Pénzcentrum • 2023. október 9. 14:34
A lakáspiachoz kapcsolódó hitelkihelyezés adja a lakossági hitelfelvétel 50%-át, mely az elmúlt 20 évben csupán 4 alkalommal volt alacsonyabb szinten, mint 2023 második negyedévében. A lakossági hitelezés élénkítése nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos, ráadásul a jelenlegi eladósodottsági szint nemzetközi összehasonlításban kiugróan alacsony.
A lakossági hitelezésen belül legnagyobb szerepe egyértelműen a lakáshiteleknek van. Ez a hitelfajta adja ugyanis az elmúlt 4 évben a kihelyezett hitelek 42%-át. Ha ehhez hozzáadjuk a Babaváró hitelek felét (ez az a rész, mely közvetlen ingatlancélokat szolgál), úgy az összesített lakossági hitelfelvétel több, mint fele lakáspiaci aktivitáshoz kapcsolódik.
Az elmúlt 20 év lakáshitelezését vizsgálva megállapítható, hogy a 2022. év közepén a külső körülmények kedvezőtlen változása miatt - háború, energiaválság, infláció, reálbércsökkenés - megindult hitelpiaci visszaesés szinte történelmi mélypontra lökte 2023 második negyedévére a kihelyezett hitelek értékét. 20 éves időtávon nem nominálisan, hanem az ingatlanárakkal kiigazítva érdemes megvizsgálni a hitelezési aktivitás változását. Ezen összevetésben mindössze négy olyan negyedévet (2012. 2. negyedévtől 2013. első negyedévéig) – találunk, amikor a lakáshitelezési volumen alacsonyabb volt, mint 2023. második negyedévében.
A Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) megalapítását követően jelentős energiát fordított a hazai hitelpiac működésében lévő hatékonysági tartalékok feltárására. Ennek jegyében dolgozta ki saját javaslatcsomagját. A szövetség a lakáshitelek kihelyezésének közel 50%-ában aktív szerepet játszik, így a piac működését minden dimenziójában napi szinten ismeri.
Jelenleg az ügyfélnek a banki hitelbírálathoz szükséges igazolások, dokumentumok begyűjtése nagyon bonyolult és időigényes folyamat. A dokumentumok teljesen eltérő forrásokból származnak – online vagy személyesen beszerezhetőek – érvényességi és elfogadási idő mindig eltérő, sok esetben a legkorábbi lejár mire az utolsó szükséges igazolást kiállítják. Ezáltal ez a teher teljesen az ügyfél oldalára kerül és megnehezíti a teljes hitelfelvételi folyamatot. Az egész hitelfelvétel átfutása hosszabbá válik, illetve számos esetben ez korlátja tud lenni a hitelügyletnek is.
Közjegyzői folyamat és a díjazás változtatása
A közjegyzői díjakat ma a hitelfelvevők egységesen drágának ítélik meg, ráadásul a díjazás előre nem kalkulálható pontosan, mely egyet jelent azzal, hogy a hitelszerződés költsége a folyamat kezdetén nem mutatható be az ügyfélnek pontosan. Az FPKOSZ javasolja továbbá a bankfüggetlen és termékfüggetlen egységes közokirati díjszabás kialakítását, hosszabb távon pedig a személyes közjegyzői aláírás kiváltását digitális aláíráson keresztül.
Hiteligénylés digitális aláírással
Az FPKOSZ álláspontja szerint a jelenlegi magyarországi hiteligénylési folyamat a többi európai ország gyakorlatához képest elavultnak tekinthető. Alig van például olyan bank, amely elfogad hiteligényléshez szükséges dokumentumokat AVDH azonosítással, Ügyfélkapun keresztül történt hitelesítéssel.
A Szövetség javasolja, hogy AVDH hitelesítéssel – nem opcionálisan, hanem minden bankra kötelezően – elfogadható legyen minden dokumentum, az eredeti dokumentum leadása nélkül. Az FPKOSZ a digitális aláírás kötelező elfogadását is javasolja, pl. a banki Munkáltatói jövedelemigazolás formanyomtatványokon, valamint a munkáltatói jövedelemigazolás opcionális kiváltásának lehetőségét a JIR rendszer adatainak felhasználásával.
Minden bank tetszőleges formátumban, szerkezetben és szövegezéssel állítja össze a hiteltermékeiről a hirdetményeit, de még a díjtételek megnevezésében és bontásában is gyakran jelentősen eltérnek egymástól, ezzel a bankok ajánlatainak összehasonlítását és az ügyfelek megértését is nagymértékben megnehezítik.
