Horváth Zsolt Benjámin • 2022. szeptember 22. 19:02
Egy hiteligénylés során rengeteg dolgon elcsúszhatunk. A bankok ugyanis szempontok hosszú listáját veszik figyelembe, mielőtt a hitelbírálat során döntenének arról, hogy megadják-e az általunk áhított összegű kölcsönt. Hogy pontosan mik is ezek a szempontok azzal viszont rengetegen nincsenek tisztában, sőt számos olyan tényező is van, amiről a legtöbben nem is feltételeznék, hogy kihathat a hitelbírálat eredményére. A Pénzcentrum ezért most összegyűjtött 6 gyakori hibát, amit mindenképp érdemes elkerülni a htieligénylés előtt.
Amikor elutasítják a hitelkérelmünket, a legtöbben hajlamosak vagyunk egyből pánikba esni. Ez teljesen érthető és emberi reakció, ugyanis komoly, távlati terveinket húzhatja keresztül, ha bankunk valamilyen okból nem hajlandó folyósítani nekünk egy régóta áhított személyi kölcsönt, vagy lakáshitelt, amit fejben talán már el is költöztünk. Sokak egyből személyes elutasításként kezelik azt, ha megkapják egy ilyen döntés után a banki értesítőt és nem is értik, mégis mi mehetett félre.
A legfontosabb ilyenkor, hogy tudatosítsunk magunkban, nem vagyunk egyedül, ebbe a pofonba ugyanis magyar hiteligénylők tömegei futnak bele. Ráadásul mivel egy ilyen elutasítás soha nem személyes, nem is érdemes azt különösebben magunkra vennünk. A bankok sem veszik figyelembe ugyanis, hogy Jóska Pistától, vagy Kun Bélától érkezett-e be hozzájuk a hitelkérelem, kizárólag a saját, gyakran szigorú szabályrendszerük útmutatásait követik és csak is az ennek való megfelelésünk, vagy meg nem felelésünk befolyásolja őket a döntéseik meghozatalában.
Éppen ezért az egyetlen dolog, amit egy ilyen elutasítás után tehetünk, hogy nem emésztjük magunk rajta, hanem a csalódásból gyorsan felállva utánanézünk, pontosan mik is a hitelünk megítéléséhez támasztott alapvető elvárások és megpróbálunk megfelelni az összesnek. Persze, mint az életben annyi dolgot, ezt is könnyebb mondani, mint csinálni. A hitelkérelem elutasításának indoklása ugyanis sok esetben hiányzik a banki értesítőről. A Pénzcentrum most összegyűjtötte a leggyakoribb okokat, amik a hitelünk negatív elbírálása mögött állhatnak.
1. Hiányzik valamilyen dokumentum
A hiteleink igényléséhez számos dokumentumot is be kell nyújtanunk a hitelkérelem mellé. A jövedelemigazolástól a személyes okmányainkig, könnyen elfelejthetjük valamelyiket elküldeni a bankunknak. Ha ezek valamelyike hiányzik, abban az esetben a pénzintézetek automatikusan elutasítják a kérelmünket. A bank által bekért dokumentumok általában a következők:
- a személyi igazolványunk, a lakcímkártyánk és az adókártyánk
- a bankszámlakivonatunk
- a jövedelmünk igazolásához szükséges dokumentumok
- a hitelkérelmi adatlap
- telefonos elréhetőségünk
- közüzemi számláink
A bankok persze eltekinthetnek ezek egy részének bekérésétől, vagy adott esetben egyéb papírokat is kérhetnek tőlünk. Fontos tehát, hogy minden papírunk legyen érvényes és legyen is kéznél, mielőtt hitelt igényelnénk.
2. Nem elég magas a jövedelmünk
A magyar pénzintézetek csak akkor hagyják jóvá a hiteligénylésünket, ha igazolt jövedelmünk elér egy meghatározott összeget. Ez jellemzően a minimálbérrel megegyező összeg. A minimális havi jövedelmünket azonban sok dolog befolyásolja. Ilyen faktor például a hitelcél és az is, hogy milyen típusú (önálló, vagy kiegészítő) jövedelemről beszélünk, valamint attól is, hogy egyedül, vagy adóstárssal igényeljük-e a kölcsönt.
3. Nem tűnik stabilnak a munkahelyünk
Mint írtuk, a hitelintézetek minden esetben elvárják, hogy a hiteligénylés előtt rendelkezz egy adott minimum összegű, igazolható, rendszeres jövedelemmel. Ezen felül azonban fontos kitétel az is, hogy bizonyos ideje a jelenlegi munkahelyünkön dolgozzunk. Ez a magyar bankoknál jellemzően minimum 3 hónapja tartó stabil munkaviszonyt jelent.
