Pénzcentrum • 2021. április 17. 21:08
Az adósság a 21. században már egy teljesen hétköznapi jelenség, hiszen rendkívül könnyű akár szabad felhasználású kölcsönhöz, akár ingatlanhitelhez jutni, ha a pénzintézet hitelképesnek ítél meg bennünket. Azonban mi történik, ha az adósságot valamilyen okból kifolyólag nem tudjuk tovább törleszteni, vagy nem tudjuk az az állami terheket, adókat befizetni és egy egyre nagyobb súlyú tartozás nyomja a vállunkat?
Cikkünkben eláruljuk, mi történik akkor, ha nem tudjuk kifizetni a tartozásunkat és NAV általi vagy bírósági végrehajtás esélye fenyeget. Hogyan történik a végrehajtás, milyen esetben várható ingatlan végrehajtás és milyen más értéktárgyakra terhelhető rá a tartozás? A végrehajtás hogyan történik, a végrehajtás mennyi idő és milyen extra költségek lapulnak meg a háttérben? Ki fizeti a végrehajtás költségeit, különösképpen bírósági végrehajtás esetében? Kérhető a végrehajtás felfüggesztése vagy halasztása? Mikor évül el a végrehajtás, mikor szűnik meg?
Mi a tartozás és mi a következménye?
Tartozásnak nevezzük azt az adósságot, aminek a fizetési határideje lejárt és még nincs megfizetve – ez képzi a végrehajtás alapját. Csak olyan tartozásra kezdeményezhető végrehajtás, aminek letelt a határideje, korábban nem lehetséges, kivéve fizetési biztosítási intézkedések foganatosítása esetén. Tartozás leginkább a be nem fizetett adóból és a hitelintézetektől felvett kölcsönből, bírságokból stb. jöhet létre.
Mi a teendő, ha előre tudjuk, hogy nem fogjuk tudni megfizetni a tartozást?
Bármikor létrejöhet olyan körülmény, ami nemvárt adósságot eredményezhet (pl. egy nagyobb összegű bírság). Egyes esetekben, ha előre tudjuk, hogy gazdasági- vagy magánéleti okból az adósságot nem fogjuk tudni kifizetni és ez tartozásfelhalmozódást okozhat, ha ennek méltányolható oka van, jeleznünk kell ezt a NAV-nál. Ha sikerrel jártunk el, vagyis tényleg méltányolható indokunk van rá, fizetési kedvezményt kapunk, amely a következő lehetőségeket foglalja magában:
- halasztás;
- részletfizetés;
- a tartozás mérséklése, elengedése.
Abban az esetben, ha sikerült valamelyik fizetési kedvezményt megkapnunk, amíg a szabályoknak megfelelően járunk el, nem történik meg a végrehajtás. Azonban, ha ez idő alatt újabb tartozásokat halmozunk fel, vagy például nem fizetjük a részleteket, a NAV visszarendezheti a tartozást és elindulhat a végrehajtás!
Mi a teendő, ha kicsúsztunk a fizetési határidőből?
Ha lejárt a fizetési határidő és a NAV nem tud megítélni számunkra semmilyen fizetési kedvezményt, végrehajtás következik, amit ha csak tehetünk, kerüljünk el, hiszen a végrehajtás szinte bármilyen jövedelmünkre, értéktárgyunkra kiterjeszthető, sőt, egyes esetekben olyan végrehajtási költségek is felszámolásra kerülhetnek, amelyekre álmunkban sem gondoltunk. Nézzük, melyek a legfontosabb különbségek a végrehajtás menetében, attól függően, ki a végrehajtás kezdeményezője.
NAV végrehajtás vagy bírósági végrehajtás? Nem mindegy!
Értelemszerűen nem mindegy, hogy miből alakul ki a tartozás, ugyanis a végrehajtás kivitelezésének két útja is lehet. Az egyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jóvoltából történik, jellemzően olyan ügyekben, mint az adótartozások, be nem fizetett járulékok behajtása. A másik esetben a tartozás a pénzintézetektől felvett hitelből alakul ki: ha az adós nem teljesíti banki felszólításra sem a hitelvisszafizetési kötelezettségét, a bank kezdeményezi a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján. Abban az esetben, ha a NAV és a bírósági végrehajtó is intézkedik ugyanabban az ügyben, a bírósági végrehajtás felülírja a vámhivatal tevékenységét.
