Adóságcsapdában rengeteg magyar: csak így juthatnak ki a bajból

Pénzcentrum2021. március 19. 13:35

Ha az adósnak problémái adódnak a törlesztéssel, akkor is ki kell alakítania egy párbeszédet a hitelezőjével - erről beszélt a Takarék Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese a Trend FM "A nap vendége" című műsorában. A tartozás természete már csak olyan, hogy nem múlik el magától.

Begurul a ház elé a behajtó cég fekete sportautóval, kiszállnak a verőlegények baseball ütővel, hogy az adóst megfenyegetve hozzájussanak a pénzükhöz - mai napig élnek ezek a sztereotípiák a követeléskezelésről. A valóságban azért nem jellemző az ilyesfajta filmes jelenet: a követeléskezelés, ha mindkét fél nyitott a párbeszédre, és szeretné megoldani a problémát, ennél jóval szofisztikáltabb módon történik. Főleg, hogy sok olyan szabálymódosítás lépett életbe, amelyek a korábbi vadnyugati viszonyokat megváltoztatták - magyarázza Dr. Bartók György. Ráadásul a magyarok többsége mindig időben rendezi a tartozásait, de persze akadnak olyanok, akik sajnos megcsúsznak a fizetésekkel. Itt jöhet képbe a követeléskezelés.

Hány ember lehet ma Magyarországon a "rossz adós"?

Nehéz feladat pontosan megbecsülni, néhány támpontot azonban lehet találni a kérdésben. A járványhelyzet miatt bevezetett hitelmoratóriummal a lakossági ügyfelek nagyjából 60 százaléka élt. Ennyien érezhették úgy, hogy esetleg problémáik lehetnek majd a fizetésekkel. Ugyanakkor feltételezhető, hogy sokan inkább a tartalékolás miatt vettek részt a moratóriumban, így mindenképp felelős döntést hoztak az érintett ügyfelek - teszi hozzá Dr. Bartók György. A hazai bankok rossz hitel aránya átlagosan 6-8 százalék között mozog. Ez a bedőlési mutató egyébként átlagosnak nevezhető Európában. A MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) felmérése szerint a megkérdezett adósok több mint a fele nem tudja, hogy mit jelent a követeléskezelés.

A legnagyobb hiba, ha figyelmen kívül hagyjuk a leveleket

Az ügyfelek a hitelintézetüktől, bankjuktól rendszeresen kapnak leveleket, hogy milyen életszakaszban, stádiumban jár éppen a hitelük. Az igazán komoly probléma akkor kezdődik, amikor az adósnak egy felmondó nyilatkozat érkezik. Ilyenkor hitel átütemezést már nem lehet kérni, de a további egyezkedések céljából mindenképp fel kell venni a kapcsolatot a hitelező intézettel.

A harmadik fél ott léphet be a történetbe, amikor az ügyfél már nincs kapcsolatban a bankjával, és egy engedményezési jogügylet keretében a tartozása átszáll a követeléskezelőre. Ezt a piacot a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi, a szereplőknek nagyon komoly előírásoknak kell megfelelniük.

Egyfelől beszélhetünk követelésvásárló cégekről: ezek a vállalkozások csak MNB-engedéllyel végezhetik a tevékenységüket. Több nagy cég is foglalkozik azzal idehaza, hogy felvásárolja a rossz hiteleket a bankoktól, a nyeresége pedig a behajtáson elért különbözet lesz.  Másfelől vannak a követeléskezelő cégek, amelyek polgári jogi jogviszony keretében, a bankok vagy a cégek megbízásából járnak el, az ő iránymutatásaikat követve.

A fokozatosság elve

Miként magának a tartozásnak is vannak stádiumai, úgy a követeléskezelésnek is egymástól jól elhatárolható szakaszai vannak. Dr. Bartók György azt mondja: a megállapodások pártján vannak, rugalmasan próbálnak az ügyfelekkel egyezkedni. Így kezdetben próbálnak békés, adott esetben egy részletfizetési megállapodást kötni. A fokozatosság elvét egyébként a Magyar Nemzeti Bank ajánlása is hangsúlyozza, és a végrehajtási törvény is ismeri a fogalmat. Előfordulhat az is, hogy akár két-három hónap moratóriumot is kap a bajba került adós, mielőtt megkezdi a fizetést. A legnagyobb hiba, ha nem is áll szóba, nem is keresi fel az ügyfél a követeléskezelőt.

