Pénzcentrum • 2022. október 21. 10:05
Folyamatosan nő a házasságkötések száma, és a csok-hitel felvételében sem látszik jelentős lassulás az elmúlt éveket vizsgálva. Arról azonban kevés szó esik, hogy ha a házasság vagy élettársi kapcsolat felbomlik, mi a teendő, milyen hitet kell visszafizetni és mekkora büntetőkamattal? Ezekre a kérdésükre kerestük a választ, és egy ügyvédet is megkérdeztünk, milyen papírt írjunk alá még a házasság megkötése előtt.
Magyarországon az elmúlt években szignifikánsan nőtt a házasságkötések száma. A szakértők szerint a régen nem látott házasodási kedvnek komoly indikátora, hogy az elmúlt években számos olyan családtámogatási rendszert dolgoztak ki és vezettek be, amik nyomán megindulhatott felfelé a házasodási és a családalapítási kedv. Nagyon kevesen tudják azonban - annak ellenére, hogy a hitelszerződés megkötésekor kötelező tájékoztatást adni - hogy mi van akkor, ha a házasság válással ér véget? Ugyanis bár a válások száma csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt 10 évben, 2021-ben ismét nagyobb növekedés következett be. Kinek mennyit kell visszafizetnie, kinek kell elköltöznie, és mennyi idő alatt kell mindezt megtenni? Mekkora a büntetőkamat, hogyan kéri vissza az állam? Körképünkben minden kérdésre választ adunk, és megnézzük azt is, kinek nehezebb újrakezdenie egy válás után.
Ha a szép napok elmúlnak...
Nem minden házasság vagy élettársi kapcsolat tart örökké. Magyarországon a válások száma sajnos még mindig nő (2021-ben legalábbis), így a szakértők aggodalma is jogos, melyet a kedvezményes hitelek és támogatások bevezetésekor fejtettek ki: a rengeteg kedvezmény és pénz miatt csak "érdekházasságok" köttetnek, majd a pénzt elosztják, és mehet mindenki a maga útján tovább.
És bár a kormány "bébibummot" remélt a kedvezmények és az új típusú hitelek bevezetésétől, ez pedig finoman szólva sem jött be: 2021-ben már 67 ezres "mínusszal" zárt a népesség, és a kedvezményes hitelek bevezetése óta egyszer sem születtek többen, mint ahányan meghaltak az országban.
Rengeteget számít az is, hogy hány gyereket "vállalunk" a szerződésben. Egy meglévő vagy vállalt gyereknél összesen 600 ezer forint támogatás jár (új és használt lakásra vagy házra egyaránt), két gyereknél az úja lakásra 2,4 (használtra 1,43) millió, három gyereknél a használt lakásra 2,2 millió, újra 10 millió forintot, 4 vagy több gyerek esetén pedig új lakásra vagy házra 10 millió forintot, használtra pedig 2,75 forintot igényelhetünk. Ha a szerződésben vállalt "gyerekszám" nem jön össze, akkor a támogatás összegét csökkentik az előző értékkel: tehát ha a házaspár három gyermeket vállalt, de csak kettő született, akkor 7,4 millió forintot kell visszafizetni 5%-os kamattal.
De mi a teendő akkor, ha válásra kerül a sor, mennyi pénzt kell visszafizetni és hogyan? A CSOK-os szerződésekben olvashatjuk - és ha megkötjük, szóban is meg kell kapnunk a tájékoztatást - hogy ha ilyen támogatással veszünk lakást, akkor az állam az adott ingatlanra jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat jegyez be a felvételt követő 10 évre.
Vagyis nem lehet eladni, ha pedig mégis így teszünk, akkor a támogatást vissza kell fizetni.
Eszement összeget kaptak a magyarok otthonteremtésre
A Pénzügyminisztérium adataiból kiderül, hogy 2016, vagyis a CSOK bevezetése óta 476 milliárd forintot adtak a családoknak otthonteremtésre. A kamattámogatott CSOK-hitelből még ennél is több, 546 milliárd ment a magyaroknak, az átlagos összeg szinte minden évben átlépte a 10 milliós határt. Falusi csok-ból eddig 141 milliárdot hagytak jóvá, ez azért kevesebb, mert csak 2019 óta elérhető.