A bírósági végrehajtás
Ha valaki nem fizeti a pénzintézetnek a hiteltörlesztőket és emiatt a bank szerződésbontást kezdeményez, az adós pedig továbbra sem teljesíti a fizetési kötelezettséget, a bank a bírósági végrehajtás eszközéhez fordul, aminek az alapja egy közjegyző által kiadott végrehajtási záradék; e dokumentum alapján jár el az önálló bírósági végrehajtó. A végrehajtó személye elérhető az adósok számára, tőle tájékoztatást bármikor kérhetnek.
Mit csinál a bírósági végrehajtó?
Az önálló bírósági végrehajtó munkája felkutatni és lefoglalni a tartozást felhalmozó személy(ek) vagyontárgyait – ezt számos módszerrel megteheti. A végrehajtás során az ügyintéző kezdeményezhet átutalást az adós bankszámlájáról, ráterhelheti a tartozást az adós jövedelmére (pl. nyugdíjára, fizetésére), illetve elrendelheti az ingó és ingatlan vagyontárgyak elárverezését is.
Ki fizeti a végrehajtás költségeit?
A bírósági végrehajtás folyamata nagyon költséges és az összes költséget az adósnak kell megfizetnie! A végrehajtás költsége általában az első részösszegekben kerül kifizetésre, a tényleges tartozás megtérítése előtt. Azt, hogy a bírósági végrehajtás költsége mennyi, a bíróság állapítja meg, mivel értelemszerűen minden tartozás egyedi körülmények között jön létre. A következő tételekkel a végrehajtás során mindenképpen számolnunk kell:
- a tartozás alapösszege;
- a bírósági végrehajtó munkadíja;
- a végrehajtási költségátalány, ami 1% (a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara díja);
- az egyéb készkiadások (a végrehajtó bármilyen többletköltsége, amit a végrehajtás elvégzésére ráfordított, pl. utazási költség);
- sikeres végrehajtás esetén behajtási jutalék, ami megközelítőleg a tartozás 10%-a.
A költségeket befolyásolhatja a tartozás mértéke és az, hogy melyik pénzintézetnek tartozik az adós.
A NAV által kezdeményezett végrehajtás
A NAV végrehajtás alapja a végrehajtó okirat, amelynek minden behajtásnál rendelkezésre kell állnia. Azt, hogy mi tekinthető végrehajtó okiratnak, a tartozás kategóriájáról függ, amelyet rögzítenek a magyar jogszabályok (pl. megkeresés, határozat, végzés). Ezen a dokumentumon felül nincs szükség külön intézkedésre a végrehajtás megkezdéséhez!
Fontos: tényleges végrehajtást nem minden esetben előzi meg a NAV felhívása, a végrehajtási eljárás előzetes értesítés nélkül is kezdeményezhető! Tehát, ha tudjuk, hogy tartozásunk van, ne várjunk a felszólításra, kérdezzünk utána és cselekedjünk mihamarabb!
A NAV végrehajtás költségei
Habár a bírósági végrehajtás egy fokkal „rosszabb” eset, a NAV-os végrehajtás sem költségmentes, hiszen az elvégzendő munka ebben az esetben is ugyanígy megvan, amit a végrehajtó okirat határoz meg. A NAV végrehajtás költségei a következők:
- készkiadás (minden végrehajtás során felmerült, számlával igazolható költség);
- végrehajtási költségátalány (egységesen 5.000 Ft a NAV-nak);
- költségminimum (a végrehajtáskor fizetett összeg, helyszínenként vagy vagyontárgyanként minimum 5.000 Ft);
- cselekmények végrehajtására irányuló eljárás esetén 10.000 Ft helyszíni költségátalány;
A NAV végrehajtás megállapított költségei ellen az adós benyújthat végrehajtási kifogást, fellebbezést.
Milyen tartozásokat hajthat be a NAV?
