Pénzcentrum • 2022. július 12. 14:32
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét pedig szintén ehhez igazították. Ennek megfelelően azegynapos betét kamata 9,5%, az egynapos hitel kamata pedig 12,25% lett.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén ismét drasztikus mértékben, ezúttal 200 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, ami így 9,75 százalékra nőtt. Az eddigi legnagyobb emeéshez a kamatfolyosó szélét is hozzáigazították, így egynapos betét kamata 9,5%, az egynapos hitel kamata pedig 12,25% lett. Az emelés mértéke újabb rekordot jelent a tavaly nyár óta zajló kamatemelési ciklus alatt. A jegybank tavaly júniusban kezdte meg ma is tartó kamatemelési ciklusát, amelyet addig folytatnak, amíg az infláció vissza nem tér egy fenntartható sávba:
Matolcsy György jegybankelnök az idén áprilisi kamatdöntés már arról beszélt, hogy az infláció csökkenése csak 2023-tól várható. Az emelés mostani mértéke és Virág Balázs, a jegybank alelnökének nyilatkozata alapján pedig idén nem lesz vége a kamatemelési időszaknak. A jegybank alelnöke ugyanis ismét határazotottan kijelentette: "a kamatemelés mindaddig folytatódni fog, ameddig nem látszik fordulat az inflációban."
Drágulnak a hiteleink is
Egészen tavaly júniusig historikusan alacsony szinten mozgott a jegybanki alapkamat, ez pedig törvényszerűen pörgette a magyar gazdaságot. Eközben exportmérlegünk is igen magas volt, a már akkor is viszonylag gyengének számító forint miatt és folyamatosnak volt mondható a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció hosszú évek óta a jegybank által megszabott toleranciasávban maradt. Tavaly nyáron azonban drasztikus változás következett, a tomboló infláció ugyanis azonnali beavatkozásra késztette a Magyar Nemzeti Bankot
Megindult tehát az MNB alapkamatemelési ciklusa, ami a hitelesek szempontjából azért fontos, mert az alapkamat az ráta, amelyet a bankok megkapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha pedig ez nő, akkor a pénzintézetek ügyfeleik felé is magasabb kamattal hiteleznek tovább.
Alacsony alapkamat esetén olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig megállíthatatlnul nőnek. Ezt akarja most a jegybank megállítani a folyamatos beavatkozásokkal.
Veszélyben a kölcsöneink?
A következő hetek, hónapok biztosan nem a legidelisabb időpontot jelentik a hiteligényléshez. A bankmonitor még áprilisban szemléltette a változást gey 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű 10 éves kamatperiódusú lakáshitelen. A kérdéses hitelt 2021. negyedik hónapjában 110 ezer forintos törlesztőrészlettel lehetett megigényelni. A hitelre visszafizetendő összeg pedig 26,5 millió Ft volt.
Idén áprilisban a kamatok már jóval magasabbak voltak, a legolcsóbb kölcsön induló kamata is 5,74 százalékon állt. Emiatt az akkor igényelt kölcsön havi törlesztőrészlete már 140 ezer Ft volt, a teljes visszafizetendő összeg pedig 33,6 millió Ft. Eddig 27 százalékkal emelkedett meg azok számára a teljes visszafizetendő összeg, akik egy évet vártak a hiteligényléssel. A kamatok pedig azóta csak gyorsulóütemben szárnyalnak.
Az alapkamat emelése ugyanis sok mindenre hatással van, talán az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a jegybanki hozamok, mint a BUBOR. Ennek értéke alapján módosul ugyanis a kölcsönök kamata. Ennek köszönhetően 3 havi irányadó referencia-kamatláb értéke.
Bár az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az MNB nyilatkozatai alapján pedig még legalább az őszi hónapokig további kamatemelésekre számítunk. Ennek alapján pedig hamarosan a 10, de lehet a 15 százalékot is túllépi az alapkamat. Az újabb emelések pedig újra és újra drágulást hoznak a lakossági hitelpiacra. Ezért érdemes lehet elgondolkodni akár hiteleink kamatainak mielőbbi fixálásán is, ha pedig új veszünk fel, eleve végig fix törlesztővel igényelni azt.
Itt az idő befektetni?
Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.
Emiatt rengetegen tették fektették állampapírba pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.
Ebben az államkötvények mellett azért számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.
Viszont ezen a téren is komoly változások jönnek. Minden ötödik tulajdonos visszaváltotta ugyanis az értékpapírját az elmúlt negyedévben, és a tendencia folytatódhat, hiszen gyakorlatilag bármelyik másik állampapírral jobban jár egy kisbefektető mint az egykor "szuper" jelzővel illetett kötvénnyel. A magas infláció mellett nem éri meg tovább tartogatni a máp+-t. A legtöbben nem hagyják el az állampapírpiacot, hanem az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírba forgatják át a pénzüket. Általánosan is jellemző, hogyha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.
Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarítás növelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak. Ha nő az alapkamat, az bizony eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv.
Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Utóbbi alapkamata ugyanis hiába 3 százalékos, hiszen a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.)