős mértékben elinflálódtak a felvehető támogatási összegek azok eredeti, bevezetésük idején képviselt értékükhöz képest.
Ugyancsak márciusban bocsátotta a kormány társadalmi egyeztetésre azt a rendelettervezetet, amelynek többek között a babaváró hitel egyes igényérvényesítési határidőit szándékozta 60-ról 180 napra emelni. Magyarán, az ügyintézés során egyes dokumentumok bemutatására, az igénylések benyújtására szándékoztak mindezzel több időt adni az igénylők számára. A változtatások végül ebben a formában is kerültek bevezetésre április második felében.
A könnyítéseket azonban hamarosan szigorítások követték – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter június 22-én Kormányinfón jelentette be, hogy 2025. január 1-től már csak olyan házaspárok igényelhetik majd a babaváró hitelt, amelyek női tagjai még nem töltötték be a 31. életévüket.
A korábbi, a 41. életév be nem töltésére vonatkozó szabály azonban már 2024. január 1-től is csak feltételesen lesz érvényes – amennyiben az anya igazolja, hogy legalább 12 hetes terhes, úgy jövőre még akkor is jogosult lesz a hitelre, ha egyébként már elmúlt 31 éves. A rendelet végül július közepén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Ugyancsak a június 22-i Kormányinfón hangzott el az is, hogy a hitel maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelik. Mint fentebb is írtuk, a babaváró összege annak 2019-es bevezetése óta nagyrészt elinflálódott, így az emelés már igencsak időszerű volt. Arról azonban, hogy mégis mennyit ér ez a plusz 1 millió forint, június végén egy újabb cikkben foglalkozott a Pénzcentrum. Akkor úgy számoltunk, hogy a 2019-es 10 millió forint már csak 7,1 millió forintot ér.
Bár a babaváró feltételeinek nyári módosításakor elsősorban az életkori korlátokkal és a maximális hitelösszeggel foglalkozott a sajtó, valójában még egy fontos változás történt ekkor. Nevezetesen, megváltozott a kamattámogatás mértéke, továbbá a gyerekvállalás nem teljesítése esetén a fizetendő büntetés mértékének számítási módja is.
A fentiekhez képest már kisebb horderejű változásnak tűnik, hogy szeptember óta már nem kell benyújtani a várandósgondozási könyvet a terhesség igazolásához. Sőt, ezzel a dokumentummal már nem is lehet a jövőben leigazolni a magzat létezését.
Még nagyobb változások lesznek a CSOK-nál
A CSOK-kal kapcsolatban nem hozott túl sok változást 2023 első fele. Mint fentebb már írtuk, a babaváró hitellel együtt, a falusi CSOK, az 5 százalékos lakásvásárlási és a 27 százalékos lakásépítési áfa visszatérítésének igénylési határidejét is meghosszabbította a kormány, ugyancsak 2024. december 31-ig. További változás volt, hogy 2023. január 1-től frissült a falusi CSOK-ra jogosult kistelepülések listája is, amely ekkor már 2 631 települést tartalmazott.
Ugyancsak ekkor vezették be azt a változtatást, hogy a falusi CSOK esetében nem vehető igénybe a teljes összegű támogatás, ha az igénylő az általa öt éven belül elidegenített lakás tulajdonjogát vásárolná vissza. Az összeghatárok a CSOK és az áfa-visszatérítés esetében sem változtak az év elején:
- a CSOK-nál és a falusi CSOK-nál 10 millió forint,
- a CSOK-hitel esetében két gyerek után 10, három után legfeljebb 15 millió forint volt igényelhető
- építési áfa-visszatérítést pedig 5 millió forintig kaphattunk.
Az összeghatárok változatlanságára azért is fontos felhívni a figyelmet, mert a – a babváróval kapcsolatban már idézett – márciusi elemzés a CSOK kapcsán is megállapította, hogy a támogatási összegek a bevezetésük óta 60 százalékos leértékelődést szenvedtek el.
