Pénzcentrum • 2020. március 3. 10:01
Évről évre nő a valószínűsége a statisztikák szerint, hogy a vásárlók a magyar webshopokat - vagy offline boltokat - megkerülve a világ másik feléről rendelnek meg egy terméket, ezzel sokszor csak nagyjából 50 forintot spórolva. Kérdés, hogy ez az egyre terjedő szokás milyen hatással van globálisan a bolygóra.
A GfK Hungária rendelkezésünkre bocsátott, 2000 háztartás megkérdezése alapján készített reprezentatív felmérése szerint 2016 és 2019 között a rendszeresen online vásárlók aránya és a vásárlások száma is nőtt Magyarországon (a népesség 31 százalékáról 39 százalékra, és havi 2,9-ről 3,4 alkalomra). A magyarok leginkább szolgáltatásokat vesznek online, például szállást foglalnak, színház-, mozi- vagy koncertjegyet, vagy mobil előfizetést, de a különféle kütyük (mobilok, számítástechnikai eszközök és szórakoztatóelektronikai eszközök), valamint a könyvek is nagyon népszerűek: a GfK-nak a megkérdezettek 38-47 százaléka mondta azt, hogy ezeket inkább online veszi meg - írja a g7.
Az online vásárlás mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend manapság a környezettudatosság is. A nagypolitika szintjén, és a cégek marketingjében is egyre gyakrabban jelenik meg a klímaváltozás kérdése, és fogyasztóként is egyre gyakrabban juthat eszünkbe, hogy milyen mértékben járulunk hozzá a bolygó élhetetlenné válásához az étkezésünkkel, közlekedési szokásainkkal, vagy azzal hogy mennyi szemetet halmozunk fel.
Mikor védjük jobban a bolygót, ha online rendelünk, vagy ha boltban vásárolunk?
A válasz azért is fontos lehet, mert hogy ha megnézzük, hogy 2000 óta Magyarországon miből származott az egyik fő üvegházhatást okozó gáz, a szén-dioxid kibocsátása, akkor azt látjuk, hogy miközben összességében a 2000-es évek elejéhez képest csökkent a kibocsátás, ezen belül a szállításból és közlekedésből származó kibocsátás aránya jelentősen nőtt, és 2017-ben már a teljes kibocsátás negyedét adta.
Az biztos, hogy a kiszállítás része a kibocsátásnak, és azt is tudjuk, hogy nem tűnik úgy, hogy a népszerűsége csökkenne. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az online rendelés ökológiai lábnyoma nagyobb, mint ha mi magunk mennénk el a boltba vásárolni. Nem is bonyolult belegondolni, hogy miért:
Így ha valaki messzebb lakik a bolttól, elképzelhető olyan felállás, hogy önmagában olyan hosszú utat tesz meg, mint az a jármű, ami több embernek is kiszállítja közben a rendelt árut. Persze végeredményben minden a részleteken múlik, például hogy pontosan milyen távot tesznek meg a járművek, milyen járművekről van szó, és hogy mekkora a szén-dioxid-kibocsátásuk. Vagy akár az, hogy a boltba honnan és hogyan szállítják a termékeket. Az erre vonatkozó becslések főleg az Egyesült Államokra vonatkoznak, általánosságban is érvényes összefüggések is kiderülnek a témával foglalkozó tudományos kutatásokból.
A házhozszállítás előnye azonban jelentősen csökken, és akár el is tűnik, ha az árut távolról szállítják, vagy ha egy-két napon belül kell házhoz szállítani, és így nincs lehetőség az utak összevonására. Egy 2001-es tanulmány szerint ha egy darab könyv esetében nézzük, hogy az online vagy a személyes vásárlásnak nagyobb-e a környezetterhelése, akkor 8 kilométernél van az a határ, ami felett már az online kiszállítás éri meg jobban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy városi fogyasztó vásárlásának ökológiai lábnyoma online rendelés alapján általánosságban kisebb, mint ha elmenne a boltba, és helyben, több utat is megtéve keresné meg a megfelelő terméket. De ha a vásárló a keresgélést megspórolva online tájékozódik, és utána megy boltba, már majdnem akkorára csökkenti a lábnyomát, mintha online rendelt volna. Viszont ha a kiszállításhoz használt jármű hatnál kevesebb címet ejt útba, akkor környezetvédelmi szempontból már előnyösebb, ha a vásárlók mennek a boltba a termékért.
A magyar piacon nem igazán népszerű a több napos határidő, ha tehetik, a fogyasztók a másnapi kiszállítást választják a rendelés időpontjához képest. A GfK felmérése szerint a megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha több webshopban lenne opció a vásárlás napján való kiszállítás, akkor többet vásárolna online. Ehhez a szolgáltatások árazása is hozzájárul, ugyanis egy-egy nappal hosszabb határidejű kiszállítás gyakran csak 50-100 forinttal olcsóbb. Így a fogyasztó pénzügyileg sincs arra ösztönözve, hogy a környezeti szempontból kedvezőbb megoldást válassza.
A magyar piacon a csomagátvételi arány is olyan terület, amiben leginkább lenne még hova fejlődni környezettudatosság szempontjából: nagyon gyakori ugyanis, hogy a magyarok nem veszik át a rendeléseiket. Mivel a futárcégeket szerződés kötelezi arra, hogy ilyenkor kétszer-háromszor próbálkozzanak, az ilyen esetek nagyon környezetterhelőek. Hiszen a futárnak szélsőséges esetben 5-6-szor kell megtennie azt az utat, amit átvétel esetén csak egyszer kellene.
Ebben a termékkategóriában a helyzetet az is rontja, hogy az utóbbi években elterjedt az ingyenes visszaküldési opció, tehát a ruhát, cipőt akkor is vissza lehet küldeni indoklás nélkül, ha nem tetszik. A kiszállítási piacon környezetvédelmi szempontból a csomagpontos átvétel lehet az elfogadható kompromisszum. Ez a fogyasztónak is kényelmes lehet, de közben azt is biztosítja, hogy a futárcégek járművei a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjenek. És bár az átvételi arány a csomagpontok esetén nem magasabb, mint a házhoz szállításnál, ebben az esetben a csomag átvételének elhalasztása környezeti szempontból sem akkora probléma. Hiszen a futár amúgy is elmenne a csomagponthoz, így a fogyasztók hanyagsága nem eredményez felesleges utakat.