Te is kéred felújításra a 3 milliós állami ajándékpénzt? Erre figyelj, különben bukhatod

A 2021. január 1-től igényelhető otthonfelújítási támogatás mértéke akár 3 millió forint is lehet, amennyiben az elvégzett felújítási, korszerűsítési munkálatok értéke eléri a 6 milliós értéket. A jogosultak olyan családok lehetnek, ahol saját tulajdonú lakóingatlanban 25 év alatti gyermeket nevelnek. Az igénylés 2022. december 31-éig nyújtható be, az utolsó felújítási számla kiegyenlítését követő 60 napon belül. Mutatjuk, mire kell figyelni igényléskor, hitelfelvételkor, illetve igazoláskor.

Ki jogosult az otthonteremtési támogatásra?

A 518/2020-as kormányrendelet szerint a támogatást olyan nagykorú, cselekvőképes személy igényelheti, aki legalább egy 25 év alatti gyermeket nevel saját háztartásában, magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, magyarországi tb-jogviszonnyal rendelkezik, és legalább 1 éves (akár külföldi) tb-jogviszonya van legfeljebb 30 napos megszakítással (a felsőoktatási jogviszonyt, a gyedet, a nyugdíjasok kiegészítő tevékenységét vagy a katások tb-jét is figyelembe véve), valamint nem rendelkezik köztartozással.

Az igénylőnek nem kell házasnak lennie, azonban azonos lakóhellyel rendelkező házas- és élettársak csak együttes igénylőként igényelhetik a támogatást. A tb-jogviszonyra vonatkozó feltételt és az erről szóló igazolást elég egyiküknek teljesíteni, a nemleges köztartozásra vonatkozó nyilatkozatot viszont mindkettőjüknek meg kell tenni.

A kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjas igénylő akkor felel meg a feltételeknek, ha kiegészítő tevékenységet folytat, azaz valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban keresőtevékenységet végez, továbbá, akkor is jogosul, ha végleges határozat alapján ápolási díjban, otthongondozási díjban részesül, vagy a kiskorú gyermeknek – akire tekintettel a támogatást igénybe kívánja venni – a rokona és a gyermek szüleinek halála miatt ő a kiskorú gyermek kirendelt gyámja.

A GYED, illetve GYES folyósítása alatt akkor minősül a Tbj.6. §-a szerint biztosítottnak, ha közben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya fennáll.

Biztosított minősül a mezőgazdasági őstermelő is, ha a mezőgazdasági őstermelőként figyelembe vehető időre az előírt járulékfizetés megtörtént, valamint az e tevékenységből származó jövedelme eléri a minimálbér 30%-át.

Együttes igénylők esetén, ha egyikük külföldön dolgozik, és a másik fél megfelel a biztosítotti feltételeknek, akkor jogosultak lehetnek a támogatásra. Egyedüli igénylőként, aki külföldön dolgozik, nem veheti igénybe a támogatást. Amennyiben korábban külföldön dolgozott, viszont az igénylés pillanatában már van magyar tb-jogviszonya, igényelheti.

Közfoglalkoztatottak (= közmunkások) nem igényelhetik a támogatást. Szintén nem jogosultak a támogatásra nevelőszülők, és azok, akik maguk után fizetik a tb-járulékot, illetve azok az egyéni vállalkozók sem, akik szüneteltetik a vállalkozást. (A biztosított, tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel.)

Milyen esetben felel meg egy gyermek az igénylés feltételeinek?

Olyan gyermek után igényelhető a támogatás, aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, 25 év alatti, vagy fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult, és az igénylővel közös lakóhellyel (vagyis állandó lakcímmel) rendelkezik a felújított ingatlanban.

A támogatás a még meg nem született, de 12. hetét már elért magzatra és felsőoktatásban tanuló vagy önálló munkaviszonyban álló gyermekre is igényelhető.

Ha a szülők lakóhelye nem azonos, akkor a gyermeket nevelő fél igényelheti a támogatást, ha viszont mindketten nevelnek gyermeket, akkor a legfeljebb 3 milliós támogatás 50-50%-ára jogosultak. Az egyik fél lemondó nyilatkozattal azonban lemondhat a teljes összegről a másik szülő javára.

Milyen ingatlanra igényelhető az otthonfelújítási támogatás?