Az FPKOSZ javasolja, hogy a hiteltermékek hirdetményeit kötött formátumban tegyék közzé a bankok. A hirdetmények egyes fejezeteit, továbbá – az elsősorban szabályozói előírásból vagy díjszabásból eredő – minden hirdetményben megjelenítendő szövegezés jogszabályi/rendeletben történő egységesítését az egyértelmű és összehasonlítható értelmezés érdekében.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
CSOK és kapcsolódó támogatott hitel
A CSOK és a kapcsolódó támogatott hitel felvétele komoly jelentőséggel bír a lakástranzakciók érdemi részénél. A családok egy része számára ezen finanszírozási elemek nélkül a lakásvásárlás nem megvalósítható. A mai banki gyakorlatban a támogatás követelményeinek történő megfelelést a bankok az ügyfél kérésére nem egységesen vizsgálják előzetesen, az adásvételi szerződés megkötése előtt. Egyes bankok ugyanis nem vizsgálják a megvásárolni kívánt ingatlan jogszabályi megfelelését teljeskörűen, miközben a támogatási kérelmek benyújtásának alapfeltétele a célingatlanra megkötött végleges adásvételi szerződés.
Az FPKOSZ javasolja, hogy az előzetes értékbecslés szakvéleménynek / tanúsítványnak kötelezően tartalmaznia szükséges, hogy minden jogszabályi feltételnek megfelel az ingatan, vagy amennyiben nem minden pontjának felel meg, akkor pedig minden olyan körülményt fel kell sorolnia, amelyek miatt esetlegesen nem felel meg az elvárásoknak az értékbecslés pillanatában az ingatlan.
Hitelkiváltások könnyítése
A magyarországi hitelkiváltási folyamat a Szövetség álláspontja szerint a többi európai ország gyakorlatához képest lassú, költséges és minden szereplő számára nehézkes. Mindennek egyenes következménye, hogy az ügyfelek pénzügyi hátrányt szenvednek: 2021-ben az infláció emelkedésének megindulásával egyértelműen előrejelezhető volt a kamatok emelkedése és így a pénzügyileg racionális döntés a minimum 10 éves kamatperiódusú hitelekre történő váltás lett volna az ennél rövidebb kamatfixálással rendelkező ügyfelek számára. Bár minden sajtótermékben olvasható volt a jelenség, az ügyfelek minimális része hajtott végre hitelkiváltást, áttérést biztonságosabb konstrukcióra.
A jelenlegi banki folyamatok esetén az ügyfélnek kell beszereznie a hitel- és a végtörlesztési igazolást, amit jellemzően csak személyesen az adott bank fiókjában tud megtenni. Emellett az igazolás kiállításának is több napos, esetenként több hetes átfutási ideje van, ami tovább nyújtja a kiváltás folyamatát. Az igazolások szerkezete sem egységes, ami szintén fennakadásokat okoz. Emellett a helyzetet nehezíti, hogy az ügyfelek számára az internetbankon, illetve a mobilbankon keresztül nem érhető el teljeskörű hitel kimutatás, ami az összes hitelre vonatkozó információt tartalmazza.
A magyar hitelpiaci egyedi szabályozói eleme nemzetközi összehasonlításban a bankok által közvetítőknek fizethető jutalékok korlátozása. A környező országokban mind az egy főre jutó hitelkihelyezés, mind a lakosság GDP arányos eladósodottsága, mind a lakosság összjövedelmére vetített hitelállomány vonatkozásában aktívabb hitelpiac működik a jutalékok korlátozása nélkül. A Szövetség javasolja, hogy jutalékszabályozást érintő módosítások előtt a hitelfelvevői érdekeket képviselő, környező országok gyakorlatát is jól ismerő FPKOSZ álláspontját is hallgassa meg a szabályozó.
A magyar lakosság eladósodottsága kiugróan alacsony a nemzetközi összehasonlításban. Ezt több mutatón keresztül is vizsgálhatjuk, de talán az egyik legfontosabb a jövedelemhez viszonyított eladósodottság, hiszen a hitelek havi törlesztése a jövedelemből történik. Jövedelemarányosan még Románia lakáshitel állománya is meghaladja a hazai értéket
- foglalta össze Sándorfi Balázs, a FPKOSZ elnöke.