Vadnyugati viszonyokból konszolidálódott piac

A fent említett, sportkocsival megjelenő behajtó figurák kis számban ugyan, de jelen vannak ma is. Azonban a szabályozó, és nyilván az ügyfél érdeke is, hogy minél marginálisabb legyen a szerepük, és csak a legszigorúbb előírásoknak megfelelő cégek végezhessenek követeléskezeléssel kapcsolatos tevékenységet.

Egy kardinális kérdés lehet például a fedezetértékesítés: korábban azért láthattunk olyan példákat, hogy egy lakást a piaci értékének húsz-harminc százalékáért adták el. Ma már jelentős biztosítékok védik a fedezeti ingatlanok tulajdonosait.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

  • A végrehajtási eljárás elektronikus felületen történik, nem lehet megfélemlíteni a bajba került adóst, a licitálók nem látják egymást a folyamatban.
  • Cégek esetében a becsértéket maximum, és csak a sokadik kanyarban lehet 50 százalékon megállapítani.
  • Magánszemélyeknél száz százalékról indul a licit, és innen maximum a fedezet értékének 70 százalékáig lehet levinni a becsértéket, de fogyasztók esetében marad a 100%, ha az ingatlan egyben a lakóingatlana is.

Bedőlt személyi hiteleknél, ha nincs az adósnak jelzálogfedezete, kicsit problémásabb a helyzet. Azonban az eljáró követeléskezelő ilyenkor is lefoglalhatja az ügyfél különböző vagyontárgyait, a számlán található pénzösszegét. Sőt, akár a jövedelemből is letiltást eszközölhet, ide értve a nyugdíjat is.

Az ügyfélnek is megéri, ha minősíti őt a bankja

Természetesen a jó, megbízható adósokat is számon tartják a pénzintézetek, méghozzá a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) listán. A banki hitelinformációs rendszerben az intézetek adnak egymásnak információt arról, hogy melyik ügyfél milyen adósnak bizonyul.

Márpedig az adósnak is az érdeke, hogy a finanszírozó lássa, hogy rendszeresen teljesíti a kötelezettségeit. Minél jobb adósminősítéssel rendelkezik egy ügyfél, a következő alkalommal annál kedvezőbb feltételekkel tud hitelt felvenni. Dr. Bartók György szerint mindazonáltal aranyszabálynak kellene lennie, hogy az adós ne vállaljon a jövedelmének harminc százalékánál nagyobb kötelezettséget.

A pandémia megsokszorozhatja a munkákat

A járvány miatti gazdasági nehézségek hatására egyes becslések szerint ötven százalékos bedőlési arány növekedés is előfordulhatnak bizonyos szektorokban. 30-35 ezer olyan vállalattal számolnak, amelyeknek akár cégtörlési eljárással is szembe kell nézniük. Főként az turizmus területén jelenhetnek meg tömegesen a kötelezettségeikkel hadilábon álló vállalkozások.

Dr. Bartók György szerint a vírus utórezgései miatt egyre több munkája lesz a követeléskezelő cégeknek. Hiszen akár a magánszemélyekhez érkező (otthonteremtési támogatáshoz kapcsolódó), akár a cégeknek segítő (Újraindítási Gyorskölcsön) hiteleket is vissza kell majd fizetni, ami száz százalékban biztosan nem fog tudni teljesülni.

Címkék:
hitel, nyugdij, adósság, turizmus, pénzintézet, végrehajtás, vagyon, tartalék, hitelcsapda, nyereség, nemzeti bank, központi bank, magyar nemzeti bank, otthonteremtési támogatás, gazdasági növekedés, mnb törvény, magyar bankok, mal zrt, khr hitel, központi hitelinformációs rendszer, magyar fizetések,