A kérelem benyújtható minden olyan lakóingatlan felújítása esetén, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakásként vagy lakóházként van nyilvántartva, illetve tanya vagy birtokközpont (nyaralóra tehát nem lehet igénybe venni!). Nem kizáró tényező a zártkerti ingatlan. Továbbá igaznak kell lennie az ingatlanra, hogy az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában van (lízingelt vagy a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonában lévő ingatlanra tehát nem vehető fel).

Kitétel volt továbbá az eredeti rendelet szerint, hogy az ingatlan legalább egy éve az igénylő és legalább egy gyermeke lakóhelyéül szolgáljon, vagyis állandó lakcímük van benne (a számlákat ettől függetlenül korábban is el lehet kezdeni gyűjteni).

Ez alól eddig két kivétel volt:

1) az egy évnél fiatalabb gyermekek esetében, és

2) az éven belül vásárolt lakások esetében eltekintettek az egy éves elvárástól.

Ezt a két kivételt egészítette ki a jogszabály egy újabb, harmadik lehetőséggel:

3) az igénylő akkor is felújíthatja saját lakását – nem a szolgálati ingatlant -, amennyiben munkahelye miatt térítésmentesen szolgálati lakásban köteles lakni. Vagyis neki nem szükséges egy éve a felújítandó ingatlanban élnie, sőt a támogatás igénylésekor sem kell ott laknia. Ez a változás a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes lett.

Az ezeken kívüli esetben nem vehető fel a támogatás csak tartózkodási hely címén lévő vagy kizárólag a nagykorú gyermek tulajdonában lévő lakásra. Viszont másvalaki haszonélvezeti jogának fennállása, bejegyezett jelzálogjog vagy a már említett zártkerti besorolás nem kizáró tényező. Sőt, a lakóházzal azonos helyrajzi számon szereplő gazdasági épület, tároló vagy pince felújítása is támogatható.

A még fel nem épült otthonra nem vehető igénybe a támogatás, amíg az ingatlan-nyilvántartásba még nincs bejegyezve. Az eladott ingatlanra az új tulajdonos is ismét igényelheti az otthonfelújítási támogatást, de csak akkor, ha az új tulajdonos az előző igénylőnek nem a hozzátartozója.

Mekkora lehet a támogatás összege?

Az otthonfelújítási támogatás összegének minimum korlátja nincs, a maximum összege pedig 3 millió forint. Kitétel, hogy a számlákkal igazolt felújítási költségeknek legfeljebb 50%-át fizeti ki az államkincstár támogatásként, ebből következően a maximális 3 millió forint kihasználásához legalább 6 millió forintos kiadást szükséges igazolni. Kikötés továbbá, hogy

a támogatás fele-fele arányban jár anyagköltségre, illetve munkadíjra.

Fontos, hogy nem a benyújtott számlák összegére, hanem a támogatásra vonatkozik az 50-50%-os szabály, vagyis mindkét költségtípusnak el kell érnie akkora összeget, hogy belőle a teljes megcélzott támogatási összeg 50%-a kijöjjön. Tehát ha a számlák 6 millió forintnyi anyagköltségről szólnak, viszont nincs mellette munkadíj számla, akkor támogatás sem jár. Ha az anyagköltség számlák 500 ezer forintról szólnak, de a munkadíj számla csak 100 ezer forintról, akkor a támogatás összege 200 ezer forint lesz, hiába 600 ezer volt a teljes kiadás és annak a fele 300 ezer forint lenne.

Az igénybe vehető támogatás összegének kiszámításához a Magyar Államkincstár kalkulátorát érdemes használni.

Az áprilisi módosítások értelmében szigorúbban számítják majd a különböző támogatástípusok halmozását is. Szigorúbb elbírálás alá az igénylés, ha

• támogatott otthonfelújítási kölcsönből finanszírozta a felújítást részben vagy egészben,
• a támogatott felújítási hitelből a felújítási támogatás igénylésekor fennálló tartozás és járulékainak összege nem éri el az igényelhető támogatás összegét,
• a támogatott felújítási hitel csökkentésére a család igénybe vette a gyermekek után járó tartozáselengedést.

Ezen feltételek teljesülésekor a támogatás összege nem lehet magasabb, mint a számlával igazolt felújítási költségek és a gyermekek után járó tartozáselengedés különbözetének összege. A felújítás támogatás összegének meghatározásakor mindkét számítási módot ellenőrizni fogják a jövőben, és a két számítási mód alapján kijött összegek közül a kisebbet kaphatja meg a család. Ha piaci kamatozású lakáshitel tartozását szeretné csökkenteni a család a születendő gyermekek után járó tartozáselengedésből, akkor ez az új szigorú számítási módot nem szükséges alkalmazni.

