Pénzcentrum • 2022. november 24. 10:18
A magyar bankrendszer stabil, erős tőkehelyzettel és jelentős likviditási tartalékokkal érkezett a jelenlegi komplex, kihívásokkal teli időszakba. A turbulens gazdasági környezetben tovább nőttek a hitelkockázatok, kiemelten az energiaárakra érzékeny portfóliókban. Az emelkedő kamatkörnyezet és a háború okozta bizonytalanság következtében a hitelbővülés dinamikájának visszaesésére számítunk a vállalati és háztartási szegmensben egyaránt - írja az MNB csütörtökön megjelent közleménye.
Az emelkedő infláció, az európai energiaválság, illetve a mélyülő geopolitikai feszültségek határozzák meg leginkább a nemzetközi gazdasági folyamatokat. Az orosz-ukrán háború elhúzódása érdemben befolyásolja az Európai Unió gazdaságának teljesítményét és pénzügyi stabilitását. A rendkívül magas energiaárak csökkentik a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét, illetve súlyos költségnövekedést terhelnek a vállalatokra. Az inflációs kockázatok növekedése miatt számos jegybank szigorított eszközvásárlási programján és kamatkondícióin. Az európai bankoknak számos kihívás együttes kezelésére kell felkészülnie, melyek kapcsán az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) figyelmeztetést adott ki.
A romló gazdasági környezet a hazai gazdaságot is negatívan érinti, és érdemi kockázatot jelent a portfólióminőségre. A nemteljesítő hitelek aránya kis mértékben elmozdult historikus mélypontjáról, a lakossági szegmensben 4,2 százalékot, a vállalati szektorban pedig 3,9 százalékot tett ki a félév végén. A kiemelten sérülékeny hitelportfólió kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.
Becslésünk szerint a 2022 őszéig megfigyelhető hatások együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett
- írják, és azt is hozzáteszi,k, hogy a lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet.
Meglátásuk szerint az állami intézkedések idén és jövőre jelentősen csökkentik a bankrendszer jövedelmezőségét. A hitelintézeti szektor 2022 első félévében 200 milliárd forint adózott eredményt ért el az egyedi, nem konszolidált adatok alapján, amivel a sajáttőke-arányos megtérülés 10 százalékról 7 százalékra süllyedt.
A jövedelmezőség csökkenése és a tőkepótlási lehetőségek beszűkülése középtávon a hitelezési kapacitások mérséklődéséhez vezethet.
Az MNB véleménye szerint a magyar bankrendszer ellenálló képessége erős, jelentős tőke és likviditási pufferekkel érkezett a jelenlegi, komplex kihívásokkal teli időszakba. Bár a bankok likviditási puffere enyhén szűkült, továbbra is bőséges tartalékok állnak rendelkezésükre. A bankszektor egy jelentős likviditási sokk esetén is teljesítené a szabályozói követelményeket.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója 18,5 százalékra mérséklődött a félév végére, ami erős sokkellenálló-képességről tanúskodik, miután még a súlyosabb és elhúzódó stressz-szcenárió esetén is mindössze átmeneti, kezelhető mértékű tőkehiány keletkezik szektor szinten.
A háztartások és vállalatok pénzügyi intézményektől történő hitelfelvételének mérséklődése várható.
A magánszektor hitelállománya dinamikusan bővült 2022 első felében. Előretekintve a magasabb kamat- és működési költségszint, valamint a megnövekedett bizonytalanság a beruházási hitelkereslet visszaesését eredményezi. Jelentősen növekedett a devizahitelek kibocsátása a vállalati hitelpiacon, azonban ezen hitelfelvevők többsége rendelkezik devizabevétellel.
A lakossági hitelkibocsátás a kiemelkedő első félévet követően a harmadik negyedévben lassult. Az emelkedő kamatkörnyezet és a magasabb lakásárak miatt a lakáshitel-kereslet visszaesése várható. A következő félében a bankok döntő többsége mind a lakossági, mind a vállalati hitelek feltételének szigorítását tervezi, ennek megfelelően a fennálló hitelállomány éves növekedési ütemének érdemi csökkenésére számítunk.