A NAV az általa nyilvántartott be nem fizetett adók és járulékok esetén hivatalból és külső megkeresésekre is folytathat végrehajtást. A megkeresés alapja a magánszemély/vállalkozó/jogi személy lakóhely/telephelye/székhelye, az illetékes a megyei vagy a fővárosi igazgatóság hatókörében. A végrehajtás tárgya…
- az adó, a költségvetési támogatás;
- az adó-visszaigénylés, -visszatérítés;
- az állami garancia vagy kezesség kiutalása és visszakövetelése;
- az adók módjára behajtandó köztartozás;
- az általános közigazgatási rendtartás alapján a végrehajtás tekintetében a hatáskörébe tartozó kötelezettségek;
- az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe;
- az igazságügyi és rendészeti szervek által hozott közigazgatási döntésen alapuló egyes bírságok, költségek és egyéb követelések.
A végrehajtás szüneteltetése, felfüggesztése
A végrehajtásnak is lehetnek akadályozó körülményei, ez pedig a végrehajtás szüneteltetése és a végrehajtás felfüggesztése. Ha bekövetkezik valamelyik eset, az érintett tartozásra nem indítható végrehajtás, illetve, ha a végrehajtás már folyamatban van, akkor ideiglenesen nem folytatható. Nézzük, mikor, milyen eset következhet be a végrehajtás során!
A végrehajtás szüneteltetése
A végrehajtás szüneteltetése a folyamat során bármikor kérvényezhető. Fontos tudnunk, hogy a végrehajtás szüneteltetése semmit nem csinál vissza, mindössze haladékot ad az adósnak (a NAV nem árverezi el a legfoglalt értékeket, de azok nem is kerülnek vissza tulajdonsokhoz, ha a tartozás nincs rendezve). Az adós kifejezett kérésére a szüneteltetés ellenére folytatódhat az árverezés. A lefoglalt ingatlan használható, de állapota nem romolhat és nem lehetséges a további terhelése vagy bármilyen módú elvonása a végrehajtás elől.
A végrehajtás folyamata szüneteltethető, ha…
- az adós a tartozás esedékességét követő 8 napon belül kérelmezett fizetési kedvezményt, illetve, ha a fizetési kedvezményt a NAV engedélyezte (nem nyújtható be olyan tartozásra, amelyet a törvény kizár);
- ha halasztás esetén a NAV döntése ellen indított közigazgatási per jogerőssége elbírálás alatt áll;
- ha felszámolás esetén a gazdálkodó szervezet adótartozásának megfizetésére a helytállni köteles tag vagy részvényes, vezető tisztségviselő kötelezésére került sor;
- ha így rendelkezik a törvény.
A végrehajtás felfüggesztése
A végrehajtás felfüggesztése akkor történik, ha…
- a NAV vagy felettes szerve így rendelkezik, a döntés változása vagy megsemmisítése várható;
- ha az adós a felfüggesztésre okot adó, kifejezetten méltányos körülményt bizonyít és korábban nem sújtotta eljárási bírság;
- az illetékfizetés felfüggeszthető, ha a kötelezettség megszűnése várható;
- a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételkor lefoglalták, és az adós a NAV-nál igazolja a követelés összegének megfizetését a megadott számlára (3 napos határidővel a végrehajtás felfüggesztésre kerül);
- a behajtást kérő kezdeményezésére megtörténhet a végrehajtás felfüggesztése vagy megszüntetése (ha a fennálló végrehajtási költség kifizetésre került);
- a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti, ha közigazgatási per miatti felülvizsgálat zajlik az ügyben, vagy ha a dolog végrehajtása igényper tárgya;
- külső végrehajtás is történhet a kezdeményező kérése esetén;
- ha a zálogjogosult az adóhatósági végrehajtó felhívására bejelenti, hogy bekapcsolódik a végrehajtási eljárásba, a bíróság a kérelem beérkezése utáni 3 napon belül felfüggeszti a zálogjoggal terhelt vagyontárgy végrehajtását;
- felfüggeszthető a végrehajtás továbbá a NAV által hivatalból, ha a döntés elbírálásra vár, vagy ha a törvény így rendelkezik.
