Pénzcentrum • 2020. június 22. 05:00
Felmérte az MNB a hitelezés alakulását.
Koronavírus-járvány ide vagy oda, az első negyedévben mind a háztartási, mind pedig a vállalati hitelezés tovább bővült Magyarországon. Persze a teljes kép ennél valamivel árnyaltabb, ezért vizsgáljuk meg, milyen eredményekről számol be az MNB hitelezési jelentése.
A jelentésben részletezett dinamika nemzetközi összehasonlításban kiugrónak számít, ugyanakkor a tendencia mögött álnak technikai okok és a már korábban elindított hiteligénylések is.
Hitelezés a vállalati szférában
A vállalati hitelállomány a jelzett időszakban 420 milliárd forinttal emelkedett - ez leginkább az egyedi, nagy volumenű ügyletek folyósításának, illetve a járványhelyzet gazdasági hatásainak a mérséklésére bevezetett hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhető. Ez 16 százalékos éves növekedést jelent, ami nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedőnek számít. Kimondottan sikeres volt az év első három hónapjában a még akkor futó NHP fix konstrukció, melynek keretében a hitelintézetek 71 milliárd forint összegben kötöttek forintszerződéseket. A tavaly indított konstrukció kihasználtsága a negyedév végén 486 milliárd forintot tett ki, melynek kétharmada társas vállalkozásokhoz volt köthető. Áprilistól az MNB legújabb a hitelprogramja, az NHP Hajrá konstrukció tovább támogatja a kkv-k hitelezését.
A szép számok ellenére ugyanakkor a bankok tapasztalták a járvány külső és belső gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásait, illetve a vállalati ügyfelek hitelképességének a romlása is megfigyelhető. Erre reflektált a jegybank Hitelezési felmérésében résztvevő pénzintézetek közel egyharmada, akik szigorítottak a vállalati hitelfeltételeken, a következő fél évben pedig szinte mindegyik bank tervez hasonló intézkedéseket bevezetni.
Hitelek és háztartások
Hasonlóan a vállalati szektorhoz, a háztartások hitelállománya is bővült, a 241 milliárd forintos növekedés éves szinten 19 százalékos emelkedést jelent. Ez az eredmény nemzetközi összehasonlításban is számottevő, ugyancsak közrejátszott benne az MNB által javasolt hiteltörlesztési moratórium technikai hatása.
A járvány következtében a fogyasztási kereslet és a lakásvásárlási kedv minden bizonnyal csökkenni fog, a pénzintézetek visszaeséssel kalkulálnak. A vizsgált időszakban azonban a lakáshitelezés még intenzív, bár a személyi kölcsönök negyedéves kibocsátásán már érezhető a visszafogottság, részben a THM maximálása által kiváltott termékfejlesztési leállás miatt.
A háztartási hitelezést segítik az olyan államilag támogatott hitelprogramok, mint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) vagy a Babaváró hitelek. Ezeknek a közkedvelt konstrukcióknak a keresettsége meglehetősen nagy, a vészhelyzet hatásai alig észrevehetőek rajtuk.
(x)