Horváth Zsolt Benjámin • 2022. május 6. 11:32
Tavaly nyár óta a legmagasabb és ezzel együtt historikusan a második legmagasabb összegű lakáshitelt fizették ki a magyarok bankok lakossági ügyfeleiknek idén márciusban. A hitelfelvételi kedvet ma már nem is leginkább a használt ingatlanokra, hanem az újépítésű lakásokra, illetve az építésre, bővítésre kötött konstrukciók iránti kereslet élénkíti. Az MNB friss statisztikái szerint egyébként a babaváró hitel és a személyi kölcsönök is növekvő népszerűségnek örvendenek a magyarok körében az év eleji visszaesések után.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által csütörtökön publikált számok szerint összesen 135,69 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok februárban a lakossági ügyfeleik részére. Ez az előző hónapban kifizetett összeghez képest igen nagy, 30 százalékos növekedést jelent. Éves összevetésben is hasonlóan jól teljesítettek a hitelek az új kifizetések összegét nézve. 2021 márciusához képest a növekedés 29 százalékos volt. A hiteltípus egyébként éppen tavaly márciusban, az otthonfelújítási támogatás és hitel kifizetéseinek megindulása után indult szinte folyamatos növekedésnek. A kevés visszaesés mellett épp az idén februári hónap volt azóta a hitelek leggyengébb hónapja. A hitelstop és a szezonális hatások viszont úgy látszik márciusra megtették a hatásukat.
A növekedésben persze még mindig nagy szerepe lehet a már említett otthonfelújítási támogatásnak és a hozzá kapcsolódó otthonteremtési hitelnek. Többek között az is erre mutat, hogy az év harmadik hónapjában az építésre, bővítésre igényelt hitelek és az új lakásokra igényelt kölcsönök is rekordszinten teljesítettek.
A magyar lakosság ilyen magas összegű lakáskölcsönt egyébként tavaly június óta egyetlen hónapban sem igényelt. Az akkori számok 5 éves rekordot döntöttek meg, a mostani összeg pedig éppen, hogy elmarad ettől, tehát messze az utóbbi év második legsikeresebb hónapja volt az idei március a lakáshitelek szempontjából.
Ahogy a Pénzcentrum grafikonján is látszik, a hitelek iránti kereslet mellett a különböző hiteltípusok részaránya közti különbség is rengeteget változott az elmúlt években. 2019 erősebb hónapjaiban az újonnan folyósított hitelek összegeinek nagy részét a babaváró tette ki. A koronavírus világjárvány 2020-as betörése és az azt kísérő korlátozások bevezetése után aztán a magyarok hitelfelvételi kedve durván megcsappant.
Nyárra aztán ismét növekedni kezdett az érdeklődés a kölcsönök (ezen belül is már főleg a lakáshitelek után), de a kiemelkedő kereslet elmaradt. 2021 márciusától kezdve viszont rohamos növekedésnek indult a kifizetett lakáshitelek összege és a másik két vizsgált hitelforma is felállt a padlóról.
Márciusban egyébként az összes vizsgált hitel iránt komoly nagyot nőtt az érdeklődés a magyarok körében. Az elmúlt hónapokban már a kifutás előszelének tűnő gyengülést mutató babaváró és a többi hiteltípusnál kevésbé kedvező feltételeket kínáló személyi kölcsönök is sokkal népszerűbbek, mint az év első két hónapjában. Ismét nagyon népszerűek tehát a lakossági kölcsönök.
Új lakást keresnek, vagy bővítenek a magyarok
A magyar lakosság fizetőképességének fokozatos javulása, a pandémia miatt elhalasztott ingatlanvásárlások és az állami támogatási program hatásai egyszerre jelentkeztek a hazai hitelpiacon. Ennek hatása a tavaly felpörgő kereslet, ami a visszaesések után a nyár közeledtével idén újraindulni látszik.
Ahogy grafikonunkon is látszik, a használt lakás vásárlása céljából felvett hitelek összege már két éve komoly növekedésnek indult, tavaly pedig valósággal berobbant a kereslet az ilyen célú hitelek iránt. Érdekesség, hogy ehhez képest idén egy kisebb visszaesés következett be, hiába nőtt nagyot az összes lakáshitelre vonatkoztatott kifizetések összege.
Sokkal inkább az új lakásokra és az építésre, bővítésre igényelt összegek voltak idén márciusban meglepően magasak. Előbbi célra 32,96 milliárd forintot folyósítottak a hazai bankok lakossági ügyfeleiknek, ami 217 százalékos emelkedés a tavaly folyósított 11,73 milliárdhoz képest. Ennek hátterében részben a Zöld Otthon Program állhat, ami nemrégiben kvázi kifutott a kertösszegből. A program esetleges folytatásának lehetőségéről korábban a Pénzcentrum is hírt adott.
Az újdonsült állami segítség miatt pedig nem csak a lakásvásárlásra, de az építésre, bővítésre felvett hitelek iránt is drasztikusan megnőtt az érdeklődés. Bár erre vonatkozóan tavalyi adatokat sajnos nem publikált az MNB, sokat mondó, hogy a pandémia előtti utolsó év (2019) márciusában kiutalt 6,93 milliárdos összeghez képest a mostani 22,68 milliárd forint sokszoros (227 százalékos) növekedést jelent.
Ezért olyan népszerűek most a lakáshitelek
A 2021. január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatás és az e mellé februártól igényelhető hitel iránt kezdetektől hatalmas volt az érdeklődés, függetlenül attól, hogy városban vagy falun, családi házban vagy lakásban élnek-e.
Egy a GKI által 2021-ben végzett felmérés pedig arra jutott, a válaszadó háztartások 7%-a biztosan szeretett volna lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást igényelni az elkövetkezendő két évben. Nem meglepő tehát, hogy ez a teljes lakosságra vetítve 290 ezer család nagy mértékű fellendülést okozott a lakossági hitelek piacán.
A támogatás 2022. december 31-ig vehető igénybe. A hiteladatok alapján az érdeklődés a nyár közeledtével egyre nagyobb lett, és rekordösszegek kifizetését eredményezte (a nyár elején kifizetett hiteleket még tavasszal, a nyár végieket nyár elején, az ősz elejieket nyár közepén, a télieket már ősszel igényelhette a lakosság, az átfutási idő 2-3 hónap is lehetett).
Az MKB Banknál a legnépszerűbb kölcsön célok a belső tér felújításával összefüggő munkálatok, mint például festés, burkolat csere, belső nyílászárók cseréje, felújítása. Az eddigi igénylések során az UniCredit ügyfelei körében is inkább a belső tér felújítása, a konyha korszerűsítése, a nyílászárók cseréje és a napkollektor/napelem szerelése bizonyultak a legnépszerűbb felújítási céloknak. A K&H ügyfelei körében a legjellemzőbb munkálatok közé tartozik a kerítés, garázs, tároló építése is, de a tetőszerkezet vagy a belső terek felújítása ugyancsak népszerű.
Az OTP Bank ügyfelei legnagyobb arányban energetikai felújításra költöttek (tető felújítás/szigetelés, épületszigetelés, napkollektor, fűtési rendszer, nyílászárók, klíma), ezen kívül a főbb kiadási tételek között szerepelt a belső tér felújítása, a térburkolat készítése, valamint a beépíthető bútorok és konyhai gépek is. A Gránit Banknál nagyon népszerű a napelemes beruházás, de a tetőcserék és a külső nyílászáró cserék is gyakoriak. Az Ersténél a leggyakoribb, legkedveltebb hitelcél a belső burkolat felújítása mellett a nyílászáró cseréje, az épület utólagos szigetelése, valamint a fűtési rendszer korszerűsítése.