NEM hat a végrehajtásra felfüggesztő jelleggel a fellebbezés!
Mikor évül el a végrehajtás, ha fel van függesztve?
Ha a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetését a kezdeményező nem kéri a következő 6 hónapon belül, a végrehajtást a NAV automatikusan elévültnek nyilvánítja.
Végrehajtási jogorvoslatok: ezt teheted, ha nem értesz egyet a NAV döntésével
A jogorvoslati lehetőségeket a törvény biztosítja az állampolgárok számára, ha a NAV már meghozta a döntéseit. Jogorvoslati lehetőségeink vannak a NAV döntésekkel szemben, a végrehajtói intézkedésekkel szemben és annak mulasztásával szemben is. A végrehajtás jogorvoslati lehetőségek a következők:
Végrehajtási kifogás
Akkor tehető meg a végrehajtási kifogás, ha úgy gondoljuk, hogy a NAV vagy bírósági végrehajtás esetében az önálló bírósági végrehajtó törvényt sértett vagy mulasztott; kifogást emelhet a végrehajtási ügy bármelyik résztvevője a problémás/elmaradt intézkedés. A kifogásnak meg kell történnie az esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül (vagy később, de maximum 6 hónapon belül, ha az adós igazoltan akadályozva volt).
Fellebbezés
A végrehajtási határozatokkal szemben a törvény lehetőséget biztosít az adósnak a fellebbezésre, amit a határozat véglegesítéséhez képest 15 napon belül lehet megtennie, a fellebbezés elbírálása 30 nap. A fellebbezésre akkor van lehetőségünk, ha a végrehajtási kifogáson már túlvagyunk, azt elbírálták, visszautasították vagy a határidő be nem tartása esetén az igazolási kérelmet elutasították.
Végrehajtási igényper
Az igényper célja, hogy a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyakkal kapcsolatos igények tisztázásra kerüljenek; az indíthatja, aki egy lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga (vagy más joga) alapján igényt tart – és az ő igénye megakadályozhatja az értékesítést. A pert az illetékes járásbíróságon kell indítani. Ingatlanra haszonélvezeti joggal nem lehet igényt beadni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
NAV végrehajtás a tartozás jellege szerint
A NAV-nál is érvényesül a méltányosság elve: kis tartozás (pár ezer forint) esetében nincs/alacsony végrehajtási díj kerül felszámolásra, nagyobb összeg esetében (pl. 100.000 Ft) a NAV leginkább jövedelemletiltással él, 200.000 Ft fölött viszont már jelzálogosítás is történhet. Értelemszerűen minél nagyobb a tartozás, annál drágább lesz kifizetni azt, annál több ingó és ingatlan vagyontárgyunkat kockáztatjuk.
A NAV két tartozási kategóriát különböztet meg, ezek a fizetési kötelezettségek és a cselekménybeli kötelezettségek. A pénzügyi tartozások problémáját már ismerjünk, azonban mi a helyzet a cselekményekkel?
A NAV kérheti egy meghatározott cselekmény betartását, abbahagyását vagy eltűrését, ha azt a cselekvő saját magatartásával nem képes elvégezni. Ha az adós önállóan nem végzi el a cselekményt, a NAV bírságokat szabhat ki, ritkább esetben azonban cselekmény végrehajtás is történhet. Ha a cselekmény egy egyszerű magánember számára nem megoldható (pl. szakértelem kell hozzá), a NAV kirendel valakit, aki el tudja végezni azt.
A végrehajtás útjai: hogyan szedi be a pénzt a NAV?
1. A végrehajtás legegyszerűbb formája: az „inkasszó”
Az inkasszó, másnéven a hatósági átutalási megbízás a legegyszerűbb formája a pénzbehajtásnak. A NAV-nak tartozás esetén a legtöbb esetben joga van a pénzintézettel kapcsolatba lépnie és adatokat kérni az adósról. Inkasszó esetén a NAV ellenőrzi az egyenlegünket, majd levonja a pénzt: gyors és egyszerű módja a tartozás behajtásának. A NAV más pénzintézetekre, takarékbetétekre stb. is kiterjesztheti a végrehajtást, illetve, ha több számlatulajdonos van, az sem számít, ugyanúgy levonja egy ember tartozását a közös bankszámláról – a nem adós számlatulajdonos természetesen perrel védheti a részét.
