Pénzcentrum • 2022. október 20. 21:01
Minden tizedik ember hitellel hidalhatja át a következő időszak anyagi nehézségeit, köztük minden harmadik valamilyen energiatakarékossági korszerűsítést finanszírozna a kölcsönnel - derül ki egy friss kutatásból. A megkérdezettek több mint fele nem bízik abban, hogy év közben nőhet a fizetése, a megkérdezettek közel negyede pedig a következő év elején sem számít fizetésemelésre. Az áremelkedés miatt ötödük már hozzányúlt megtakarításaihoz.
A válaszadók 10%-a tervez hitelfelvételt, a jelenlegi gazdasági helyzetben – derül Cetelem online kutatásából. A megkérdezettek 77%-a már meglévő hitellel vág neki az előttünk álló, gazdasági szempontból turbulens időszaknak, ők nem terveznek további kölcsönt felvenni. A hitelfelvételben gondolkodók, vagy a kölcsönt nemrég felvevők harmada lakásfelújításra, korszerűsítésre fordítaná a pénzt, de minden ötödik válaszadó a folyó kiadásait (élelmiszer, rezsi stb.) fedezné így. Tartós fogyasztási cikkre, nagy értékű eszközre a megkérdezettek 9,5% áldozna kölcsönből.
A romló gazdasági helyzet közepette a válaszadók többsége nem számít saját anyagi helyzetének rövidtávú javulására. Az 1010 fős mintán végzett felmérés adatai szerint 51%-nyian biztosak abban, hogy munkahelyük nem fog évközi béremelést végrehajtani, alig 8% szerint várható ilyen lépés. 41%-uk pedig nem tudja, lesz-e bérnövekedés. Jövő év eleji fizetésemeléssel a megkérdezettek mindössze 16%-a számol, 23% nem is reménykedik, míg a nagy többség, 52% bizonytalan. Akik emelésben bíznak, azok zöme sem gondolja azt, hogy az az inflációt fogja követni: mintegy egyharmaduk (30%) 5-10 százalékos emelést valószínűsít, míg legfeljebb 5%-os emelésben 23 százalék reménykedik. 10-15%-os béremeléssel 18%-uk, ennél nagyobb mértékű növekménnyel pedig mindössze 8%-uk számol.
A bank online kérdőívének adatfelvétele szeptember 12-16. között történt, tehát a válaszadók már jó ideje tudtak a rezsivel kapcsolatos intézkedésekről, és az áremelkedés hatásait is érezték a mindennapi életben. A válaszok alapján a háztartások többségének újra kellett gondolnia költségvetését, és általános a vélekedés, hogy a jövőben sem fog javulni a helyzetük. A megkérdezettek 41%-a az eddigi jelentős áremelkedések és bizonytalanabb kilátások miatt lemondott a nagyobb beruházásairól (például autó-, bútorvásárlás, ingatlan, nyaralás), ötödük pedig már hozzányúlt megtakarításaihoz. A válaszadók közel negyede (24%) – számolva a további nehézségekkel – igyekszik növelni megtakarításait.
A kutatás egyértelműen átalakuló vásárlási szokásokat tükröz: a válaszadók majdnem kétharmada ár szerint választja meg, mit és hol vásárol, fele pedig kevesebb nélkülözhetőnek ítélt cikket (például kozmetikumot) vesz le a boltok polcairól, mint korábban.
A megkérdezettek csaknem fele kevesebbet jár vendéglátóhelyre, míg nagyjából minden hatodik tartva a nehezebb időktől, felhalmozott tartós élelmiszerből (például lisztből, cukorból). A drágulás szinte mindenkit érint, alig vannak a megkérdezettek között, akik szerint a változások alig befolyásolják a mindennapi életet, a döntő többség negatív hatásokat tapasztal.
A megkérdezettek többsége nagyobb árnövekedést érzékel az élelmiszerek vonatkozásában, mint azt a hivatalos adatok mutatják. A megkérdezettek 25%-a szerint 30-40% közötti drágulás ment végbe, 24%-uk pedig 50%-ot is meghaladó áremelkedést érez. Egyaránt 22% válaszolta azt, hogy 20-30, illetve 40-50% közötti drágulást tapasztaltak. (A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 15,6%-os volt az éves infláció, az élelmiszerek ára pedig 30,9%-kal nőtt egy év leforgása alatt.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A válaszadók több mint harmada (38%) számára az élelmiszer-árak emelkedése jelenti a legfőbb problémát, 23% pedig a rezsit nevezte meg legnagyobb anyagi teherként. 100-ból 27 ember e két költség együttesét értékeli a legnagyobb kihívásnak, míg 5%-nak az üzemanyag drágulása a legnagyobb probléma. A válaszadók jelentős része lélekben már készül a benzin és gázolaj hatósági árának kivezetésére: egyaránt 28%-uk válaszolta azt, hogy ha ez bekövetkezik, lerakja a kocsit, illetve azt, hogy csak akkor ül autóba, ha az elengedhetetlenül fontos. 12 százalékuk ugyanakkor semmiképp nem változtatna autóhasználati szokásain.
A felmérésből kiolvasható az is, hogy a válaszadók jelentős része elhúzódó válságra, illetve válságtünetekre készül. A „Hogyan fedezi majd a megnövekedett rezsiköltségeket?” kérdésre az 1010 megkérdetett közül 761-en válaszolták azt, hogy a rezsin fognak spórolni. A megkérdezettek mindössze 15% válaszolta azt, hogy emellett gondoskodtak lakóingatlanuk energiagazdálkodásának javításáról, míg alig 7% azok aránya, akik energiatakarékos rendszerek (hőszivattyú, napelem) beszerzésére szánták el magukat.
Folytatódó tendencia
A cég üzletpolitikájának alakításában kulcsszerepe van a fogyasztói attitűdöknek: ezek változásait folyamatosan nyomon követi, hogy hitelkonstrukcióival, finanszírozási megoldásaival minél inkább a valós igényekhez igazodjon. A mostani felmérés alapján elmondható, hogy a hazai háztartásoknál az elmúlt hónapokban erősödtek a válságtünetek. A bank májusban szintén végzett egy több mint ezer fős felmérést – ennek adatai a július 8-án publikált Körkép európai kutatás részét képezték –, amely szerint az ukrán-orosz háború miatt a magyar háztartások ötöde már akkor lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról (ez az arány most 41%), minden tizedik pedig növelte megtakarításait (most ez az érték 24%). Tavasszal még csupán százból tizenöt magyart érintett rendkívül negatívan a drágulás, és alig tizedük mondta, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése (ez utóbbi most a 3%-ot sem éri el). A megkérdezettek bő 10%-a már májusra kénytelen volt megtakarításaihoz hozzányúlni. Ez az arány szeptember közepére 20%-ra nőtt.