Pénzcentrum • 2023. november 7. 15:45
2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A vállalati szegmensben a hitelkereslet folytatódó mérséklődéséről számoltak be a bankok. Az üzleti célú ingatlanhiteleken belül az irodaházak finanszírozási feltételein szigorítottak legnagyobb arányban a bankok, amely előretekintve is folytatódhat - közölte az MNB.
A negyedév során a hitelintézetek egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt tapasztaltak élénkülő keresletet. A lakáscélú hitelek esetében nem változtak a hitelhez jutás feltételei, míg árazásukban lazítottak a bankok. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 harmadik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. október 1. és 17. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 harmadik negyedévében a bankok összességében nem változtattak jelentősen a vállalati hitelfeltételeken. Ugyanakkor a bizonytalan gazdasági kilátások és a szegmenst érintő kihívások miatt a nagy és közepes vállalatok körében a felárak növelését a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka jelezte, a kis- és mikrovállalatok körében pedig a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten a bankok 21 százaléka emelt.
A válaszadó intézmények a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a vállalati hitelsztenderdeken, a felszámított díjak terén azonban a bankok ötöde jelezte csökkentési szándékát a fokozódó piaci verseny miatt. 2023 harmadik negyedévében a felmérésben részt vevő bankok nettó értelemben vett 39 százaléka csökkenő hitelkeresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt, a hosszú lejáratú hitelek keresletcsökkenéséről pedig még nagyobb arányuk, mintegy kétharmaduk számolt be. 2023 negyedik és 2024 első negyedévére vonatkozóan már csupán nettó 6 százalékuk számol tovább csökkenő vállalati hitelkereslettel.
Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 21 százaléka szigorított 2023 harmadik negyedévében, az irodaházak finanszírozási feltételein pedig ennél is nagyobb arányuk – 43 százalék – szigorított iparágspecifikus problémákra hivatkozva. Előretekintve a bankok a kereskedelmiingatlan-piac szegmensei közül egyedül a logisztikai központok hitelezési feltételein nem terveznek változtatni, míg
a lakásprojektek esetében 26 százalékuk, a bevásárlóközpontok esetében 15 százalékuk, az irodaházak tekintetében pedig 47 százalékuk szigorítana az üzletiingatlan-piac romló kilátásai miatt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A harmadik negyedévben a válaszadó intézmények 24 százaléka tapasztalt keresletcsökkenést az üzleti célú ingatlanhitelek iránt. A logisztikai központok esetében ugyanakkor nettó 43 százalékuk élénkülő keresletről számolt be, amely azonban csökkenésbe fordulhat a következő fél évben, így az év végén és a következő év elején valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben esést valószínűsítenek a bankok.
A 2023 harmadik negyedévében az újonnan kihelyezett lakáscélú hitelek feltételeit változatlanul hagyták a bankok, a részfeltételeket tekintve egyedül a felárak lazítását jelezte a válaszadók nettó értelemben vett 16 százaléka. A felárak csökkentésében az intézmények szerint a piaci verseny és a javuló forrásbevonási lehetőségek játszottak szerepet. A következő fél évben a bankok nettó 27 százaléka tervez szigorítani a lakáshitelek sztenderdjein, ugyanakkor az árjellegű feltételek tekintetében 86 százalékuk – az önkéntes THM-plafon bevezetésével összefüggésben – lazítást helyezett kilátásba. A harmadik negyedévben a bankok 63 százaléka már a lakáshitelkereslet élénkülését tapasztalta, a következő fél évre előretekintve pedig szinte valamennyi bank további keresletélénkülésre számít a lakáshitelek piacán.
2023 harmadik negyedévében a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 4 százaléka lazított, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százaléka szigorított a felárak emelése révén. A következő fél évben a piaci részesedésük növelése céljából a bankok nettó 5 százaléka további lazítást helyezett kilátásba a fogyasztási hiteleken alkalmazott felárak mérséklésén keresztül, míg a fedezett fogyasztási hitelek sztenderdjein tovább szigorítanának. A válaszadó intézmények nettó értelemben vett 22 százaléka erősödő hitelkeresletet érzékelt a fogyasztási hitelek iránt a harmadik negyedévben, a kisösszegű fogyasztási hitelek esetében pedig nettó 44 százalékuk tapasztalt keresletélénkülést. Előretekintve alacsonyabb arányuk, a bankok 10 százaléka számít tovább élénkülő keresletre ezen a piacon.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát - áll a közleményben.