Pénzcentrum • 2020. december 9. 17:05
Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az "nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről" - írja a Deutsche Welle lengyel oldala.
A Deutsche Welle-értesülés szerint három összetevője van a megegyezésnek:
- A jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályhoz kiadnak egy értelmező nyilatkozatot (feltehetően az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács - a szerk.), amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére). Arra, hogy a 7 feltételből az egyik túl homályos és ezzel van a legnagyobb baja a magyar és lengyel kormánynak, reggel már megírtuk, ezt a tág értelmezést szűkítené a kiadandó nyilatkozat.
- Megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust a jogállamisági mechanizmusban, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Ez már most is benne van a rendelettervezetben, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest, így tehát ezt is teljesítik.
- A jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet. Ez utóbbi kitételt nem hivatalosan úgy magyarázták egy lengyel tudósítónak az EU székhelyén, hogy Orbán Viktornak a 2022-es magyar választások előtt ne kelljen tartania a vitatott rendelet érvényesítésétől. Erről a harmadik pontról is volt már hetek óta szó, miszerint uniós vezetők arra biztatták a magyar és lengyel kormányt, hogy miután majd 2021. január elsején hatályba lép a rendelet, menjenek nyugodtan az Európai Bíróságra és ott keressék az igazukat, azaz kérjék a Bíróságtól annak megállapítását, hogy a mechanizmus tényleg ellentétes-e az uniós alapszerződéssel, mint ahogy azt a két tagállam rendszeresen hangsúlyozza. A Bíróság ítélete lenne tehát az irányadó arra, hogy az EU-pénzes szankcióhoz vezető eljárást egyáltalán elkezdjék-e majd.
Egyelőre kérdéses, hogy valamennyi tagállam egyetért-e a fenti három pontos javaslatcsomaggal, illetve az Európai Parlament is hajlandó-e jóváhagyni ennek tükrében a 2021-2027-es uniós költségvetési rendeletet, ahol egyedül van joga esetlegesen blokkolni. (A jogállamisági mechanizmust a Tanácsban sima minősített többséggel, azaz legalább 15 tagállam jóváhagyásával meg lehet szavaztatni, ami biztosan összejön.)
A Deutsche Welle szerint
A lap beszélgetőpartnerei szerint - ha megegyezés születik - az nagyrészt az EU "ultimátumának" eredménye lesz. Ez azokat a jelzéseket takarja, miszerint ha keddig nem áll el a vétótól a két ország, akkor a többi 25 tagállam állítaná fel a helyreállítási alapot, így az Európai Bizottság számításai szerint Magyarország legalább nettó 4, Lengyelország pedig kb. 65 milliárd eurónyi forrást veszítene.