Reichenberger Dániel • 2023. április 3. 13:02
Nem akar nőni a lakáshitelekkel kapcsolatos hitelfelvételi kedv: a friss adatok szerint februárban újabb hétmilliárdos mínuszt könyvelt el ez a hiteltípus, vagyis még mindig nem ért véget a mikroválság korszaka a lakossági hitelezésben. A kamatcsökkenésről sem lehet még teljes biztonsággal kijelenteni, hogy végleg elindulna, de az infláció csökkenésével lassan talán érdemes lehet reménykedni. Benéztünk újra a számok mögé.
Nehéz megmondani az MNB frissen kiadott adataiból, hogy újra csak a hullámvasutazás tért vissza, vagy esetleg bizakodhatnak a lakásra vágyók, hogy a kamatok végre véglegesen megindulnak lefelé? Ma adta ki a háztartásoknak nyújtott hitelek statisztikáit a jegybank, amelyből az derül ki, hogy a lakáshitelek új szerződéseinek összege újabb hét milliárd forintos mínuszt mutat, ami jól mutatja, hogy az elszállt infláció és a rezsiköltségek fél évvel ezelőtti brutális emelkedése is óvatosságra inti az embereket. Lássuk ismét a számokat!
Még mindig óvatosak vagyunk
2023 februárjában 33 milliárd forint értékben kötöttek a magyarok lakáscélú hitelszerződést, amely 7,7 milliárd forinttal alacsonyabb a januári összegnél. Ezzel az eredménnyel a lakáshitelek tovább folytatják a csaknem egy éve tartó mélyrepülést, és az egy évvel ezelőtti 104 milliárdos összegnek is csak a harmada a 33 milliárd.
Továbbra is jól látszik az a tendencia, hogy a magyarok a brutális inflációra válaszul bevezetett kamatemelés miatt egyszerűen nem mernek belevágni egy lakásvásárlásba. Mint később látni fogjuk, mind a kamatok, mind pedig a brutális havi törlesztők miatt is óvatosabbak az emberek. A kamatok esetében nem lehetnek biztosak benne, hogy nem nőnek megint az égig, ugyanis most bár ismét csökkentek, a változás nem olyan mértékű, ami még megnyugtató lehetne a családoknak.
Pluszban a többi hitel
Lássuk, hogy teljesített a lakáscélú hiteleken kívül a többi, a Pénzcentrum által rendszeresen vizsgált hiteltípus. A lakáscélú hitelekről már szóltunk, a zuhanás folytatódott, de mint a lenti grafikonon is láthatjuk, ez volt az egyetlen ilyen hiteltípus. A személyi kölcsönök 35 milliárdos új jegyzést könyvelhettek el, a babaváró hitelek pedig – a januári mélypontot követően legalábbis egyelőre – kitörni látszanak a súlyos bukóból a 12 milliárdos új szerződési statisztikával. Mindkét hiteltípus esetében 5,1 milliárd forintos pluszt írhatunk be a statisztikába.
A személyi kölcsönök esetében a nemsokára bemutatandó kamatcsökkenés lehet a magyarázat, vagy még mindig az a tendencia, hogy a magyarok már nem tudják máshogy fedezni az életszínvonal emelkedését, és ezért adósságspirálba menekülnek. A babaváró esetében pedig gyakorlatilag elképzelhetetlen volt az, hogy a minden idők legrosszabb eredményét januárban produkáló hiteltípus még rosszabbul jöjjön ki a februárból – persze az eredmény még így is meglehetősen lelombozó, de ennek okaival majd egy későbbi cikkben is foglalkozunk bővebben.
Végre kamatcsökkenés?
Mivel az inflációt az elemzők jelenleg csökkenő pályán látják a következő hónapokra (és az sem kizárt, hogy az év végére meglesz a kormány által is favorizált egyszámjegyű havi drágulás), szinte borítékolható volt, hogy ez a hitelkamatok csökkenését is magával hozhatja. Ez így is lett: a lakásfelújításra, korszerűsítésre felvehető hitel kivételével minden hiteltípusnál lehet azt látni, hogy alacsonyabbak a januári értékeknél. Ilyet utoljára a decemberi adatoknál láthattunk, januárban azonban nem, így még mindig nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy egy állandó csökkenés kezdetét látjuk éppen.
Még mindig magas törlesztők
Lássuk a szokásos módon a bankok lakáshitel-ajánlatait is! Ahogy mindig, most is úgy számoltunk, hogy egy használt lakás vásárlásához 10 millió forintot veszünk fel 20 éves futamidőre, feltételezve azt, hogy egy család havi jövedelme eléri a 400 ezer forintot.
Mint a táblázatban láthatjuk, továbbra sem találni a piacon 80 ezer forint alatti havi törlesztőrészletet, de a minimális kamatcsökkenésnek hála azért már jobban el lehet veszni az ajánlatok között. A 80 ezer feletti törlesztők viszont azt is jelentik, hogy egy 400 ezres havi családi jövedelem esetén a bevétel több mint ötödét kellene a törlesztőre fordítani, ami az elszállt költségek és drágulás miatt egyszerűen nem fér bele a magyar családoknak.