Új megoldás a magyar hiteldilemmára: így zúzd le a törlesztődet

Az adósságrendezés és a rendszeres megtakarítás két olyan pénzügyi cél, amelyek egyaránt jelentősen javíthatják az életszínvonalunkat, ez nem vitás. Ugyanakkor Magyarországon a különböző mérések alapján igen alacsony a megtakarítási hajlandóság, és azok száma is elenyésző, akik például hitelkiváltásra adják a fejüket, vagy hamarabb végtörlesztik a hitelüket.

De mi a helyzet akkor, ha mi tudatosabbak vagyunk, és tudjuk: nyugdíjas korunkban jól jön majd, hogy nincs adósságunk és van némi megtakarításunk is, ugyanakkor limitáltak a pénzügyi lehetőségeink? Melyik magatartással járhatunk jobban? Előbb a hitelt fizessük vissza és csak utána tegyünk félre? Vagy fordítva? Esetleg keverjük a kettőt? Mindegyik megoldásnak van előnye és hátránya.

A hitelt fizetnéd vissza?

Nem tűnik rossz ötletnek, hogy előbb az összes tartozásunkat kifizessük, majd csak ezek után tegyünk félre. Ugyanakkor egyértelmű: egy több milliós lakáshitelt nem lehet egyik napról a másikra visszafizetni, de még ha erre is koncentrálunk, védtelenek vagyunk megtakarítás nélkül a hirtelen felmerülő kiadások ellen. Ha előbb a tartozásainkat rendeznénk, érdemes rendszerezni, hogy melyikkel kezdjük és mit fizessünk vissza.

Ahogy azt már korábbi cikkeinkben is boncolgattuk, érdemes a hitel visszafizetésével kezdeni, ha az egy drágább, de kisebb összegű tartozás, mint például a hitelkártya-tartozások, áruhitel vagy személyi kölcsön, hiszen koncentrált módon ezeket gyorsan letudhatjuk és nem kell a magas kamatok után tovább fizetnünk. Amint letudtuk az egyik tartozást, a felszabaduló tőkét az egyre nagyobb összegű, de alacsonyabb kamatozású hitelekbe forgathatjuk előtörlesztéssel.

Nagyon egyszerű példával szemléltethetjük, hogy mennyit veszítünk, ha húzzuk-halasztjuk a hitel visszafizetését és ketyeg a kamat: másfél milliós személyi kölcsönnél 13 százalékos éves kamat és 96 hónap futamidő mellett 920 245 forintot fizetünk ki csak a kamatra. Ha viszont nagyjából 10 000 forinttal többet is tudunk áldozni a havi törlesztőrészletre és vállaljuk a 60 hónapos futamidőt, akkor 547 777 forintot fizetünk ki kamatra, azaz közel 400 000 forinttal járunk jobban.

A módszer előnye, hogy hamarabb szabadulunk meg a hitelektől és hajthatjuk álomra nyugodtan a fejünket, hiszen nem lebeg már ott Damoklész kardja, viszont amíg nem teszünk félre, kiszolgáltatottak vagyunk anyagilag a nem várt eseményeknek. Miből fizetünk egy esetleges orvosi beavatkozást, vagy ha lerobban a kocsi? Hátrány tehát, hogy valószínűleg egy újabb hitelkártyára támaszkodunk ilyen esetben, vagy személyi kölcsönre.

>>> Ne várd meg, míg lesújt Damoklész kardja. Váltsd ki drága hiteleid most!

Inkább a megtakarításra koncentrálsz?

Persze számolhatunk úgy is, hogy fizetjük a hitelek törlesztőrészleteit és a fennmaradó pénzt félretesszük későbbre. Ha nincs semmi, amihez nehéz helyzetben nyúlhatnánk, legalább vésztartalékot érdemes képezni és félretenni 3-6 havi megélhetési költséget. Így, ha kicsúszna a lábunk alól a talaj, lesz mihez nyúlni és tudjuk miből fizetni a törlesztőrészletet is.

Nem nehéz ilyen szituációt kitalálni: elég, ha lebetegszünk vagy elveszítjük az állásunkat és megcsappan a bevételünk. De a megtakarítás nem csak a veszélyektől óvhat meg, hanem lehetővé teszi, hogy hitel törlesztése mellett akár egy nyaralás, új autó, vagy egy felújítás, bővítés is összejöjjön, hogy csak néhány példát említsünk.