Érdemes meggondolni, hol bankolunk
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly óta rendszeresen emeli a jegybanki alapkamatot, ami a legutóbbi, április 27.-én kihirdetett emelés óta 5,40 százalékon áll. Az alapkamatemelési ciklus vége pedig még nem látszik, és idővel a bankok is elkezdték ehhez igazítani hiteleik árait, magyarán elkezdtek megdrágulni a hitelek. Az egyetlen dolog, ami a drágulást egyelőre visszafogja a félév végéig életben lévő kamatstop. Talán nem is meglepő, hogy ekkora a kereslet most a lakáskölcsönök iránt, a kamatstop kivezetése után ugyanis brutális kamatemelés jöhet majd.
Persze ez nem jelenti azt, hogy jelenleg annyira olcsóak lennének a lakáshitelek, azt pedig pláne nem, hogy az egyes bankok ajánlatai között ne lennének - olykor egészen drasztikus mértékű - különbségek.
Májusban találtunk olyan pénzintézetet, ahol több mint 21 millió forintot kellett visszafizetni egy 10 milliós kölcsönösszeg után, de olyan bankot is, ahol - hiába a kamatok emelkedése - ez az összeg alig lépte túl a 17 millió forintot. A különbség tehát akár milliós tétel is lehet.
Ezért is fontos megfontolni, hogy melyik pénzintézettel és milyen feltételek mellett kötünk szerződést. Súlyos százezrekbe, sőt akár milliókba kerülhet ugyanis, ha nem járunk utána az ajánlatoknak a hitelfelvétel előtt. A különbségek alábbi grafikonunkon is rendkívül látványosak.
Hogy a legjobban szemléltessük, mekkorák is a különbségek, a leginkább és a legkevésbé kedvező THM mutatóval rendelkező ajánlatokat vetjük össze. A K&H és az OTP Bank ajánlatait összevetve több, mint szembetűnő az eltérés. Míg előbbinél havonta "csak" 72 744 forintot, utóbbinál 89 798 forintot kell visszafizetni egy ekkora összegű kölcsön után. A különbség tehát a 17 ezer forintot is meghaladja a havi törlesztőben. Ekkora eltérés már bőven elég érv amellett, hogy inkább a jobb ajánlattal kecsegtető pénzintézet hitelét válasszuk.
Viszont a teljes visszafizetendő összeget megnézve látszik csak igazán, mennyire is drasztikus az eltérés. A 20 éves futamidő alatt ugyanis (feltételezve a kezdő kamatot) 4 millió 15 ezer forinttal kéne többet visszafizetni, ha a rosszabb feltételeket kínáló ajánlatot választjuk.
Érdemes persze a kisebb különbségekre is odafigyelni. Vessünk hát össze két közepesen vonzónak tűnő ajánlatot. Erre jó példa az MagNet Bank és a Sopron Bank ajánlata. Előbbi banknál 75 690, utóbbinál pedig 80 559 forint a havi törlesztő, tehát havi szinten csak egy könnyen kigazdálkodható, 5000 forint alatti különbséggel kell számolnunk. A teljes visszafizetendő összegben azonban a különbség a hosszú évek alatt 1 millió 424 ezer forintosra duzzad, tehát példacsaládunk a jelenlegi három havi fizetésével rövidül meg, ha a kevésbé kedvező ajánlat mellett dönt.
Ezért nem szabad soha sem csak a törlesztőrészletre hagyatkozni: meg kell nézni a THM-et, kamatperiódust, visszafizetendő teljes összeget is. Ez alapján összehasonlítva már valóban jó döntést hozhat a hiteligénylő. A bankok ajánlatainak összehasonlítására való a Pénzcentrum hitelkalkulátora, amellyel a személyes igényekre szabva listázhatóak a lakáshitelek, vagy akár a legkedvezőbb bankszámla csomagok is.