2. Munkabér- és nyugdíjletiltás
Ebben az esetben a NAV kapcsolatba lép az adós munkáltatójával, hogy a munkabért, prémiumot és bármilyen más munkajellegű tevékenységből származó összeget ne az adósnak, hanem a NAV számlaszámára utalják. A szabály alól nem képez kivételt a betegszabadságra kapott pénz, a táppénz, az olyan családtámogatások, mint a GYED és a nyugdíj sem! Ne aggódjunk, nem az egész fizetésről van szó, „csak” a nettó összeg maximum 33-50%-ról.
Egyes kivételes pénzforrások nem képezhetik a NAV végrehajtás alapját. Ide tartoznak a hadirokkantsági díjak, a települési ellátások, az anyasági támogatás, a vakok- és fogyatékosok támogatásai, különböző ösztöndíjak stb. Ha nem vagyunk benne biztosak, milyen jövedelemforrásból mit vonhat le a NAV, mindenképpen nézzünk utána az illetékes szervnél!
3. Helyszíni eljárás
A helyszíni eljárás a filmekből is ismerős jelenet lehet: a végrehajtó fél jogosultságot kap az adós ingatlanjainak, ingóságainak és más vagyontárgyainak a személyes felmérésére, bejárhat az ingatlanjaiba. A végrehajtó az adós távollétében (ha van meghatalmazott) is megjelenhet. A behajtás a be nem jelentett vagyontárgyakra is érvényes, a végrehajtó megkeresheti azokat közterületen, gazdasági telephelyeken stb. Akkor is bemehet a NAV, ha az értéktárgyat képző vagy tartalmazó épület le van zárva. A NAV a felmérések során felértékelteti és lefoglaltathatja egyes vagyontárgyakat, amelyeket a későbbiekben felhasznál az adósság törleszttetésére.
Milyen vagyontárgyakat foglalhat le a NAV?
Bármilyen olyan vagyontárgy lefoglalható, ami az adós tulajdonában van, kivéve, ha valami egyértelműen egy harmadik személy tulajdona. Az a vagyontárgy is az adós tulajdonának tekinthető, ami egy harmadik személy nevén van, de valójában az adósé! Problémás esetekben végrehajtási igényper indítható. Érdekesség, hogy a NAV romlandó árucikkeket is lefoglalhat, például egy üveg üdítőt is, ha annak a lejárata a jogszabályoknak megfelelően nincs túlságosan közel. A NAV a lefoglalt tárgyakat elszállíttatja árverezésre – szintén az adós költségén – amely előtt egy, a NAV által alkalmazott becsüs méri fel az értéktárgyak valós árát (mondanunk sem kell, hogy a becsüs díja is az adóst terheli).
Járművek lefoglalása
A végrehajtás során az egyik legkönnyebben lefoglalható nagyértékű vagyontárgy az autónk – vagy más magán, illetve gazdasági célú jármű (a járműnyilvántartásból könnyen megkeresik őket). A lefoglalás során a NAV elveszi a jármű iratait is, illetve ideiglenesen kivonja azokat a forgalomból. Ha egy autó nem az adós élet- vagy házastársának bejegyzett különvagyona, akkor szintén terhelhető.
Kivétel a végrehajtás során lefoglalt járművek alól az a jármű, ami a magánszemély foglalkozásának tárgyát képzi (vagyis azzal dolgozik, pl. fuvaros) vagy ha mozgáskorlátozott személy járműve – ők a forgalmi engedélyt megtarthatják. Az enyhítés üzemi és üzleti járművekre is vonatkozik.