Legközelebb tavasszal változtattak a CSOK szabályozásán, bár akkor még csak kisebb módosításokról volt szó – sem a támogatás összege, sem a főbb elvárások nem változtak ekkor még. Ilyen kisebb változás volt például, hogy amennyiben a gyerek a tanulmányai miatt átmenetileg máshol él, vagy ha a szülő a munkahelye miatt térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakik, akik rájuk már nem vonatkozik az a korábbi szabály, hogy a támogatás folyósítását követő 90 napon belül lakcímet kell létesíteni a támogatott ingatlanban.
A június 22-i Kormányinfó viszont még sokkal fontosabb változásokat hozott a CSOK, mint a babaváró hitel számára. Az eseményen Gulyás Gergely elmondta, hogy meglátásuk szerint a CSOK-ot elsősorban a kisebb településeken igénylik, ezért a falusi CSOK-ot megtartják a jövőben is, sőt, ebben az esetben a keretösszeg megemelését jelentette be a miniszter.
Ezzel együtt azonban bejelentette a városi CSOK 2024. január 1-től való eltörlését is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bejelentés alapján megmaradt az 5 százalékos áfa-kedvezmény 5 millió forint erejéig. A falusi CSOK keretösszegeit az alábbiak szerint emelték meg:
Használt lakóingatlan vásárlása és egyidejű bővítése, korszerűsítése esetén:
- 1 gyerek esetén a korábbi 600 ezer forintról 1 millió forintra nőtt a támogatás,
- 2 gyerek esetén 2,6 millió forintról 4 millió forintra nőtt,
- 3 gyerek esetén 10 millió forintról 15 millió forintra nőtt.
A meglévő lakás korszerűsítése, támogatása megmaradt a falusi CSOK esetében és emelkedett is:
- 1 gyerek esetén ez 500 ezer forint lett a korábbi 300 ezer forint helyett,
- 2 gyerek esetén 1,3 millió forintról 2 millió forintra emelkedett a támogatás,
- 3 gyerek esetén 5 millióról 7,5 millió forintra emelték az összeget.
A bejelentést „szentesítő” Magyar Közlöny néhány héttel később, július közepén jelent meg. Az ekkor életbe lépett változások részleteiről annak idején külön cikkben is foglalkoztunk.
A kormány egyébként már a június 22-i Kormányinfón jelezte, hogy a kivezetésre kerülő városi CSOK helyett dolgoznak egy új konstrukción, ám annak részleteit még hónapokig nem lehetett ismerni. Kisebb változásokra azonban még augusztus legvégén is sor került, melyek többek között például a TB-jogviszonyra vonatkozó előírásokat érintették.
A városi CSOK-ot felváltó CSOK Plusz közelgő bejelentéséről már szeptember végén is szállingóztak a hírek, ám annak várható részleteit csak az október 25-i Kormányinfón jelentették be. A legfontosabb jellemzőket ekkor Csák János kulturális és innovációs miniszter ismertette – ezek szerint az új CSOK már csak pusztán támogatott hitel lesz, vissza nem térítendő támogatást nem tartalmaz az új konstrukció.
A támogatás igényléséhez mindenképpen gyerekvállalásra lesz szükség, az igényelhető hitel pedig – a gyerekszámtól függően – 15, 30 és 50 millió forint lehet. Az első lakást vásárlók esetében 10 százalékos önerő is elegendő lesz, ugyanakkor – hasonlóan az új babaváró-szabályhoz – csak olyan házaspárok igényelhetik, ahol a nő még nem töltötte be a 31. életévét. (Azonban itt is lesz egy átmeneti időszak, amely során 41 évnél fiatalabb, de 30 évnél idősebb nők is igényelhetik a hitelt, amennyiben legalább 12 hetes terhesek.)
