Horváth Zsolt Benjámin • 2023. május 14. 13:00
A reálkamat a hiteleink, megtakarításának kamata és az infláció mértéke közti különbség. Az utóbbi években ez a mutató ezért sokkal relevánsabbá vált, mint a kamatokat tisztán megmutató nominális kamatok. Rég nem látott infláció tarolta le ugyanis hazánkat, ami miatt többek között egyre gyakrabban hallani azt a panaszt , hogy az inflációkövető állampapíron kívül gyakorlatilag megszűnt a kockázatmentes lakossági befektetések ltéjogosultsága. De valóban gyakorlatilag negatív tartományba süllyedt a reálkamat Magyarországon? Egy friss jelentés szerint majdnem, de ennek ellenére hazánkban még mindig magasabb a reálkamat szintje, mint a legtöbb nagyobb gazdaságban.
A nominális kamatláb a befektetett tőke pénzhozamát mutatja meg egyéves időszakra. Ez a mérce azonban durván eltorzulhat a mostanában világszerte, de hazánkban különösen nagy mértékben tomboló infláció nyomán. A nominális kamatláb tehát nem mutatja tiszta képet. Ezért is fontos mutató a reálkamatláb, mely az inflációhoz igazítva mutatja meg a kamatlábakat.
A kamatlábak mértékével azért fontos tisztában lenni, mert a legelemibb szinten ez fejezi ki a hitelfelvétel költségét, még egyszerűbben a pénz árát. Ha bankkölcsönt szeretnénk felvenni, először meg kell állapodnunk a hitel (rendszerint éves) kamatlábáról. Persze a dolog nem ennyire fekete és fehér. Az ellenkező irányban is hatnak ugyanis a kamatlábak. A bankok ugyanis megtakarításaink után is kamatot fizetnek, ami szintén változhat.
Az utóbbi időben pedig rendszeresen változott is. Köszönhető mindez a jegybankok a válság alatt szigorodó politikájának, melyet itthon is tapasztalhattunk az MNB részéről. Mondanunk sem kell, hogy ez a folyamat (melynek elsődleges célja az infláció letörése volt) drasztikus hatással volt hazánk (és a legtöbb ország) komplett gazdaságára, az összes vállalkozásra, befektetésre. A hitelekhez való hozzáférhetőség lévén pedig a nagy értékű javakhoz, akár ingatlanokhoz, vagy autókhoz való általános hozzáférésre is komoly kihatással lehetnek a kamatlábak.
Az Infinity Asset Management most összegyűjtötte a világ 40 fontosabb gazdaságának reálkamatait. A jelentésbe pedig hazánk is belekerült, így jól látható, hogyan alakult a piaci kamatok, hozamok és az infláció különbözete Magyarországon a világ többi gazdaságával összehasonlítva.
A 2023 márciusi számok alapján messze Brazíliában volt a legmagasabb, 6,94 százalékos a reálkamat. Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országát a mutatót tekintve kizárólag a szintén az amerikai kontinensen fekvő Mexikó, illetve a dél-amerikai Chile közelítette meg 6,05, illetve 4,92 százalékos reálkamattal. Az országok kiemelten jó pozíciójának hátterében a jól működő, szigorú monetáris politika állhat. Brazíliában például 2022 februárja óta 10 százalék felett tartották a jegybanki alapkamatot, ami historikusan ott is kiemelkedően magasnak számít.
Bár ezen országok helyzetét a kamatlábak tekintetében kiemelkedően jónak neveztük, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy amennyire kedvezőek a magas kamatok befektetői szemmel és amennyire szépen pörgetik a gazdaságot, annyival sebezhetőbbé is tehetik az utóbbit, drasztikus esetben gazdasági, vagy végső soron politikai krízisekbe vezetve egy-egy társadalmat. Persze a jelenlegi helyzetben ettől látszólag az összes vizsgált ország messze van, a kamatlábak ugyanis rég nem látott mélyponton vannak és a három amerikai ország mutatói is csak ennek tükrében tűnnek ilyen kiemelkedőnek.
Az IMF szerint egyébként ez messze nem új keletű dolog. A Nemzetközi Valutaalap megfigyelése szerint ugyanis a 80-as évek közepe óta szinte állandónak mondható az átlagos kamatok csökkenése a fejlett gazdaságok jó részében. A mostani állapot ettől még rendkívülinek számít, de az IMF szerint nem is lesz tartós. Az infláció megfékezése után (következzen az be bármikor is) ugyanis várakozásaik szerint egy a pandémia előtti szintre ugorhatnak majd vissza a kamatok a világ gazdaságainak jó részében.
A jelenbe visszatérve azonban azzal a rég látott helyzettel kellett szembesülnünk, hogy a világ nagyobbik részében negatív tartományba estek a reálkamatok. A legextrémebb mutatót Argentinában látni, ahol -19,61 százalékon állt a reálkamat márciusban, hiába volt 78 százalékon a nominális kamat. Ez természetesen nem másnak, mint az elszálló inflációnak köszönhető. A dél-amerikai országban ugyanis az általános éves drágulás mértéke hónapok óta meghaladja a 100 százalékot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Persze magyar szemmel sokkal érdekesebb, hogy hogyan alakult ez a fontos mutató hazánkban. És bár kiemelkedően jó helyzetről nem beszélhetünk, továbbra is azon kevés ország közé tartozunk, ahol a reálkamat még a pozitív tartományban maradt, egész pontosan a jelentés szerint márciusban 0,34 százalékon állt.
Érdekesség, hogy ez az Egyesült Államokból jelentett mutatóhoz (0,36 százalékos reálkamat) állt a legközelebb. Az országok statisztikában elfoglalt helye azért lehet ennyire közel egymáshoz, mert monetáris politikájuk is igen hasonlóan reagált az inflációs krízisre. A FED az MNB-hez hasonlóan számos (egészen pontosan 10) alkalommal, kisebb lépésekben igazította az alapkamatot az infláció letörésének céljával.
A vizsgált európai országok közül egyébként hazánkon kívül egyedül Oroszországban maradt pozitív tartományban a reálkamat. A háborúban álló nagyhatalom esetében márciusban 0,19 százalékos költséggel lehetett kölcsönhöz jutni.
A kontinens összes többi országában negatív reálkamatot látni. Ez alól tehát a környező országok sem kivételek. Ausztriában -4,87 százalékon, Lengyelországban -6,68 százalékon, Csehországban 7,17 százalékon alakult ez a mutató.
Mi vár ránk az inflációs krízis után?
Jelenleg a világ legtöbb országának fő gazdasági célja az infláció mérséklése, melyre viszonylag jól bevált, kvázi ortodoxnak mondható megoldás az alapkamat és az irányadó kamatok emelése. Ez pedig nyilvánvalóan a reálkamatok emelkedését is vonja maga után. A helyzet normalizálódását persze mind joggal várjuk, de a Magyar Nemzeti Bank szerint arra is fel kell készülni, hogy lesz valamilyen átrendeződés a mögöttünk álló válságos évek előtt megszokott kamatszintekhez képest is.
A jelenlegi, egy százalék alatti reálkamattól mindenesetre egészen biztosan elszakadunk majd, ha sikerül hazánkban leküzdeni az inflációt. Mindez pedig nyilván a piaci hozamok emelkedését jelenti majd az inflációhoz viszonyítva. A helyzetet igazán leegyszerűsítve, ha a kormány által az év utolsó hónapjaira várt egyszámjegyű infláció hasonlóan drasztikus mértékű hatással bírhat majd a kamatkörnyezetre, mint amekkora változás lesz majd az általános drágulást tekintve.