Így szívatják a bankok a nehéz sorsú hiteleseket: az MNB tehetetlen

Pénzcentrum2019. december 18. 11:01

Noha az MNB arra buzdítja a hiteleseket, hogy fixálják változó kamatozású hitelüket, és a bankokat is kötelezték, hogy tegyenek erre vonatkozó ajánlatot az ügyfeleknek, mégis vannak nehézségek. A gyakorlatban ugyanis a fixálással a bankok szerződésmódosítást eszközölnek, ekkor pedig ismét közjegyző bevonására van szükség - ezt pedig sokszor a hitelesek fizetik meg. Azaz hiába akar valaki biztonságos hitelre váltani, ha az akár 100 ezer forintot is meghaladó közjegyző díjak ezt megakadályozzák. Mi megkérdeztük az MNB-t, hogy ismeri-e a problémát és mit gondol a gyakorlatról. Megtudtuk, hogy a jegybank elvárja, hogy a bankok ne számoljanak fel járulékos költségeket, a gyakorlatban mégsem így van.

Végig fix kamatozású személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Tarolnak a fix kamatozású lakáshitelek az új kihelyezések között, az elmúlt egy évben pedig a korábban változó kamatozású személyi hitelek is immár fix kamatozással vehetők fel. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a változó kamatozású hitelek eltűntek a piacról: a meglévő állományon belül még mindig jelentős a hányaduk. Az MNB épp ezért indította el tavasszal a fixálási programját, amelyben arra kötelezte a bankokat, hogy küldjenek tájékoztató levelet az ügyfeleknek, amelyben bemutatják, hogy milyen feltétel mellett tudnák fixálni a hitelüket. Mindez érthető, hiszen ezzel a jelenlegi alacsony kamatszinten tudnák bebetonozni a törlesztőjüket. Egy nem várt hiba ugyanakkor becsúszott a rendszerbe.

Olvasónk, Márk (nevét kérésre megváltoztattuk) egy egykori devizahiteles, akinek forintosították a hitelét. A változó kamatozású hitelének a kamata 3 százalék, és meg is kapta az MNB által szorgalmazott levelet a bankjától. Ebben megtudta, hogy alig lenne magasabb a kamata, ha 5 évre fixálna, így szerette is volna ezt meglépni. Csak ezt látva kijelenthetnénk, hogy az MNB kezdeményezése valóban informatív volt, és Márk példája mutatja, hogy segített is a hitelesek egy részének a döntésben.

Mindez szép és jó, de amikor Márk felhívta a bankot, hogy érdeklődjön a lehetőségről, azzal szembesült, hogy a fixálással járó szerződésmódosításkor a közjegyzőt újra be kell vonni, és annak díját az ügyfél fizeti. Márk ezt írja:

Meg akartam lépni a fixesítést, de azt mondták nekem, hogy akkor újra kell kezdeni a folyamatot, és a közjegyzőnek újra hitelesítenie kell a szerződést. Nekem arra nincs 110 ezer forintom, hogy újra felolvassa a szerződést a közjegyző, úgyhogy annyiban hagytam a dolgot.

A személyi hitelek kamatai a padlón vannak: hasonlítsd össze őket kalkulátorunkban!

Ez pedig azt jelenti, hogy ha valakinek épp nincs 60-120 ezer forintja, amennyibe a közjegyzők kerülnek, akkor bizony hiába van ott a lehetőség, hogy biztonságos hitelre cserélje a kockázatosabbat, nem tudja majd meglépni. Megoldás lehet a személyi hitel, de sok adósnak ez a jövedelmébe egyszerűen már nem fér bele.

Megkérdeztük az MNB-t

Mi megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy ismeri-e a problémát, és van-e esetleg elképzelésük arra, hogy hogyan küszöböljék ki. Hiszen az MNB kezdeményezése akkor lenne igazán sikeres, ha a fixálás valóban gördülékenyen menne, és nem kéne egyszerre, nagy összegű kiadással szembesülnie annak, aki biztonságos hitelre cserélné a kevésbé biztonságos, változó kamatozású hitelt.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A jegybank válaszában azt írja, hogy ismereteik szerint a bankok a kamatrögzítést nem új hitelként, hanem szerződésmódosításként kezelik. Ennek megfelelően nem számítanak fel - a hitelkiváltásnál, vagyis a régi hitel lezárásánál és új hitel nyújtásánál jellemző - végtörlesztési, folyósítási vagy éppen ingatlan-értékbecslési díjat. Ahogy írják továbbá:

Az MNB elvárása az is, hogy a szerződésmódosításért a bankok legföljebb az ehhez közvetlenül kapcsolódó legszükségesebb díjat számítsák fel. Ennek megfelelően a jegybank tudomása szerint egyes bankok elengedik a szerződésmódosítási és/vagy közjegyzői díjat.

Találd meg a legolcsóbb személyi hitelt a Pénzcentrum kalkulátorában!

A jegybank hozzáteszi, hogy az egyébként szigorú adósságfék-szabályok is kedveznek a fixesítésnek, hiszen amennyiben csak a kamatrögzítés hossza változik, akkor nem kell a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra vonatkozó korlátok megfelelését sem vizsgálni. A jegybank kiemeli, hogy az ajánlásukkal ugyanakkor nem ellentétes pl. az, ha a bankok a módosítást az érintett szerződésen fennálló lejárt tartozás megfizetéséhez kötik. Az MNB azt is hozzáteszi, hogy még az esetlegesen magasabb törlesztés esetén is érdemes lehet átállni a fix kamatozásra.

Akkor most mi van?

Az van, hogy az MNB ugyan elvárja, hogy a bankok ne számolják fel a szerződésmódosításhoz kapcsolódó költségeket, és ahogy írják, tudomásuk szerint egyes bankok a közjegyző díjat is elengedik. Ebből a válaszból viszont az látszik, hogy erre az MNB nem kötelezi a bankokat, és ahogy azt Márk példája mutatja, vannak bankok, akik ezt nem is teszik meg. És bár akár a némileg magasabb törlesztő árán is érdemes lehet fixálni a biztonság kedvéért, olvasónk példája is igazolja, hogy a járulékos költségek elrettenthetik ettől a hiteleseket - és ennek később nagyon magas ára lehet.

Címkék:
hitel, devizahitel, jelzáloghitel, végtörlesztés, thm, kölcsön, khr, kiváltás, bedőlt hitel,