Az csak novemberben derült ki Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár Portfoliónak adott interjújából, hogy helyesek voltak azok a feltételezések, melyek abból indultak ki, hogy a gyerekvállalások teljesítésének esetében a korábbi szabályozások lesznek érvényesek a jövőben is, tehát egy gyerek esetében 4 év, kettő esetében 8 év, három esetében pedig 10 év a vállalási határidő. Egy külön cikkben azt is kiszámoltuk, hogy mekkora összeget kell visszafizetnie annak, aki három gyereket vállal és a vállalások időben teljesülnek is.
A bejelentést követően több cikkben is foglalkoztunk az új konstrukció részletszabályaival, ahogyan azt is kiszámoltuk, hogy mekkora jövedelmek lesznek szükségesek ahhoz, hogy valaki felvehesse majd a támogatott hiteleket. Sőt, azt megírtuk, hogy számítások szerint akár 60 milliós ingatlant is vásárolhatnak majd önerő nélkül az arra jogosultak.
A CSOK Plusz újabb részletei csak november második felében váltak ismertté, amikor a kormány közzétette a pontos szabályokat, feltételeket tartalmazó rendelettervezetet. Maga a végső rendelet végül december 1-jén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az új CSOK Plusz igénylésére az alábbi feltételeknek kell majd jövőre megfelelni:
- Kizárólag házaspárok kaphatják meg a 2024-ben induló támogatott kölcsönt. (Egyedülállók, élettársak nem kérhetik a kölcsönt)
- A házaspár hölgy tagja igényléskor nem tölthette be a 41. életévét. (Ezen szabálynál van egy kiskapu: 2025. december végéig akkor is megkaphatja a házaspár a hitelt, ha a hölgy idősebb. Ebben az esetben azonban elvárás, hogy már úton legyen a baba, a magzat betöltse a terhesség 12. hetét.)
- A kedvezmény igényléséhez legalább egy gyereket kell vállalni a családnak.
- A házaspár mindkét tagjának büntetlen előéletűnek kell lennie.
- A házaspár egyik tagjának sem lehet 5 ezer forintot meghaladó köztartozása.
- Legalább a házaspár egyik tagjának legalább 2 éves TB jogviszonnyal kell rendelkeznie.
- Banki hitelről lévén szó meg kell felelni a hitelintézet bírálati előírásainak is. Hitelképesnek kell lennie a párnak.
Milyen hatással lesz a CSOK Plusz az ingatlanpiacra?
Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy milyen hatással lesz az új CSOK Plusz megjelenése a 2023-ban jórészt stagnáló ingatlanpiacra. Futó Péter, a Portfolio.hu ingatlanpiaci szakértője minderről így vélekedik:
A január elejétől elérhető CSOK Plusz kamattámogatott hitelt a korábbi CSOK-nál szűkebb kör fogja tudni igénybe venni, de így is érezhető hatása lehet a lakáspiacra nézve. Szakértői becslések szerint akár 10-12 ezer többletvásárló is megjelenhet ennek hatására a lakáspiacon, ami országosan mintegy 10 százalékkal növelheti az éves tranzakciószámot. A lakásárakra nézve ugyanakkor nem várunk jelentős ugrást emiatt, ott sokkal inkább a piaci alapú hitelkamatok szintje, a gazdaság és a reálbérek alakulása, valamint a befektetői döntések lesznek a meghatározók. Ezek várhatóan az idei évinél valamivel nagyobb áremelkedést vetítenek előre. A CSOK Plusz kapcsán ki kell emelni, hogy az igényelhető hitelösszeg az olcsóbb, főként a kelet-magyarországi országrészekben nagyobb arányban járul hozzá a lakás vételárához, emellett a demográfiai minták alapján is ott születik több gyerek, így ezekben a térségekben nagyobb hatása lehet a lakáspiacra nézve. Az is igaz ugyanakkor, hogy mivel ez nem egy ingyenes támogatás, hanem kedvezményes hitel, ezért megfelelő jövedelem is szükséges annak igénybevételéhez, ami viszont a főváros környékén áll jobban rendelkezésre, így ez akár az agglomerációs lakáspiacot is erősítheti.
A napokban egyébként külön cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy mi várható 2024-ben az ingatlanpiacon.