Százezernyi magyar került bajba: itt a vége az osztogatásnak, miből vesznek most lakást?

Mint arról a Pénzcentrum is beszámolt, Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón bejelentette a CSOK-hitel kivezetését és a babavárót érintő legújabb változásokat. A váratlan döntés magyar családok ezereinek jövőjére lehet kihatással, óvatos becslések szerint is több százezer magyar esik el az új szabályok életbe lépésével az államilag támogatott, kedvezményes lakás- és családtervezési kölcsöntől. Szakértőkkel mértük fel, mi következhet most: lesz-e emiatt roham a bankokban a következő hónapokban, illetve milyen hatással lesz a házasodási és gyermekvállalási kedvre, hogy megszűnik, illetve keményen szigorodik két népszerű családtámogatási rendszer is?

Miről van szó?

A kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt (rövid és közismert nevén: a CSOK-ot) megszüntetik, és kizárólag a falusi csok-ot tartják meg. Ez azt jelenti, hogy kizárólag azok igényelhetik, akik 5 ezer főnél kisebb településen élnek, vagy ott kívánnak lakást vagy házat venni, illetve építkezni. A kormány ígérete szerint a "normál" CSOK helyett ki fognak majd dolgozni egy másik rendszert, ám erről semmilyen részletet nem tudni. Az alábbi grafikonon azt mutatjuk meg, milyen célokra mennyi pénzt vettek fel a magyarok a CSOK életbe lépése óta.

Mint láthatjuk, elsöprő többségben vannak azok, akik használt lakást kívántak venni a kedvezményes hitelből, de szignifikáns az új lakást építeni vagy vásárolni akaró magyaroknak kiutalt pénz is. Lakásbővítésre igen kevés pénz ment. Ha pedig összességében nézzük, hogy mennyi pénzébe került a költségvetésnek 2016 óta a kedvezményes lakáshitel, akkor az alábbi számokat kapjuk:

Érdekes megfigyelni (bár az akkori kamatkörnyezetet ismerve kevésbé meglepő), hogy éppen a járvány kitörésének évében, 2020-ban volt a legnagyobb a felpattanás, ekkor a magyarok 100 milliárd fölötti összeget kértek és kaptak a CSOK keretében. Ezt az álomhatárt azóta sem lépte át a CSOK folyósításainak összege az adott évben, bár az is igaz, hogy nem zuhant akkorát, mint a hamarosan bemutatandó babaváró hitel.

A falusi CSOK esetében ugyanakkor némi könnyítést vezetnek be, már amennyiben az igényelhető összegek emelését annak lehet tekinteni. A bejelentés alapján megmarad az 5 %-os áfa-kedvezmény 5 millió forint erejéig, emellett a keretösszegek az alábbi módon változnak majd meg:

Új családi ház építése, vagy vásárlása esetén:

• 1 gyermek esetén a jelenlegi 600 ezer forintról 1 millió forintra nő a támogatás.
• 2 gyermek esetén 2,6 millió forint 4 millió forintra nő.
• 3 gyermek esetén 10 millió forintról 15 millió forintra.

A meglévő lakás korszerűsítés, támogatás megmarad a falusi CSOK esetében és emelkedik:

• 1 gyermek esetén ez 500 ezer forint lesz a jelenlegi 300 ezer forintról.
• 2 gyermek esetén 1,3 millió forintról 2 millió forintra emelkedik a támogatás.
• 3 gyermek esetén 5 millió forint.

Magyarország több mint 3170 települése közül egyébként 2629 tartozik azok körébe, amelyeken a Falusi CSOK igénybe vehető. A támogatási rendszer jelenlegi iránya alapján viszont simán elképzelhető, hogy a települések listája tovább bővül.

Sándorfi Balázs, a Bankmonitor elemzője szerint eleve nem lehetett értelmezhető lakást venni a CSOK-támogatásból annak bevezetése óta, csak annak a falusi változatával - ezt a Portfolio Checklist tegnapi adásában mondta a bejelentésekre reagálva.

Az eredeti cél is az volt, hogy ez a támogatás inkább kiegészítő támogatásként legyen jelen, amiből érdemben lehetett vásárolni, az éppen a falusi csok, ami most meg is marad. Budapesten ingatlant kizárólag a csok-ból vásárolni már a bevezetéskor sem lehetett. Az ingatlanpiacon az eladásra váró lakásoknál ráadásul beépült az árba a támogatás, hiszen felhajtotta a vásárlóerőt a bevezetése - így aztán az ingatlanpiac még egy olyan dráguláson is átment Budapesten és a nagyobb várásokban, ami a jelenlegi drágasághoz vezetett

- fogalmazott Sándorfi Balázs.

A CSOK és babaváró körüli friss aggodalmakról és anomáliákról tegnap bővebben is írtunk, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

Mire számít a kormány?

Virovácz Pétert, az ING vezető elemzőjét a bejelentés után megkértük, hogy reagáljon a kormány döntésére. Az elemző úgy fogalmazott: lehetséges, hogy a hátralévő hónapokban még roham lesz a bankokban a két támogatástípusért. Az viszont jobb kérdés, hogy vajon a folyamatosan dráguló, az árcsökkenés jeleit egyelőre nyomokban sem mutató ingatlanpiacon vajon találhatnak-e még olyan ingatlant a magyarok, amely a feltételeknek meg is felel, és a támogatásokkal együtt megfizethető?

