Pénzcentrum • 2020. január 30. 11:01
A bérek egyre nőnek, arra pedig, hogy mekkora hitelösszeget vehetünk fel, leginkább a jövedelmünk nagysága van hatással. Megnéztük, mekkora hitelre esélyesek azok, akik a hazai átlagkeresettel vennének fel idén jelzálog- vagy épp fogyasztási hitelt.
A hiteligénylésünk végkimenetelére megannyi tényező van hatással, de az összes közül az egyik legfontosabb az úgynevezett jövedelemarányos törlesztési mutató, azaz a JTM. E jegybanki rendeletben meghatározott mutató alapján határozzák meg ugyanis a bankok, hogy havi nettó jövedelmünk mennyi havi törlesztőrészletet “bír el", mekkora részét fordíthatjuk az adósságok visszafizetésére. A JTM-arányok felső korlátja az alábbiak szerint alakul.
Ez a gyakorlatban például egy személyi kölcsön igénylésénél azt jelenti, ha nem keresünk legalább félmillió forintot, legfeljebb a fizetésünk fele mehet törlesztőre. Ha akkora hitelt akarunk felvenni, aminek a havi törlesztője ennél több, a banknak nincs más lehetősége, el kell utasítania az igénylésünket, hacsak nem tudunk bevonni egy adóstársat.
Kacifántosabb a helyzet a lakáshitelek terén, hiszen itt a Magyar Nemzeti Bank szándéka még egyértelműbb: minél biztonságosabb, kiszámíthatóbb jelzáloghitelek felé terelni a lakosságot. Aki biztonságosabb kölcsönt vesz fel, annak nagyobb rész mehet el a fizetéséből törlesztőre.
Ha a kockázatosabb, 5 éven belüli kamatperiódust választjuk - tehát azt, hogy a hitelünk kamata akár 1-3 évente változik aszerint, hogyan fújnak a makrogazdaság szelei - mindössze csak 25 százalék mehet el törlesztőre 500 000 forintos havi nettó jövedelem alatt. Ha viszont 10 vagy annál több évre fixáljuk a kamatot (ez biztonságosabb, de némiképp drágább is), már a jövedelmünk 50 százalékát is fordíthatjuk törlesztésre. De vajon minden banknál így kell gondolkoznunk?
összegezte a Pénzcentrumnak tapasztalatait Veres Patrik, a Bank360 szakértője.
Azaz előfordulhat, hogy változatlan feltételek mellett
- “A" banknál a jövedelmünk maximum 40 százalékát tekintik terhelhetőnek és itt kapjuk a legnagyobb hitelösszeget,
- “B" banknál 30 százalékot, itt kevesebbet kaphatunk,
- míg “C" banknál szintén 30 százalék a JTM-korlát, de megélhetési költségeinkkel csökkentett jövedelemmel számolnak, így nyilván itt tudjuk majd a legkevesebb hitelt felvenni.
A bankok belső szabályzata a meghatározó abban, hogy milyen JTM-mel számolnak, Veres Patrik megfigyelése szerint a hazai kereskedelmi bankok 30 és 50 százalék között kalkulálnak a fogyasztási hitelek terén, míg a jelzáloghiteleknél többnyire a szabályozást követik.
Százezrek múlhatnak rajta
De mit jelent ez forintra pontosan, ha például a KSH adatai szerinti átlagbért keressük, amely a legfrissebb statisztika alapján 242 800 forint? Nos, ekkora jövedelem mellett a legjobb esetben 121 400 forint lehet egy személyi kölcsön törlesztőrészlete. A Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorán végzett számítások szerint ez 60 hónapos futamidővel és jövedelemátutalással nagyjából 6 000 000 forint személyi kölcsönre lenne elég.
Talán reálisabb a gyakorlatban jellemző, 40 százalékos terhelhetőséggel is számolni. Ebben az esetben 97 120 forint lehet a havi adósságunk maximuma, ami a fenti paraméterekkel nagyjából 4 400 000 forintos maximális hitelösszeget jelenthet. Láthatjuk, hogy nagy a különbség bankonként is, így érdemes más pénzintézetektől is ajánlatot kérni, ha a kiszemelt pénzintézettől nem kaphatjuk meg a céljainknak megfelelő hitelösszeget.
Jelzáloghiteleknél is hasonló számítást kell elvégeznünk egy lakáshitel kalkulátorral. Ha a legkedveltebb, 10 éves kamatperiódusú kölcsönöket vizsgáljuk és 20 éves futamidőben gondolkozunk, a lakáshitel kalkulátor eredményei alapján az átlagjövedelemmel kicsit kevesebb, mint 15 000 000 forint hitelre lennénk jók.
De mi a helyzet a frissen megállapított minimálbér tekintetében? Mennyi pénzt vehet fel az, akinek a nettó minimálbér, azaz 107 000 forint érkezik a számlájára minden hónapban? Nos, nem nehéz kitalálni, itt már jóval szűkebbek a lehetőségek. Kalkulációink alapján:
- Személyi kölcsön esetén a reálisabb 40 százalékos terhelhetőséggel számolva 42 800 forint lehet maximum a törlesztőrészlet, ami nagyjából 1 800 000 forint hitelre elég 60 hónapos futamidőt és jövedelem érkeztetést feltételezve.
- Lakáshitel esetében 20 éves futamidővel és jövedelem érkeztetéssel számolva 6 200 000 forint körül alakulhat a felvehető hitelösszeg.
Mit tehetünk, ha nem elég a hitelösszeg?
Arra az esetre, ha a céljainkhoz szükséges hitelösszeget nem tudjuk megigényelni, két tanácsunk van:
- Vizsgáljuk meg, hogy tudunk-e vállalni hosszabb futamidőt. Ekkor csökken ugyanis a havi törlesztőrészlet nagysága és esetleg beleférhet a jövedelmünkbe a nagyobb hitelösszeg. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy ez a hitel teljes díjának az emelkedésével is jár, hiszen hosszabb ideig fizetjük a kamatokat.
- A másik lehetőség adóstárs bevonása. Ekkor a társ jövedelmével is számolnak a bankok, viszont az adóstárs is vagyonával felel a hitel visszafizetéséért.
Jó tanács! Szűkebb jövedelem esetén gondoljuk meg kétszer is alaposan, hogy tényleg csak egy kölcsön jelenthet-e megoldást. Ha sehogy sem tudjuk elkerülni a hitelfelvételt, válasszunk tudatosan kalkulátor segítségével, és használjuk ki a hitelbiztosítások védelmét arra az esetre, ha nem tudnánk valamilyen oknál fogva tovább fizetni az adósságunkat.