Portfolio • 2023. október 18. 17:49
Elkészült az MNB idei Makroprudenciális jelentése, amely az elmúlt év makroprudenciális és pénzügyi stabilitást érintő intézkedéseit veszi végig, emellett egy friss tervet is előkészít a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára - olvasható a Portfolión. Valamikor 2024 első felében az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökkenne a rájuk vonatkozó önerő-előírás. Az első lakásvásárlókkal részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Szakács János főosztályvezető a jegybank szerdai online sajtótájékozatóján ismertette:
- az elmúlt években növekedtek, az utóbbi hónapokban viszont korrigáltak a rendszerkockázatok és a lakáspiaci kockázatok Magyarországon, így a bankokra vonatkozó 0,5 százalékos anticiklikus tőkepufferráta 2023. július 1-jei tervezett bevezetését egy évvel, a jövő év közepére elhalasztották,
- a kereskedelmi ingatlanpiacon látható kockázatok kezelésére hivatott a rendszerkockázati tőkepuffer, ami azt szolgálja, hogy az e területen várható veszteségeket jobban el tudják viselni az érintett bankok, és mielőbb kitisztítsák őket mérlegükből – a koronavírusjárvány miatt ezt 2020-ben felfüggesztették, de 2024. július 1-jével szintén aktiválják, viszont az MNB várakozásai szerint a bankok nagy részét nem fogja érinteni effektíven az intézkedés, így valóban csak preventív intézkedés lesz,
- a harmadik tőkepuffer-változat a bankok által szintén ismert rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer, 2024. január 1-jétől ezek a korábban már alkalmazott legmagasabb szintjüket fogják elérni.
Összességében úgy értékeli az MNB, hogy ezek a tőkepufferek nem gátolják a bankok hitelpiaci tevékenységét, viszont kellően támogatják és erősítik a pénzügyi stabilitást.
A fentiek mellett a jegybank szorosan követi a bankokra vonatkozó úgynevezett MREL-követelmények teljesítését is, a bankoknak 2024 elejéig még további 410 milliárd ennek megfelelő forrást kell kibocsátaniuk, tovább erősítve a pénzügyi rendszer stabilitását.
Ami az adósságfék-szabályokat illeti, az MNB eszközeinek a köre a jegybanktörvény módosításával bővült, hiszen a jövedelem nagyságához képest a teljes hitelösszeg arányát (LTI/DTI) is korlátozhatja a jegybank (erről részletesen itt írtunk), ennek a nagy hitelösszeg és hosszú futamidő mellett lehet jelentősége, de a jegybank egyelőre nem alkalmazza az eszközt aktívan. Változtak viszont 2023. július 1-jével a meglévő adósságfékszabályok: a jövedelmi (500 ezerről 600 ezerre) és a de minimis nominális küszöb változott (300 ezerről 450 ezerre) az inflációs környezetre való tekintettel, ahogy itt írtunk róla.
Kiemelten foglalkozott az MNB az első lakást vásárló hitelfelvevőkkel, akik számára nehéz az önerő előteremtése, a családtámogatások várható szigorodása pedig tovább ronthatja a lakáshoz jutási lehetőségüket. Ezért a jegybank a ma egységesen 80 százalékos hitelfedezeti (LTV) korlát célzott lazítását, vagyis az első lakást vásárlók kötelező önerejének a csökkentését tervezi, a nemzetközi példákkal összhangban. A jegybank tervei szerint a
20 százalékos önerőelvárás helyett 10 százalékos önerőelvárás vonatkozna a fiatal, első lakást vásárló hitelfelvevőkre, ami egy 30 millió forintos lakás megvásárlása esetén 3 millió forintos könnyítést jelentene az önerőnél.
2024 első felében léphet életbe az intézkedés a piaci szereplőkkel való egyeztetést követően. Az első lakásvásárlókkal részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jegybank azzal is foglalkozott, hogy az utóbbi időben fix kamatozású hitelt felvevők beleragadhatnak a magasabb kamatokba, ezért szeretné megkönnyíteni, pl. a Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek paramétereinek a módosításával is a hitelkiváltásokat. Javasolják a díjmaximumok csökkentését és az egyszerűbb, digitális dokumentáció további térnyerését.
Az MNB számos eszközzel segíti a zöld átmenetet is, kiemelten vizsgálja a zöldítés lehetőségeinek a bővítését. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy ezeknek a hiteleknek kisebb a kockázata, ezért rendszerkockázati szempontból is hasznos a támogatásuk. A Zöld Otthon Program kifutását követően az energiahatékony ingatlanok finanszírozása visszaesett a korábbi szintre, ezért vizsgálja az MNB, hogy szintén az adósságfékszabályok módosításán keresztül is ösztönözze a zöldhitelek felvételét.
A fentiek mellett az árnyékbankrendszerrel is foglalkozik a jelentés, ezek kitettségének aránya egyébként alacsony Magyarországon, mindössze 8,5%. Ide sorolhatók a bankcsoportokon kívüli nem banki pénzügyi vállalatok és magántőkealapok is. Nem lát a jegybank érdemi problémát, a felügyelet és a szabályozás erősödésével pedig a kockázatok tovább csökkenhetnek.
A fogyasztóvédelemmel is foglalkoztak, tavaly 384 ezer hitelintézetekhez benyújtott fogyasztói panasz érkezett az MNB-hez, végül 216 kérelem alapján indított vizsgálatot az MNB.