Az adatokból kitűnik, hogy a sima CSOK eléggé hullámzó teljesítményt mutat: bevezetése utáni évben jegyezte a ma rekordnak számító 87 milliárdos összeget, 2020-ban pedig mindössze 60 milliárdot kértek belőle a családok - ez magyarázható a hitelezés leállásával, amelyet a covid-járvány miatti gazdasági mikroválság idézett elő. A kamattámogatott hitel azonban 2018-at leszámítva folyamatosan emelkedik: tavaly már 165 milliárdot kaptak belőle a magyarok.
A csok-nak feltétele is, hogy a családban vagy életközösségben legalább egy gyermek legyen, vagy azt szerződésben vállalják. Azért is írunk életközösséget, mert ellentétében a babaváró kölcsönnel, itt a feleknek nem feltétlenül kell házasnak lenniük: akkor is igénybe vehetjük a támogatást, ha élettársunk gyerekét hozza a közös háztartásba. A leggyakrabban persze a házaspárok élnek a lehetőséggel, akik mindenképpen szeretnének gyereket (akár többet is), nekik jelentős könnyítés lehet ez a támogatási fajta a lakásvásárlásnál vagy építkezésnél.
És ha babaváró kölcsön is van?
A szakértő szerint azzal, hogy elválunk, nem kerülünk ki automatikusan a piaci hitelből. Argyélán József, a Bankmonitor vezető elemzője elmagyarázta, mit is jelent ez pontosan.
Ha eladják a lakást, akkor késedelmi kamattal növelten kell rendezni a tartozást. Ennek mértéke a jegybanki alapkamattal egyezik meg, de nem haladhatja meg az évi 5 százalékot. Ha vállalt gyermek is volt és a gyermekvállalás még nem teljesült, akkor a nem teljesült vállalt gyermekre eső támogatási összeget vissza kell fizetni késedelmi kamattal növelten. Ennek mértéke a jegybanki alapkamattal egyezik meg, de nem haladhatja meg az évi 5 százalékot. Abban az esetben, ha a három gyermek után járó új lakásos csok-ról van szó, akkor a büntetés mértéke az alapkamat ötszöröse, viszont a felső limit ugyanúgy évi 5% lenne.
- fogalmazott Argyelán József. Hozzátette, hogy válás esetén nem csak a CSOK, hanem a Babaváró visszafizetésére is gondolni kell, ha vettünk fel ilyet.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Két lehetőség van válás esetén: ha a válás az első gyermek megszületését követően következett be. Ebben az esetben a válásig kapott kamattámogatást nem kell visszafizetni, ugyanakkor a kölcsön piaci kamatozásúvá alakul át. Gyakorlatilag a kamatmentesség megszűnik, a kölcsön kamata egy novemberben igényelt Babavárónál 16,66 százalékra emelkedik. A második esetben a válás időpontjáig nem született gyermeke a családnak, ekkor vissza kell fizetni az addig kapott kamattámogatást, ez attól is függ, hogy mikor történik a válás. 10 millió Ft kölcsön esetében 5 év alatt megközelítheti a 6 millió forintot. Illetve ezt követően a kamatmentesség megszűnik és a hitelt 16,66 százalékos kamat mellett kell tovább fizetni.
Anyagi csődöt is hozhat a válás
De nem csak a hiteltörlesztés, hanem önmagában a válás is hozhat minket olyan anyagi helyzetbe, ahol akár a nettó fizetésünk felének is búcsút kell intenünk. Hogy miért, azt Galambos Balázs, a Szépen Válj El nevű, párkapcsolati mediátorcég alapítója mondta el lapunknak.
Hazánkban a válóperek 85%-ában a gyerekek az anyánál maradnak, az apa keresetének egy jelentős része, valamint sok férfi funkció házilag való megoldási opciója elveszik. Férfiként az esetek túlnyomó többségében költöznünk kell és 2 gyermek esetében akár a nettó jövedelmünk felének is búcsút inthetünk,havonta tartásdíjként utalni fogjuk gyermekeink édesanyjának a gyermekek nappali tagozatos tanulmányaik végéig, a gyerekek amikor pedig kapcsolattartáson lesznek az apánál, az nyilvánvalóan mindent megtesz, hogy a lehető legszínesebb programokon erősítse a kapcsolatát a gyermekekkel, ami szintén lehet költséges. A gyermekek egy jelentős része és maguk a szülők is mentálisan is megtörhetnek a válás folyamatában, ezért mentális segítők költségeivel sem árt kalkulálni. Egy szó mint száz: mindkét félnek meg kell növelni a bevételi forrásait, hogy a válás előtti életszínvonal ne csökkenjen.