Ingatlan végrehajtás
Minden eshetőség közül a legveszélyesebb az, amikor egy nagyobb mértékű tartozást az adós ingatlanára terhelnek és az képzi a végrehajtás tárgyát. Fontos kiemelnünk azonban, hogy a végrehajtás során nincs meghatározott sorrendiség, az ingatlan elsőként is képezheti a végrehajtás tárgyát. 500.000 Ft-os tartozás alatt az adós és közvetlen hozzátartozóinak ingatlanja nem foglalható le, de jelzálogjog bejegyezhető rá. Ha jelzálogjogot helyez a NAV az ingatlanra, akkor nem lehet értékesíteni. Az adós tulajdonában lévő ingatlan korlátozás nélkül végrehajtható, nem számít, hogy milyen jogok, terhek és tények vannak rá feljegyezve! Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések költsége is az adóst terheli.
A NAV végrehajtási joggal terhelheti az ingatlant és el is idegenítheti azt a tulajdonostól. Fontos különbség, hogy azt az ingatlant, amelyen végrehajtási jog van, a tulajdonos még eladhatja – lehetőleg olyan áron, hogy a tartozást ki tudja belőle fizetni. Ha azonban a NAV elidegenítette az ingatlant, a tulajdonosnak sajnos el kell tűrnie, hogy az ingatlan végrehajtás során ingatlanját elárverezik, a tartozást pedig kielégítik belőle (minden többletköltséggel együtt). Végrehajtási joggal terhelt ingatlanra csak a kedvezményezett engedélyével terhelhető további jelzálog, ha az a végrehajtás folyamatát nem akadályozza. Ha egy ingatlanon jelzálogjog és végrehajtási jog is van, akkor a jelzálogjog élvez elsőbbséget.
A lefoglalt ingatlan legkorábbi értékesítési dátumát a törvény megköti: ez legkorábban az ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvételétől számított 45 nap, vagy az ingatlan fekvése szerinti jegyző tájékoztatásának kézhezvételétől számított 60 nap, de legkésőbb 3 hónapon belül el kell az ingatlant adni, vagy árverezni. A NAV még az értékesítés előtt megvizsgáltatja az ingatlanra vonatkozó hivatalos adó- és értékbizonyítványt és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogokat – ha valakinek a jogait sérti az ingatlan végrehajtás, benyújthat kifogást, fellebbezést.
Lakott ingatlan elárverezése
A szabályok szerint az ingatlannak beköltözhető állapotúnak kell lennie az értékesítéskor. Egy ingatlan elárverezhető lakottan, ha abban érvényes bérleti szerződésű albérlők laknak, ha olyan haszonélvező lakik benne, aki már az ingatlan végrehajtás bejegyzése után váltott ki jogot, ha osztatlan közös tulajdonban van a lakás, de nem az adós lakik benne és akkor is, ha az adós egyenesági felmenője lakik benne (az eljárást megelőző 6 hónapnál régebben).
Az ingatlan árverésére kérhetünk halasztást, azonban azt az árverési hirdetmény kézhez kerülésétől számítva, 15 napon belül meg kell tennünk! Ellenkező esetben az ingatlanban lakó személyeknek érdemes mielőbb új lakhatás után nézniük, hiszen szó szerint eladják a fedélt fölülük. Ha van vevő az ingatlanra, az árverezés kezdeményezője vagy az adós kérvényezheti, hogy az ő vevőjük számára legyen értékesítve az ingatlan és ne árverezzék el. Az ingatlanok kiürítését, ha a lakók nem hagyják el, a NAV alkalmazottai és a rendőrség intézi.
Vásárlói szemszögből, ha elárverezett, NAV-os ingatlant veszünk, tudnunk kell, hogy az ingatlant, habár a jelzálog már nem is, más dolgok terhelhetik, mint például a telki szolgalom, a közérdekű használati jog vagy a haszonélvezeti jog.
NAV árverés és értékesítés
A lefoglalt ingatlanokat és ingóságokat a NAV értékesítheti vagy elárvereztetheti. Leggyakrabban az elektronikus árverés figyelhető meg, azonban szerveznek hagyományos árverést (kötött, nem/nehezen szállítható tárgyak, drága szállítási költségű tárgyak, élő állatok stb.) és árverésen kívül is eladhatják a vagyontárgyakat. Egyes tárgyakra speciális értékesítési szabályok is vonatkozhatnak.
