Szánthó Péter • 2021. július 27. 14:11
Folytatódik a jegybank kamatemelési ciklusa: a múlt havi után most ismét emelt a jegybanki alapkamaton a Monetáris Tanács. Mi lesz a hiteleinkkel, a befektetéseinkkel? A lakáshitelek esetében már látszik az előző emelés hatása, és a szakértők szerint további drágulás várható.
Folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa, a júniusi 30 bázispontos emelés után most ismét növekedik a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács friss döntése szerint most is 30 bázisponttal lesz magasabb az alapkamat, amelynek mértéke így már 1,20 százalékos lesz. A Matolcsy György által jegyzett rendelet július 28-án lép hatályba.
Mindez annak tükrében sem meglepő, hogy az MNB már az előző kamatemelés előtt is arról kommunikált, hogy az inflációs kockázatok miatt igyekeznek hűteni a gazdaságot.
Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg
- jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a legutóbbi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba.
Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása
- húzta alá.
A magyar infláció egyelőre nem tört le, a KSH legutóbbi jelentése szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,6 százalékkal nőttek. Ez azt jelenti, hogy a 9 éve legmagasabb 2021 áprilisi és májusi számokat is sikerült még egy picivel megfejelni.
Tehát egyelőre nem úgy tűnik, hogy a júniusi alapkamat-emelés elégséges lehet a száguldó pénzromlás letörésére. Kérdés, mit lép majd a továbbiakban az MNB, amely egyébként már június végén megemelte idei inflációs várakozásait 4,1 százalékra, amely már kívül esik a Matolcsy álatal emlegetett 3 plusz-mínusz egy százalékos toleranciasávból. A legutóbbi jegybanki jelentésben 2022-re az inflációt 3,1 százalékra teszik, 2023-ra pedig szintén 3 százalék körüli inflációra számít az MNB.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy már nem az a kérdés, emelik-e a jegybanki alapkamatot, hanem az, hogy mennyivel. Az biztos, hogy bár az MNB hosszabb ciklust jelentett be, ám biztosan nem fognak olyan mértékű kamatemelést eszközölni, amely recesszióba döntené a válságból kilábaló gazdaságot.
Így hűlhet le a magyar gazdaság
Mindeddig alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban. Most azonban más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.
Mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.
Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi lesz a hiteleinkkel?
Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban tervez hitelt felvenni: a Bankmonitor legutóbbi kamatemelés után megnézte, hogy miképp alakultak a hitelkamatok. Kiderült, hogy 9-ből 6 nagybank júliustól drágábban kínálja a jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú lakáshiteleket, mint egy hónappal korábban. Az áremelkedés nem jelentős: átlagosan 0,22 százalékponttal magasabb júliustól a THM értéke egy 20 millió forintos, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnek. A lakáshitel kalkulátor szerint 20 éves futamidő esetén ez 2 300 forint növekedést jelentene a törlesztőrészletekben.
Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatperiódusú lakáshitel esetén a kamatot emelő 6 nagybank jelentős része 0,2-0,3 százalékponttal növelte hitele költségeit. Kiderült, hogy a legolcsóbb lakáshitel 0,66 százalékponttal drágult egy hónap alatt:
egy 20 millió forint összegű kölcsönnél a törlesztőrészletek 6 500 forinttal növekednének két évtizeden keresztül, ami teljes visszafizetésben 1,5 millió forintot jelent.
A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint a kamatemelés egyelőre nem jelentős, így érdemben nem befolyásolja a hitelpiacot. (Bár a 0,66 százalékpontos kamatemelés már figyelmeztető jel.) Ugyanakkor a jegybanki alapkamat újabb emelése a kölcsönök tovább drágulásához vezethet. Márpedig az MNB kamatemelési ciklusba kezdett, így a drágulás szakértők szerint borítékolható.
Annak tudatában, hogy nem tudni, hol ér véget a kamatemelési ciklus, érdemes a már meglévő hiteleinket is fixáltatni, ha pedig újat veszünk fel, megérheti akár a teljes futamidőre befixálni a kamatokat!
Örülhet, aki befektetne?
Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, Magyarország is ehhez igazodott. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok igen alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála a berobbant inflációnak.
Sokan emiatt állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.
Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.
Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv.