Pénzcentrum • 2019. szeptember 23. 10:29
Felejtsük el a 20-30 százalékos önerőt: még mindig nagyon drága egy jelzáloghitel-igénylés, csak a bankok jóindulatán múlik, hogy az ügyfélnek nem kell százezreket kifizetnie. Kevesen gondolnak bele, mennyi extra kiadással jár egy kölcsön felvétele.
Míg legtöbbször az önerő mértékére hívják fel az ügyfelek figyelmét a szakértők, rengeteg olyan addicionális költség merülhet fel a hiteligénylés során, amelyek jelentősen, akár százezer forintokkal is megdrágíthatják egyjelzáloghitel felvételét. A Bank360 legfrissebb közleményében felidézi: legtöbbször a nagyjából 30 százalékos önerő mértéke az, ami sokakat visszatart a hitelfelvételtől, hiszen ez azt jelenti például, hogy egy 20 milliós ingatlannál 6 millió forintot kell letennünk az asztalra.
A legtöbben számolnak még persze a rendszeres törlesztőrészlettel is, ami szintén százezer forintot meghaladó tétel havonta. És bár eltörpül ekkora összeg mellett, de a hitelfelvétellel járó extra költségek is kitesznek egy kisebb vagyont. Erről sajnos kevesebb szó esik, pedig nagyon sok család számára külön, akár hónapokig tartó anyagi felkészülést igényelnek ezek a kiadások is, hiszen a díjakat az ügyfélnek kell megfizetnie. Az alábbi leggyakoribb tételekre kell felkészülni, ha 2019-ben valaki jelzáloghitelt igényel:
- Értékbecslés díja: súlyos kiadás. A bank által kiválasztott értékbecslőnek kell felbecsülnie a fedezetként felajánlott ingatlan értékét. A díj mértéke az ingatlantól függ, de még egy kisebb ingatlannál is fel kell készülnünk nagyjából 30-40 ezer forintos kiadásra.
- Közjegyzői okiratba foglalás díja: kötelező elem, hiszen a bank ez alapján járhat el, ha az ügyfél nem fizeti a hitelt és a szerződés felbomlik. Szintén több tízezer forintot vihet el ingatlantól, hitelösszegtől, oldalszámtól és munkaórától függően. A már említett 20 milliós ingatlan esetén szinte biztos, hogy 50 000 forint feletti díjra kell számítanunk.
- Átutalás díja: van olyan pénzintézet, ahol azért is fizetnünk kell, hogy egy technikai számláról kiutalják az eladó megadott bankszámlájára a pénzt. Ez ráadásul egy technikai számláról történik, nem a miénkről, ami pedig adott esetben kedvezményes átutalást is lehetővé tenne. A díj mértéke az igényelt hitelösszegtől függ, de szintén tízezrekbe kerülhet.
- Folyósítási díj: ha már az átutalásért fizetünk, azért is díjat számol fel a bank, hogy folyósít nekünk ekkora összeget. A díj a hitelösszeg 0,5-2 százaléka, ez a 20 millió forintos hitelnél 200 000 forint 1 százalékkal számolva, ám a legtöbb pénzintézetnél jellemzően találunk valamilyen felső határt.
- Tulajdoni lap: szükséges dokumentum a hiteligényléshez, 3 600 forintba kerül az e-hiteles változat, a papír viszont 6 250 forint a Földhivatalnál.
- Zálogjog földhivatali bejegyzése: a bank bejegyezteti a jelzálogot az ingatlanra, felvezetik a tulajdoni lapra. Ez 12 600 forint.
- Lakásbiztosítás díja: a törlesztőrészlet csak egy dolog, amit hosszú évekig kell fizetnünk a lakásért. A bank csakis és kizárólag akkor engedélyezi a hitelfelvételt, ha lakásbiztosítás is van a fedezetre. Ez egy fővárosi, 2000-ben épült 60 négyzetméteres társasházi lakás esetében nagyjából évi 15 ezer - 20 ezer forint körüli költséget jelent, míg egy vidéki Kádár-kockánál nagyjából 10 ezer - 25 ezer forint között alakulhat. Persze határ a csillagos ég, ha az alap káreseteken túl egyéb kényelmi szolgáltatásokat is szeretnénk a biztosításhoz.
Ha szélesen értelmezzük a vásárlással járó költségeket, akkor még számolnunk kell az ügyvéd díjával, a borsos, 4 százalékos vagyonszerzési illetékkel és a tulajdonjog bejegyzésével. Összegezve a fentieket bátran kijelenthetjük, hogy további legalább 400 ezer - 500 ezer forintra lesz még szükség csak a hitelfelvételhez, ha pedig a lakásvásárlás költségeit is nézzük, ingatlan értékétől függően - leginkább a vagyonszerzési illeték miatt - még akár milliókat is fizethetünk az államnak.
Lakást hitelt vennél fel? A Pénzcentrum kalkulátora segít, hogy megtaláld a legjobb bank ajánlatát!
Mit tehetünk, ha alacsonyabb induló költségeket szeretnénk?
Sok pénzintézetnél van lehetőségünk arra, hogy csökkentsük a fenti költségeket. Nagy a verseny, sok az akció, a legtöbb bank bizonyos feltételek teljesítése után elengedi az induló költségeket vagy teljes mértékben, vagy egy jelentős részét. Ilyen teljesítendő feltétel lehet például:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- az akció ideje alatt adjuk le az igénylésünket
- a hitelösszeg érjen el vagy haladjon meg egy bizonyos szintet
- ne essünk késedelembe, törlesszünk időben a futamidő alatt
- hitelfedezeti biztosítás kötése - ez szintén havi díj megfizetését vonja maga után
- marketing célú megkeresések engedélyezése - személyre szabott ajánlatokért
- lakástakarék vagy nyugdíjpénztári megtakarítás, esetleg más termék igénybevétele - rendszeres havi megtakarítással jár
- bankon keresztül lakásbiztosítás kötése - szintén rendszeres költség
- számlanyitás és jövedelemérkeztetés - akár évi több tízezer forintos rendszeres kiadás
- ne törlesszük elő a hitelt az első 3-5 évben, különben a bank ránk terheli az adott kedvezményeket
Ahogy az látható a fentiek alapján, hogy a kedvezmények igénybevételéhez jellemzően olyan feltételeket kell teljesítenünk, amelyek szintén valamilyen kiadással járnak vagy nagy körültekintést igényelnek. Érdemes tehát odafigyelni, hogy tudjuk-e például teljesíteni a futamidőre előírt feltételeket, például, hogy ne essünk késedelembe a törlesztéssel, vagy ne törlesszünk elő túl hamar vagy éppen túl sokat, hiszen így elveszítjük a kapott kedvezményeket. Persze lehetséges, hogy a kedvezmények nélkül járunk jobban. Érdemes tehát összeszámolni, hogy többet nyerünk-e a kedvezménnyel, mint amennyit a másik termékért fizetünk, és egyáltalán szükségünk van-e az adott termékre.