Hozzátette azt is, hogy bár nemrég némileg megváltozott a gyermekelhelyezési törvény, az még nem forrt ki teljesen az ítélkezési gyakorlatban sem, így sokan bizonytalanok ebben a kérdésben.
A gyermek elhelyezését (szülői felügyeleti jogot) a Ptk. rendezi. Nagy változás nincs a gyakorlatban: a Ptk. 4:167/A. § egy új szabály, ez alapján már nem csak közös kérelemre lehet kérni a közös szülői felügyeletei jog megállapítását, hanem csak az egyik fél is kérheti. Ez a szabály még gyakorlatban nincs kiforrva, azaz a bírók egyelőre még félve nyúlnak ehhez a lehetőséghez, az esetek túlnyomó többségében - hacsak más opcióról el nem fogadnak közös megegyezés során - az eddigi bevett kéthetente hétvége plusz egy hétköznap délután, ami a különélő szülőnek meg van ítélve kapcsolattartás tekintetében.
Ásó, kapa, nagyharang - és papír
Bár a hitelek visszafizetésére konkrét törvények állnak rendelkezésre, hogy mit, mennyit és mikor fizessünk vissza, kevesebb szó esik arról, mi a teendő még a házasság megkötése előtt. Erről Árokszállási Zsanett ügyvédet és mediátort kérdeztük - kíváncsiak voltunk arra is, hogy egyáltalán megéri-e még házassági szerződést kötni?
Házasságkötés előtt és házasság alatt is bármikor lehetősége van a feleknek ún. házassági vagyonjogi szerződést kötni. Ezt főként akkor érdemes megtenni, ha teljesen eltérő jövedelmi-vagyoni viszonyaik vannak a feleknek és az egyik fél nem szeretné, ha a nála érvényesülő jelentős jövedelemkülönbség a másik fél javára is szolgáljon. Természetesen vállalásokat tehet a másik fél javára, de ezen vagyonjogi szerződésben kiköthető a vagyonelkülönítő rendszer, az, hogy az egyik házastárs vagyonszerzése nem hat ki a másik vagyonára, sem dologi (tulajdonjogi), sem kötelmi (elszámolási) értelemben nem keletkezik igényük egymással szemben. Ezt természetesen a passzívákra (tartozásokra) is vonatkozik. Ez esetben a házastársak a vagyonukat önállóan használják és kezelik. Ez persze nem jelenti, hogy ne szerezhetnének közös tulajdont, hogy ne vásárolhatnának közösen lakást, vagy hogy ne állna fenn bizonyos esetekben közös felelősségük, pl. közös károkozás esetén vagy kezesként.
- mondta lapunknak az ügyvéd. Kitért arra is, hogy a házassági szerződésben még azt is lehet rögzíteni, hogy kenyértörés esetén ki marad az ingatlanban.
Érdemes megállapodni ebben a házassági vagyonjogi szerződésben arra nézve is, hogy abban a nem várt esetben, ha kenyértörésre kerülne a sor, ki marad az utolsó közös ingatlanban, ki jogosult azt használni, ki hogy viseli és meddig a felmerülő költségeket ezzel kapcsolatosan. A gyakorlatban előfordul igényként, hogy az egyik házastárs, aki a karrierútját ezzel háttérbe szorítja, esetleg el sem indítja, mert hamar családalapításra vállalkoznak és ezen fél vállalja a gyermek(ek) felnevelését, az ún. háttérország biztosítását, az milyen kompenzációt kap mind a házasság alatt, mind esetlegesen a házassági életközösség megszűnését követően. Számos esetben találkozunk havi rendszeres térítésről, vagy akár lakhatás támogatása címén ingatlan biztosításáról ezen fél javára a munkájában támogatott házasfél részéről.
Amint az ügyvéd szavaiból is kitűnik: érdemes még az anyakönyvvezetőhöz járulás előtt is ügyvédhez fordulni, hiszen így egy szomorú és sok esetben költséges válás során sok idegeskedést megspórolunk, ha a "szabályok" előre le vannak fektetve.