Pénzcentrum • 2019. december 10. 11:31
Egyre nagyobb a kintlévő személyi hitelek állománya. Ebből arra is következtethetnénk, hogy egyre több adós van Magyarországon, ez azonban nem feltétlenül igaz, ha azt is számításba vesszük, hogy az átlagos hitelösszeg is mengőtt. A kintlévő állomány viszont soha nem volt ekkora, azaz összességében soha nem nyomta ennyi személyi hitel a magyarok vállát. Jó hír ugyanakkor, hogy az átlagos kamatok csökkentek, bár az egyes ajánlatok között jelentős eltérések vannak. Ezekre is hozunk példát a kalkulátorunkból.
Azt már korábban bemutattuk, hogy a legfrissebb adatok szerint a személyi hitelek iránti kereslet valósággal felrobbant 2019-ben. Egy évvel ezelőtt a kihelyezés 40,5 milliárd volt, 2019 októberére ez elérte a 48,15 milliárd forintot. Ez elképesztő növekedés a keresletben.
Hasonlítsd össze a személyi hitelek kamatait a Pénzcentrum kalkulátorában!
Arról is érdemes azonban szólni, hogy miképp alakult az állomány. A személyi hitelek kihelyezésének gyors növekedése arra enged következtetni, hogy a kihelyezett állomány is jelentős növekedésnek indul. És nem is tévedünk, ha így gondoljuk:
Azt azonban tudni kell, hogy ez nem feltétlenül a nagyobb hitelpenetrációnak köszönhető, mert időközben a hitelösszegek is nőttek, miközben a hitelszerződések száma nem változott a KHR adatai szerint (azt hozzá kell tenni, hogy a KHR egyben vizsgálja az összes lakossági hitelt, nincs külön statisztikája a személyi hitelekre). Ez azonban csak egy éves adat, érdemesebb lehet visszatekinteni hosszabb időtávra.
A személyi hitelek kamatai a padlón vannak! Nézd meg őket a Pénzcentrum kalkulátorában!
A fenti ábra szemléletesen mutatja be, mi történt a személyi hitelek állományával 10 év alatt: A válság előtt az állomány 600 és 700 milliárd forint között tetőzött, majd folyamatosan épült le egészen 2016 januárjáig - akkor volt a mélypont. Azóta viszont olyan ütemben nőtt a kereslet, mint előtte semmikor, így a kint lévő állomány már messze túlvan a rekordon, és egyelőre nem látszik, hogy megállna. Főleg annak tükrében, hogy a jelenlegi hitelek legnagyobb része hosszú lejáratú:
Az 5 év fölötti tartozások aránya domináns, a 865 milliárdból 611 milliárd ilyen hitelekben áll. Ez egészen elképesztő szám. A maradék döntő része, 521,3 milliárd 1 és 5 év közötti lejáratú, míg 1 év alatti lejáratúan aránya elenyésző: összegük 2,5 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy 5 éves időtávon nagyon valószínűtlen, hogy a személyi hitelek állománya csökkenjek, ehhez egy jelentős gazdasági visszaesésnek kéne bekövetkeznie. Az már sokkal valószínűbb, hogy a következő egy két évben a növekedés üteme mérséklődik.
És mi a helyzet a kamatokkal?
Azt is fontos észben tartani, hogy bár a válság előtt is szép nagy volt az állomány, de a kamatok akkor még jellemzően 20 százalék körül alakultak. Ehhez képest az elmúlt 4 évben annyira elkezdték a kamatok a mérséklődést, hogy ma már sok hitelintézetnél egy számjegyűek a kamatok. Ami azt jelenti, hogy a kamatcsökkenések és az igénylések között fordított arányosság van - ez persze nem meglepő.
Hogy ezt bebizonyítsuk, fel is kerestük a Pénzcentrum kalkulátorát, és onnan hozunk pár példát. A Raiffeisennél például 8,97 százalék a THM, a CIB-nél 8,17 százalék. A Takarék hitele 9,46 százalékos THM-mel vihető, az MKB-é 9,52 százalékkal. A Budapest Bank 12,80 százalékkal hirdet, a K&H 13,76 százalékkal. Van ugyanakkor 20,73 százalékos THM is, nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen ajánlatot választunk.