Milyen munkálatokra lehet igényelni a támogatást?

A felújítás több ütemben és több vállalkozóval is történhet, ezek számát a rendelet nem korlátozza. Az otthonfelújítási támogatás az alábbi, számlával igazolt tevékenységek után vehető igénybe:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• égéstermék-elvezető (kémény) építése, korszerűsítése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje,
• napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje (napelemes rendszer esetén az anyagköltség és a kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget - ha efelett van, akkor teljes egészében elutasítják),
• belső tér felújítása, ideértve

- a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,

- a galériaépítést,

- a belső lépcső kialakítását és cseréjét,

- a szaniterek beépítését vagy cseréjét,

- a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,

- a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,

- a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,

• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
• kerítés építése,
• gépjárműtároló (garázs) építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• terasz, loggia, erkély, előtető építése,
• térburkolat készítése, cseréje,
• télikert kialakítása,
• amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül - a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
• alapozási szerkezet megerősítése, valamint
• beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
• használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazása,
• illetve az áprilisi módosítás után már szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje is, valamint
• szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje.

Lakótér bővülésével a felújítás nem járhat, így pl. tetőtér-beépítésre vagy emelet-ráépítésre nem igényelhető.

Azokra a napelemes rendszerekre, amelyek esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés 2021. július 1-je előtt kerül megkötésre, még a szaldós elszámolás vonatkozik még akkor is, ha a támogatási kérelmet a felújítási munkálatok végén, 2021. június 30. után nyújtják be. 

Milyen számlákat fogadnak el? Hogyan lehet igazolni a felújítást?

A felújítási munkák igazolására vállalkozói szerződést, anyagköltségről és munkadíjról számlát, valamint számlaösszesítőt is be kell nyújtani:

• a fent felsorolt építési tevékenységek valamelyikére a kivitelezést végző vállalkozóval január 1-je után megkötött szerződéssel kell rendelkeznie az igénylőnek,
• a felújítási munkákat 2021. január 1-je után kiállított és teljesített számlák másolatával kell igazolni, együttes igénylés esetén házastársak vagy élettársak nevére és címére kell szólniuk,
• átutalással teljesített számlák esetén igazolni kell a számla kiegyenlítését a banki átutalást igazoló dokumentum vagy a fizetési számlakivonat (bankkivonat) másolatával, amelyen egyértelműen beazonosíthatók az egyes kiegyenlített számlák tételei.

A rendelet szerint az 5% ÁFÁ-t tartalmazó számlák nem számolhatók el, csak csak 27%-os vagy 0%-os (vagyis katás). Tehát elfogadható a katás vállalkozótól kapott számla is, viszont fontos, hogy a szerződött vállalkozó nem lehet az igénylő(k) közeli hozzátartozója, és az igénylő(k)nek nem lehet tulajdoni részesedésük vagy tisztségük a vállalkozásban. Közeli hozzátartozónak számít: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon (pl. nagyszülő, szülő, gyermek, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. (Viszont sógorok, unokatestvérek például már nem számítanak közelinek.)

Értelemszerűen nem támogatható úgy a felújítás, ha a kivitelezés házilagos, mert arról nem készülhet elfogadható munkadíj-számla.

Az anyagköltség vagy munkadíj a számlán egy tételként összevontan nem szerepelhet. A vállalkozási szerződésben, vagy annak mellékletében mind az anyag, mind a munkadíj olyan részletezettségű legyen („szerződött konkrét felújítási munka”), mely a megvalósított felújítás pontos tartalmának megismerését, annak ellenőrizhetőségét lehetővé teszi.

A falusi CSOK kapcsán már elszámolt vagy elszámolni kívánt számlák szintén nem fogadhatók el, viszont lakás-takarékpénztári megtakarítás felhasználásához benyújtott számlát igen.

Anyagvásárlás esetén, amennyiben a számla szállítási költséget/fuvardíjat is tartalmaz, az anyagköltségként támogatható. Külön számlán szereplő, szállítási költségre/fuvardíjra nem vehető igénybe támogatás. A konténeres és egyéb hulladék elszállítása önállóan nem támogatható, csak abban az esetben, ha a kivitelezővel kötött megállapodásban a hulladék elszállítása is szerepel.