Adott esetben persze egy pénzintézet ennél szigorúbb felvételt is támaszthat és elvárhat 6 havi, extrémebb esetben 1 éves folyamatos munkaviszonyt is. Az is fontos, hogy végleges státuszban legyünk az adott helyen, tehát ne legyünk próbaidőn. Ha munkahelyváltás előtt állunk érdemes arra is figyelni, hogy már a felmondási idő alatt sem igényelhetünk kölcsönt, tehát ha a legelterjedtebb egy hónapos felmondási idővel számolunk 4, ha pedig már 2, vagy 3 hónappal, abban az esetben 5-6 teljes hónapig eleshetünk a hiteligénylés lehetőségétől.
4. Túl magas lenne a törlesztőnk
Azt, mekkora összegű kölcsön felvételére vagyunk jogosultak, az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató határozza meg. Ez a 2019-től érvényes korlát azt határozza meg, hogy az igénylő jövedelmének mekkora részét fordíthatja hitelek törlesztésére. Az adósságfék maximális értékét az MNB aktualizálja, célja pedig az, hogy védje a hiteleseket a durva eladósodástól.
A JTM megállapításánál az igénylő minden meglévő tartozását figyelembe veszik, így azok együttes összege számít.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2022 január 1-től a lakáshitelek esetében, ha a hiteligénylő jövedelme nem haladja meg az 500 ezer forintot, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzálogkölcsönt a jövedelem 25 százalékáig, 5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb periódusú kölcsönnél a jövedelem 35 százalékáig, a 10 évet meghaladó fix kamat esetén pedig a jövedelem 50 százalékáig terhelhetnek minket a törlesztők.
A személyi kölcsönök és a babaváró esetében például már elég máshogy működik a korlát. Ezeknél a félmillió forintnál alacsonyabb havi nettó jövedelem esetén a keresetünk 50, míg az ezt meghaladó havi bevétel esetében annak 60 százalékát tehetik ki a hiteleink törlesztői.
5. Nem fizettük a korábbi hitelünk törlesztőit
Ha egy korábbi hitelünk kiváltására igényeljük a mostanit, akkor a bank annak korábbi törlesztését is meg fogja nézni, ráadásul gyakran a hitelkérelemhez csatolt 2-3 hónapos időszakot felölelő kivonatnál nagyobb időtávra kíváncsiak.
A legtöbb bank kiváltandó hitel esetén a kölcsön 3-6 hónapos fizetési múltját ellenőrzi, ezért ha fél éven belül volt csak elmaradásunk a meglévő hitelünk törlesztésével, azon fennakadhat a mostani elbírálása. Ez persze még nem feltétlenül vezet negatív hitelbírálathoz, ha viszont az elmaradásunk komolyabb, vagy már fel is mondták a korábbi szerződésünket, akkor készülhetünk rá, hogy automatikusan el fogják utasítani az újabb hitelkérelmünket.
6. Rajta vagyunk a negatív adóslistán
A legkézenfekvőbb probléma persze az, hogyha szerepelünk a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív adóslistáján. Ez az a rendszer, amelynek segítségével a hazai bankok megosztják egymás között adataikat, ezzel segítve egymásnak, hogy minden hiteligénylésnél a lehető legalaposabb hitelképességi vizsgálatot tudják elvégzeni az ügyfeleiken.
Ha ebben a rendszerben utánunk néznek, bármelyik hitelintézet láthatja, hogyha korábban jó adósok voltunk, és bizony ennek szöges ellentétét is, így tudni fogják, ha korábban gondba kerültünk egy-egy hitelünk törlesztésével. A negatív KHR listára többféle módon is felkerülhettünk. Magától értetődő, hogy az adatbázisba kerülünk, ha nem fizettük rendesen egy kölcsönünket.
Ennek feltétele, hogy a minimálbér összegét meghaladó mértékben tartozzunk, illetve, hogy több mint 90 napon keresztül ne kezdjük meg a szerződésben vállalt hiteltörlesztést. Ilyen esetben a bankunk köteles minket 30 nappal a listára való felkerülésünk előtt tájékoztatni mulasztásunkról és amennyiben egy hónapon belül elkezdünk törleszteni elkerülhetjük, hogy negatív adósként tartsanak számon.
Először az úgynevezett aktív KHR listára kerülünk, majd ha törlesztettük tartozásunkat (legalább akkora mértékben, hogy a minimálbér összegénél kevesebbre apadjon a tartozásunk) átkerülünk a passzív KHR listára, amin további egy éven keresztül tartanak számon. Utóbbi státusszal már jó eséllyel juthatunk valamilyen kölcsönhöz, de lehet hogy csak rosszabb feltételekkel, mintha a KHR adatbázisában teljesen „tisztának” tűnnénk.