Amennyiben nem tettünk félre eleget, ez igen kockázatos, hiszen a bevételeink valószínűleg csökkenni fognak, ahogy egyre idősebbek leszünk. Nem beszélve arról, hogy a hosszú futamidő alatt több pénzt dobunk ki az ablakon, hiszen jóval többet fizetünk ki hosszú távon a banki kamatokra, a tartozásunk viszont csak nagyon lassan csökken.

És mi a helyzet a hozamokkal?

Na persze nem ennyire fekete-fehér a helyzet. Mert mi van akkor például, ha van egy biztonságos megtakarítási forma, ami magasabb hozamot kínál, mint amekkora kamatot fizetünk például a lakáshitelünkre? Nos, akár most is találhatunk ilyen szituációt: ha összehasonlítjuk az 5 éves kamatperiódusú lakáshiteleket és a nem régóta elérhető Magyar Állampapír Pluszt - hívta fel a Pénzcentrum figyelmét a Bank360. Ma akár 4,02 százalékos THM-mel is vehetünk fel hitelt, míg az 5 éves futamidőre vett szuperállampapír hozama 4,95 százalék.

Ha például ilyen feltételekkel veszünk fel 10 millió forint lakáshitelt 20 évre, az induló kamattal számolva 1 804 594 forintot fizetünk ki a kamatokra az első 5 évben, 60 335 forintos törlesztőrészlettel. Ha viszont félretennénk és az alacsonyabb törlesztőrészlethez hosszabb, 30 éves futamidőt választunk, akkor az induló törlesztőrészlet 47 684 forint lesz, a kifizetett kamat az első 5 évben pedig 1 904 324 forint.

Ha a fennmaradó 12 641 forintot a törlesztéssel egy időben befektetjük a szuperállampapírba, a futamidő végén 965 898 forintot kapunk vissza, amelyből a hozam 207 438 forint. azaz a hozammal 5 év alatt nagyjából 100 000 forinttal jobban járunk, mintha csak rövidebb futamidővel, 20 évre vennénk fel a kölcsönt nagyobb törlesztővel és nem takarítunk meg közben.

Hasonló lehetőség volt korábban a lakástakarék is, amellyel tavaly októberig akár 12 százalékos hozamot is el lehetett érni, illetve befektetési alapok között is találhatunk olyat, amely kétszámjegyű hozamot produkált befektetőinek tavaly, mérsékelt kockázat mellett. Hab a tortán, hogy egyes megtakarítási formákat az állami is támogat. Például a nyugdíj-előtakarékosság esetén 20 százalékos adójóváírást és adómentességet kaphatunk, de már egy Tartós Befektetési Számlával is adómentessé tehetjük a hozamunkat.

Mindig az egyedi helyzetek döntenek

A képlet tehát leegyszerűsítve a következő: ha több kamatot fizetünk, mint amekkora hozamot szerezhetünk a pénzzel, érdemes előbb a hitelt letudni, ha viszont fordítva van, és a hozam magasabb, mint a kamat, inkább a megtakarítást növeljük. Persze vegyük számításba azt is, hogy milyen biztonságos az eszköz, amivel ezt a hozamot elérhetjük? Van vésztartalékunk félretéve? Tudnánk csökkenteni a hitellel kapcsolatos kiadásokat adósságrendezéssel is?

A Bank360 szakértői szerint hitelkártya-tartozásokat és áruhiteleket egy személyi kölcsönnel is kiválthatunk, amelynek akár 15-20 százalékponttal is alacsonyabb lehet a kamata - olyan mértékkel, amelyet csak kínkeservesen és magas kockázattal érhetünk el például a tőzsdén. Az pedig a legtöbb esetben nem reális, hogy addig ne takarítsunk meg, amíg a több milliós lakáshitelünket nem fizettük teljesen vissza - bár a babaváró támogatással a nagycsaládot tervezők már ezt is megtehetik.

A legtöbbünk számára ugyanakkor az egészséges egyensúly lehet a megoldás a törlesztés és megtakarítás között. A hitelek törlesztése mellett valamennyit mindig érdemes félretenni és keresni a jó megtakarítási lehetőségeket, de időről időre fontos, hogy megnézzük, hol tudnánk csökkenteni a kiadásokat akár egy olcsóbb hitellel vagy egy olcsóbb bankszámlával.