Pénzcentrum • 2023. szeptember 4. 10:02
A tanév kezdetén sokan veszik igénybe a Diákhitel valamelyik konstrukcióját annak érdekében, hogy finanszírozni tudják a képzésüket, illetve a mindennapi megélhetésüket. Utóbbira való a Diákhitel 1, amely szabad felhasználású hitel lévén bármire költhető. Csakhogy a tanulmányi félévenként igényelhető maximális hitelösszeget utoljára 3 évvel ezelőtt emelték meg, így joggal merül fel a kérdés, hogy a mostani pénzromlás idején mekkora segítséget jelent még ez a konstrukció?
2020. augusztus 15. óta havonta maximum 150 ezer forintig, tehát félévenként 750 ezer forintig igényelhető a szabad felhasználású Diákhitel 1. Ez jelentős emelésnek számított annak idején, hiszen a szóban forgó dátumot megelőzően mindössze 70 ezer forint volt a havonta maximálisan igényelhető összeg. Arról nem is beszélve, hogy a hitel kamata akkor még mindössze 1,99 százalék volt (ez 2022. július 1-jén 4,99, majd idén július 1-jén 7,99 százalékra emelkedett).
De térjünk vissza a hitelösszegre. Mennyit vesztett reálértékéből a Diákhitel 1 a maximális hitelösszeg utolsó emelése óta? A KSH adatai szerint 2021 júliusában 4,6 százalékos volt az infláció az előző év, tehát 2020 azonos időszakához képest (természetesen a 750 ezer forintos hitelhez leghamarabb 2020 őszén juthattak hozzá a diákok, ám az idei évre vonatkozóan még csak júliusig ismertek az inflációs adatok, ezért a jobb összehasonlíthatóság kedvéért csalunk kicsit, és a júliust vesszük alapul).
2022 júliusában ez az érték 13,7 százalék volt, míg 2023 júliusában 17,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy a három év alatt összesen 39,9 százalékos volt a pénzromlás mennyisége, átlagosan ennyivel kell többet fizetnünk ugyanazokért a dolgokért.
Tehát ahhoz, hogy a Diákhitel 1 most is ugyanakkor segítség legyen, mint 3 évvel ezelőtt, a maximális hitelösszegnek már 1 049 250 forintnak kellene lennie, ami 299 ezer forint különbséget jelent. Úgy is mondhatjuk, hogy egy tanulmányi félév öthavi hiteléből kettőt mostanra megevett az infláció.
Diákhitel 1 vs. fizetések
Az elmúlt három évben persze nem csak az infláció, hanem a fizetések is emelkedtek, így érdemes lehet azokkal is összevetni a hitelösszeget. A KSH adatai szerint 2020 decemberében 449 400 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, míg a teljes évre vetítve ez az érték 403 600 forint volt. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forint volt. Tehát a maximálisan felvehető havi 150 ezer forint önmagában már 2020-2021 fordulóján is jóval szerényebb anyagi lehetőségeket biztosított, mint az akkori átlagkereset, amelynek mindössze az 55,9 százalékát tette ki (a nettó fizetést alapul véve).
Természetesen itt az országos átlagról beszélünk, az ország egyes részein akkor is eltérő mértékű volt az átlagkereset: a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a maga bruttó 277 049 forintos összegével, ami nagyjából nettó 184 ezer forintot jelentett. Egy nyíregyházi diák tehát az ottani átlagkereset 81,5 százalékából gazdálkodhatott havonta, amennyiben felvette a maximális havi 150 ezer forintot.
A másik véglet Budapest volt a maga bruttó 502 614 forintos átlagkeresetével, ami nettó 334 238 forintot jelentett. Egy budapesti diákhiteles tehát az akkori átlagfizetésnek csupán a 44,9 százalékát tudhatta a magáénak a hitel felvételével.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2023-ra vonatkozóan még nem rendelkezünk részletes adatokkal, ám a KSH augusztus végi gyorstájékoztatója szerint júniusban bruttó 566 800 forint volt az átlagkereset, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A 150 ezer forintos hitelösszeg tehát már csak az országos nettó átlagkereset 38,4 százalékát teszi ki.
Zsemleindex
A hitelösszeg elinflálódásának mértékét szintén jól érzékelteti, ha megnézzük, hogy 150 ezer forintból hány darab zsemlét vehettünk 2020 júliusában illetve idén júliusban. A KSH adatai szerint három évvel ezelőtt még csak 29 forint volt egy darab zsemle, míg idén nyáron már 67 forint. 2020 nyarán tehát 5 172 zsemlét vásárolhattunk volna meg egy hónapban, míg idén már csak 2 239-et. Napokra lebontva ez napi 172 illetve 75 darab zsemlét jelent, szóval ha más kiadásunk nincs a hónapban, és minden pénzünket zsemlére költhetjük, akkor biztos, hogy még idén sem fogunk éhen halni.
Tojásból 3 464 helyett 1 765 darabot, burgonyából 558 helyett 281 kilót, csirkecombból pedig 227 helyett csak 113 kilót tudnánk jelenleg megvásárolni 150 ezer forintból.
Elinflálódó adósság
Öröm az ürömben, hogy az infláció nem csak a mi pénzünket, hanem a tartozásunk összegét is eszi. Bár idén nyáron 7,99 százalékra emelték a Diákhitel 1 kamatát, ez még mindig elmarad az infláció jelenlegi mértékétől. 2022-ben 14,5 százalékos volt az éves fogyasztói árindex. Amennyiben például tavaly vettünk volna fel hitelt 7,99 százalékos kamat mellett, akkor tulajdonképpen a Diákhitel Központ -5,7 százalékos reálkamatra adott volna nekünk kölcsön. Hiába a magas kamat, reálértéken végül kevesebbet fizetnénk vissza, mint amekkora összeget felvettünk.