Pénzcentrum • 2022. április 26. 16:21
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. A Pénzcentrum utánajárt, mit tehet ez a hiteleinkkel és a befektetéseinkkel.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Ezzel folytatta tavaly nyár óta zajló kamatemelési ciklusát. Emellett 5,40%-ra emelték az egynapos betéti, valamint 100 bázisponttal 8,40%-ra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat várhatóan 30 bázisponttal 6,45%-ról tovább emelkedik csütörtökön.
Az MNB még júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba:
Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg
- jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank stratégiájával kapcsolatban Matolcsy György jegybankelnök az első kamatemelés utáni sajtótájékoztatóján. Ma délután pedig már arról beszélt, hogy az infláció csökkenése csak 2023-tól várható, tehát már rég nem az a kérdés, emelik-e a jegybanki alapkamatot, hanem az, hogy mennyivel.
Az biztos, hogy bár az MNB hosszabb ciklust jelentett be, ám biztosan nem fognak olyan mértékű kamatemelést eszközölni, amely recesszióba döntené a válságból kilábaló gazdaságot.
Véget érhet az olcsó hitelek kora
Egészen júniusig alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban.
Most azonban más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.
Mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.
Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.
Mi lesz így a magyarok hiteleivel?
Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban vesz fel hitelt. A jegybanki alapkamat emelése sok mindenre hatással van, talán az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a bankközi hozamok – mint amilyen a BUBOR is -, melynek mértéke közvetlenül befolyásolhatja egyes lakáshitelek törlesztőrészletét.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
De mi is az a BUBOR? Az a kamat, amelyen a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanak egymásnak rövid futamidőre, vagyis gyakorlatilag a változó kamatú hitelek “beszerzési ára”. Ezért egy ilyen kölcsön kamata kamatfordulókor olyan mértékben fog megváltozni, amilyen mértékben a referenciamutató értéke módosult az előző kamatfordulóhoz képes. A hitelekre a referenciamutató hónap utolsó munkanapja előtti második napon érvényes értéke az irányadó.
Ha például a 3 havi BUBOR értéke az induló állapothoz képest 0,5 százalékponttal emelkedett 3 hónap alatt, akkor az ehhez kapcsolódó kölcsönök kamata is 0,5 százalékponttal fog emelkedni.
Az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.
Jól járhatnak a befektetők?
Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.
Sokan emiatt inkább állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.
Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.
Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.
Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Hiszen, mint ismeretes ennek alapkamata csupán 3 százalék, viszont a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.)