A NAV a foglalást követő 30 nap után 8 napon belül intézkedik. Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgyat az igényper jogerős befejezése után lehet értékesíteni. Romlandó árucikkre nem vonatkozik a 3 hónapos határ, azokat legfeljebb 30 napon belül értékesíteni kell (feltéve, ha nem járt le a szavatosságuk).
A végrehajtás megszüntetése / megszűnése
A NAV maga megszüntetheti a végrehajtás folyamatát, illetve törvény is előidézheti a végrehajtás megszűnését. A NAV maga szünteti meg a végrehajtást olyan esetekben, ha a tartozás teljes egészében be lett hajtva vagy el lett engedve, a tartozás elévült, megszűnt a végrehajtási jog, visszavonták a végrehajtó okiratot, ha a szerv ezt kérvényezte, így rendelkezett a törvény vagy meghalt a tulajdonos.
Egyéb információk a végrehajtás kapcsán
- Lehetőségünk van fedezetcserére, ha a tartozás megfizetése más vagyontárgyi forrásból is biztosított, illetve, ha a tartozás megfizetésére olyan vagyontárgyat ajánlunk fel, aminek az értéke eléri/meghaladja a tartozás összegét.
- Követelésfoglalásnak hívjuk azt, amikor a NAV átvizsgálja az adós pénzügyeit, gazdasági tevékenységeit és kiderül, hogy harmadik személy tartozik az adósnak. Ezesetben a NAV őt is felszólíthatja, hogy adja meg a tartozást.
- A NAV átadhatja a végrehajtás feladatát önálló bírósági végrehajtónak, ha bekapcsolódik a végrehajtás folyamatába egy zálogjogosult (pl. a bank), vagy ha a bírósági és a gazdasági szerv egyszerre intézkedik. Újfent hangsúlyozzuk, hogy ebben az esetben a végrehajtás költsége jócskán megemelkedhet.
- A NAV vizsgálja a mögöttes felelősséget: megnézi, hogy például több adós esetén ki, milyen mértékben felelős a tartozás felhalmozódásáért. Ha több felelős van, mindenkire egyformán ráterheli a felelősséget, míg az egész tartozás ki nem lesz fizetve.
Tanulság: kerüljük a tartozások felhalmozását!
Most, hogy tudjuk, a végrehajtás hogyan történik, mennyire drága „mulatság” és a végrehajtás költségeit ki fizeti, láthatjuk, hogy mennyire vigyáznunk kell arra, hogy az adósságból ne legyen tartozás. Sajnos bármikor belefuthatunk egy-egy olyan állami vagy banki összeg kifizetésébe, amit nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk kifizetni – azonban fontos, hogy ezekben az esetekben se rakosgassuk a csekkeket, éljünk a jogainkkal és kérjünk méltányossági alapon részletfizetést, halasztás, szüneteltetést, vagy más fizetési kedvezményeket.
Ami mindenekelőtt a legfontosabb: bánjunk felelősségteljesen a pénzügyeinkkel, kezeljük a tételeket átláthatóan és mindig figyeljünk oda arra, hogy ne halmozzunk fel adótartozást! Abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag hitelt veszünk fel, csak olyan törlesztőrészletbe menjünk bele, amit biztosan vissza tudunk fizetni. Mindig tartsuk szem előtt azt is, hogy a hitelfedezet leggyakrabban az az ingatlan, amelyben élünk: éppen ezért nagyon vigyázzunk rá és próbáljuk meg mindenáron megakadályozni, hogy oda kelljen adnunk.
Amennyiben úgy érezzük, a NAV méltánytalanul járt el, nem vett figyelembe valamilyen körülményt vagy a végrehajtással foglalkozó ügyintéző hibázott, éljünk a jogorvoslati lehetőségekkel. Ha úgy érezzük, nem tudunk eligazodni a bonyolult jogi procedúrák és fizetési kötelezettségek hálójában, mindenképpen kérjük ki egy jogász vagy egy könyvelő tanácsát, aki rengeteget segíthet a helyes ügyintézésben!