Pénzcentrum • 2020. augusztus 10. 17:30
A digitális oktatásra történő átállás nem csupán a tanulmányokra volt hatással, de az érintettek digitális térben való jártasságát is próbára tette - egy új kutatásban az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról kérdezte a magyar szülőket. A tanárok és diákok a mindennapokban már bevált kommunikációs csatornákon tartották a kapcsolatot, ebből pedig a szülők többsége szerint sok minden megmaradhat a jövőben is. A megkérdezettek negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia, erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért. A válaszadók fele többet használta az elektronikus fizetési megoldásokat, és közel ugyanennyien vélik úgy, hogy ez a járványhelyzet után is így marad.
Hirtelen kellett digitális alapokra helyezni az oktatást hazánkban a koronavírus-járvány miatt, ami nem csupán az általános alkalmazkodóképességet tette próbára az érintetteknél, hanem a digitális eszközök és megoldások használatában való jártasságukat is. A Budapest Bank a legfrissebb reprezentatív kutatásában nem csak az elmúlt hónapok tapasztalatairól kérdezte a magyar szülőket, hanem a digitális oktatás során használt programokról és eszközökről, a technikai feltételek megteremtéséről, valamint az elektronikus fizetési megoldások használatáról is.
Az új helyzetben a kapcsolattartáshoz több különböző csatornát használtak a tanárok és diákok: egymással elsősorban a Facebook Messenger (54%), a Kréta (54%), e-mail (54%), valamint Facebook csoportok segítségével tartották a kapcsolatot. A járványhelyzet idején amúgy világszerte kiugróan népszerű Zoomot ebben az esetben csak a megkérdezettek 28 százaléka említette. A digitális kapcsolattartás úgy tűnik, sok esetben bevált, a szülők 43 százaléka ugyanis úgy véli, hogy a legtöbb csatornát a jövőben is használni fogják az oktatásban, 44 százalék pedig arra számít, hogy legalább egy-kettő továbbra is megmarad majd. A kapcsolattartásra használt appokon túl a válaszok alapján jellemzően két-három további alkalmazást kellett letölteniük a gyerekeknek, amelyek valamilyen módon segítették őket a tanulásban és a házi feladatok beadásában, elvégzésében.
Hirtelen pénzre van szükséged? 2020. július 1-től év végéig 5,75% a személyi kölcsönök maximális THM-je, jövőre viszont már piaci kamatokkal számolnak a bankok. A Pénzcentrum Személyi kölcsön kalkulátora megmutatja, hogy mennyi lesz a törlesztőrészlet a kedvezményes THM időszakban és utána - így teljes képet látsz arról, hogy mennyit kell összesen visszafizetned. KATT!
A gyermekek 51 százaléka laptopot, 25 százaléka asztali számítógépet, 14 százaléka mobilt, közel 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt (64%), ennek egyik oka, hogy a kapcsolattartáshoz használt alkalmazások ezen is egyszerűen kezelhetők voltak.
A válaszadók 61 százalékának különböző kiegészítő eszközöket is be kellett szereznie: 16 százalék fej- vagy fülhallgatót, 12 százalék egeret, 11 százalék webkamerát, 8-8 százalék pedig mikrofont vagy nyomtatót vásárolt. Bár tavasszal jelentősen megnőtt az igény a számítástechnikai eszközök és kiegészítők iránt, azonban a válaszadók 63 százaléka úgy tapasztalta, hogy a korábbinál egyáltalán nem volt nehezebb beszerezni őket.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Új számítástechnikai eszközökre átlagosan 125 ezer, új kiegészítőkre pedig 32 ezer forintot költöttek a megkérdezettek. A termékekért a legtöbben készpénzzel fizettek az üzletben, de szintén sokan választották az átutalást, futárnál készpénzzel történő fizetést, valamint az online bankkártyás fizetést. Áruhitelt a megkérdezettek 2 százaléka üzletben, kicsit több, mint 1 százaléka pedig online igényelt.
- mondta Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. "Ez idő alatt valóban többen fizettek ilyen módokon, ez mind a banki adatokból, mind a kutatásunk eredményéből látszik: a megkérdezettek közel 47 százaléka mondta, hogy többet használták bankkártyájukat. Mi több, 45 százalékuk úgy véli, hogy a járványhelyzet után is a mostanihoz hasonló gyakorisággal fogják használni az elektronikus fizetési megoldásokat."