Nagy Bálint • 2021. március 22. 05:55
Hiába reménykedtek benne sokan, hogy nem emelkedik tovább az új lakások ára Budapesten, úgy fest a dolog, hogy még a Covid-válság sem tudta megtörni az elmúlt évek trendjét. Az elmúlt bő 3 év fővárosi lakásár-statisztikái alapján mutatjuk, mi is történt valójában az új építésű lakóingatlanok piacán.
A Pénzcentrumon immár 5 éve, negyedévről-negyedévre górcső alá vesszük a Budapesti Lakáspiaci Riport új építésű lakásokat listázó adatsorát. Alábbiakban az elmúlt bő 3 évet összesítettük, hogy megtudjuk, a tavalyi évben, a járványhelyzet miatt kibontakozott válság megtörte-e az évek óta szárnyaló ingatlanpiaci trendet. Először is érdemes szemügyre venni, mit mutat a "nagyátlag". Mint az látható, az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 2019 utolsó negyedévétől stagnálni kezdett, a 2020-as esztendőben azonban újra erőre kapott az árszínvonal emelkedése. Íme:
Természetesen érdemes a várost jóval közelebbről is megvizsgálni, hiszen a lakáspiaci mutatók egészen drasztikus kilengést is képesek produkálni. Az például már évek óta egyértelműen kivehető, hogy Buda és Pest viszonylatában, a Duna árban is komoly vízválasztó. Az elmúlt bő 3 évben az átlagosan 140 ezer forintos árdifferencia a csúcson meghaladta a 180 ezer forintot is, míg a legközelebb egymáshoz a budai és pesti kerületek árszínvonala 2018 II. negyedévében volt, akkor alig több mint 86 ezer forint volt a különbség. Íme:
Az igazi érdekességek persze akkor tárulnak elénk, ha még ennél is erősebb nagyítót veszünk elő, és kerületi bontásban kezdjük el szemügyre venni az elmúlt 3 év átlagárait. Ehhez alábbi infografikánkon, a könnyebb ábrázolhatóság érdekében, árszínvonal alapján 4 csoportba osztottuk a budapesti kerülteket. Először is nézzük a listavezetőket, ahol már jó ideje 1 millió felett jár a négyzetméterár. Noha a budai oldal előnye egyértelmű, a kerületi bontás viszont mégis azt mutatja, hogy egy pesti kerület viszi a prímet a fővárosi új építésű lakások piacán.
Az elmúlt 3 évben annak ellenére is jócskán felülmúlta átlagáraival az V. kerület a többi listavezetőt, hogy még komolyabb áresés is megfigyelhető volt a belvárosban. Kérdés persze, meddig tart az előnye, mert a XII. kerület elképesztő áremelkedést produkált, az elmúlt bő 3 évben majdnem 774 ezer (!) forinttal lett drágább a Hegyvidéken egyetlen négyzetméternyi új építéső lakóingatlan. Érdekesség továbbá, hogy mostanra a III. kerület is egyértelműen az egymillió feletti kategóriát erősíti; és a XI. kerületi új lakások ára is közelíti az egymilliós négyzetméterárat (igaz, az utolsó negyedévben itt volt fél százalékos visszaesés).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ne feledkezzünk el persze a többi kerületről sem, hiszen - jóval visszafogottabb árszínvonal mellett ugyan - itt is akadnak érdekességek bőven. Jól látható például, hogy több városrész is akad, amelynek konkrétan kilőtt az ára az elmúlt negyedévekben. Ilyen többek között a X., a XIV., vagy épp a XXI. kerület is, de a többi kerület is inkább növekvő, esetleg stagnáló trendet követ. Egyetlen kerület akad az egész mezőnyben, amelyben komolyabban csökkent az árszínvonal, ez a XX. kerület. Pesterzsébeten közel 40 ezer forinttal lehet most olcsóbban új építésű lakóingatlant vásárolni, mint 2020 utolsó negyedévében, ez majdnem 4%-os áresés egyetlen negyedév leforgása alatt.
Végül, de nem utolsó sorban, érdemes még megnézni a Pénzcentrum méretkategóriák szerinti elemzését is. E szerint jól láthtó, hogy a lakások méretének növekedésével nem egyenes arányú a fajlagos árak csökkenése. Jelen állás szerint ugyanaz a helyzet, mint 2,5 évvel ezelőtt, azaz amíg a legkisebb garzonlakásoktól, az egy-másfél szobás, maximum 60 négyzetméteres lakásokon át, egészen a 61-80 négyzetméteres otthonokig folyamatosan csökken a négyzetméterár, addig 80 négyzetmétertől fordul a kocka. És leszámítva néhány negyedévnyi zavart (2019Q4-ben a garzonok fajlagos ára megelőzte a legnagyobb méretkategória átlagárát; 2019Q4-ben a garzonok ára ki is pukkant, míg a 81-100 négyzetméteres otthonok ára belőtt a 2. helyre) egyértelműen kijelenthető, hogy a fővárosban többnyire a legmélyebbre annak kell a zsebébe nyúlnia, aki garzont vagy méretes luxuslakást vásárolna magának.