Abban az esetben, ha tavaly már megkezdődött a felújítás és az idén is tart, akkor is igénybe vehető a támogatás, de csak a 2021-ben keletkezett számlák után. Ebben az esetben érdemes lehet akár új vállalkozói szerződést kötni a kivitelezővel.

Hogyan történik az elbírálás? Meddig van lehetőség hiánypótlásra?

A Magyar Államkincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően - a beérkezés sorrendjében - 30 napon belül bírálja el a kérelmet. A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor, viszont a hiánypótlásra meghatározott - legfeljebb 30 napos - időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be. A támogatás igénybevételének jogszerűségét a kincstár, legkésőbb a támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni.

Ha az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, késedelmi kamattal kell visszafizetnie.

Milyen feltételekkel vehető igénybe az otthonfelújítási hitel?

Február 1-je óta több hitelintézetnél is igényelhető az otthonfelújítási hitel, amely azoknak nyújthat segítséget, akik nem rendelkeznek a felújítások előfinanszírozásához szükséges megtakarítással. A 17/2016. (II.10.) kormányrendelet kormányrendelet 14b. alcíme szerint az ilyen hitelek a futamidő végéig államilag kamattámogatott fix, 3%-os kamattal vehetők fel, maximális összegük 6 millió forint, és maximális futamidejük 10 év (a maximális hitelösszeg igénylése esetén, maximális futamidővel a havi törlesztőrészlet nagyjából havi 58 ezer forint).

Az otthonfelújítási hitel jelzálogfedezetű, ezért a legtöbb esetben így közjegyzői és értékbecslői közreműködés szükséges hozzá, ám költségét legtöbb esetben a bankok állják. Az utóbb igénybe vett otthonfelújítási támogatás összege a hitelben díjmentesen előtörlesztésre kerül, a tőketartozás csökkenésével pedig csökken a törlesztőrészlet is.

Fontos, hogy egy korábbi feltétel szerint az otthonfelújítási hitel felvétele esetén a folyósítást követő 1 éven belül be kellett volna mutatni a hitelintézetnek a kifizetett számlákat vagy azok másolatát, azonban ezt az áprilisi módosítás eltörölte.

Ez a módosítás a már folyamatban lévő igénylésekre, hitelekre is érvényes, viszont a bank ugyanakkor kérni fog a hitelösszeg felhasználásáról egy nyilatkozatot az adóstól 60 napon belül. Ennek hiányában nem fog mentesülni a számlabenyújtási kötelezettség alól.

Az igénybe vett otthonfelújítási támogatásnak el kell érnie a felvett hitelösszeg 25%-át, és a támogatásról szóló okiratot 2022. december 31-étől számított 150. napig ki kell állítania a Magyar Államkincstárnak. Ellenkező esetben a kamattámogatás megszűnik, és az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 60 napon belül egy összegben a hitelintézet útján vissza kell fizetni a Kincstárnak.

A bankok kapuja is nyitva áll

Amennyiben az otthonfelújítási hitel feltételeinek nem tud valaki eleget tenni, vagy például élne a születendő gyermekek után járó tartozáselengedéssel is, választhat az elérhető banki hitelek közül is. A jelzálog alapú lakáskölcsönök ugyanúgy igényelhetők felújításra, hasonlóan kedvező feltételekkel is, mint az államilag támogatott hitel. A Pénzcentrum lakáskölcsön kalkulátorában 3,53-3,6%-os THM-mel is találhatók ajánlatok.

Egyes esetekben a személyi kölcsön is jó megoldás lehet a felújítási munkák fedezésére. A minimális kölcsönösszeg jellemzően nagyobb jelzálog alapú kölcsönök esetén, így egy kisösszegű kiadást például lehet, hogy más típusú kölcsönből tud csak a család fedezni. Azonban bankonként még az is eltérhet, mekkora a legkisebb összeg, amelyet személyi hitelként igényelhet egy ügyfél.

Fontos szempont, akár banki lakáskölcsönt, akár személyi hitelt választ valaki az államilag támogatott otthonfelújítási hitel helyett: az előtörlesztési díj. Ha a felújítás után visszakapott összeget valaki be is törlesztené egyenesen a felvett hitelbe, nem mindegy, mennyibe is kerül számára ez a tranzakció. Ennek mindenképpen érdemes utána érdeklődni bankválasztás előtt!