Kicsit olyan “húzd meg, ereszd meg” érzése van a dolognak, ugyanis a szabályokat nem azonnali hatállyal hozta meg a kormányzat. Mivel 2024. január 1-jétől érvényes az új szabályozás, ez az idei év hátralévő részében generálhat némi többletkeresletet a városi CSOK iránt. A legfrissebb számokból az már látszik, hogy meglehetősen alacsony a potenciál ebben, de azért egy utolsó hajrá még lehetséges. A legnagyobb kérdés az, hogy ha lesz is kereslet, vajon ehhez kapcsolódó ingatlan-kínálat akad-e még

 - fogalmazott Virovácz Péter. Elmondta azt is, hogy a kör leszűkítésével a költségvetésben kiadáscsökkentés is lehet, de ez a dolog is kétélű, hiszen a falusi CSOK keretösszegeit mindeközben megemelték.

Mivel szűkül az igénybe vehető kör a városok “betiltásával”, így ennek akár a költségvetésre vonatkozóan kiadáscsökkentő hatása is lehet. Ugyanakkor mivel a keretösszegek drasztikusan emelkednek, kérdéses, hogy vajon mekkora többletkereslettel számolhatott a 2024-es költségvetés. A 2023-ról 2024-re közel felére visszavágott lakástámogatási kiadás arra utal, hogy vélhetően olyan jelentős élénküléssel nem számol a kormányzat

- mondta lapunknak az ING elemzője.

És a babaváró?

2019 nyara óta igényelhető a babaváró támogatás, amelynek lényege az volt, hogy a születendő gyermekre 10 millió forintos kölcsönt ad az állam, a törlesztést pedig csak később kell megkezdeni. A babaváró igényelhetősége 2024 januárjától drasztikus változáson megy át:

csak azok a házaspárok igényelhetik a támogatást, ahol a nő még nincs harminc esztendős.

A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel rávehetők majd a magyar nők arra, hogy az első gyermeket így hamarabb hozzák világra, így pedig még hamarabb sor kerülhet második, esetleg harmadik gyermek születésére is. Annyi mindenesetre már most biztosnak látszik, hogy a babaváró hitel igénylése 2024 elejétől így még komolyabb zuhanást szenved majd el, pedig eddig ez az év is messze elmarad a korábbiaktól, ha a havi adatokat vizsgáljuk. Az alábbi infografikán mutatjuk, hogy alakult havonta a babaváró hitelek igénylése a bevezetés óta.

A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy a csokot és a babavárót a lakást vásárló, illetve a gyermeket tervező házaspárok jellemzően egyszerre vették fel - és ez nem véletlen. Mivel a babaváró 75%-ig önerőnek is használható volt, sokan erre a célra is vették fel, így azonban kétségessé vált, vajon honnan teremtik majd meg az önerőt a lakásra vágyó, családot tervező párok? Az a 7,5 millió ráadásul már bőven nem ér annyit, mint a bevezetésekor: a súlyos infláció ennek az értékét is elvitte, és a lakások is folyamatosan drágulnak szerte az országban. Hogy a babaváró, mint önéerő már évek óta nem elégséges, arról is írtunk tegnap, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

Virovácz Péter szerint komoly sokkot nem kell feltételezni a szigorítás után sem. Szerinte a következő hónapokban még sok minden kiderül, de akiket eddig sem érintett, vélhetően most sem kezdenek el azon "dolgozni", hogy beleessenek a jogosultak körébe.

Azok számára, akik eddig nem tudtak valamilyen oknál fogva hozzáférni ehhez a fajta támogatáshoz, vélhetően nem éri sokként a változás. A rendszer 2016 óta van érvényben és ezen időszak alatt évi 20-40 ezer szerződésről beszélhetünk. Vagyis 2022-ig bezárólag összesen közel 230 000 család élt ezzel a lehetőséggel. Elfogadva a kormányzat azon állítását, miszerint eleve most már sokkal inkább a falusi CSOK iránt volt nagy az érdeklődés, vélhetően tömegeket nem érint majd a változás. Arról nem is beszélve, hogy könnyen előfordulhat, hogy az ingatlanpiac lassulásával, a kínálat beszűkülésével már egyébként sem biztos, hogy lett volna érdemi többletkereslet. Ez majd csak a következő hónapokban derül ki, amikor megindul a hajrá

- fogalmazott az elemző.

A kormány célja a babaváróval nem titkoltan az volt, hogy a magyarok lélekszámát növelje. Mint a népszámlálási adatokból nemrég kiderült, ez nem sikerült: a termékenységi arányszám a 2011-es adatokhoz képest tovább csökkent, és folyamatosan csökken maga a lakosságszám is.

Tóth Olga családszociológus a  Pénzcentrum kérdésére azt mondta: szerinte ugyan valóban diszkriminatív a babaváró módosítása, ha a 30 év fölötti nőkre fókuszálunk, ám egyedül a családtámogatási rendszer alkalmatlan is lett volna arra, hogy a népességszámot növelje.

Sokkal mélyebben gyökereznek a problémák annál, mint hogy a magyaroknak nincs forrásuk családot alapítani, gyermeket nevelni vagy ingatlant vásárolni. A családtámogatások a bevezetésükkor világos tervvel rendelkeztek: szerették volna ösztönözni a családalapítást azzal, hogy lakáshoz és kölcsönhöz segítik a fiatalokat, de egyedül ez nem oldotta meg a problémákat. A magyar társadalom java része szörnyűséges mentális és gazdasági állapotban van: sokaknak eleve gondot okoz, hogy párt találjanak, ráadásul olyat, akivel szívesen alapítanak családot is. A gazdasági problémák mellett sokan ráadásul az ország egyéb hiányosságait is mérlegelik, amikor a családtervezésen gondolkodnak, elég legyen csak az oktatás és az egészségügy borzalmas állaptát említeni: rengetegen ezt is mérlegelik a családalapítás előtt

- fogalmazott a szakember.