Pénzcentrum • 2019. június 5. 05:35
Hónapról hónapra beszámolunk róla, hogy a magyar lakosság hiteléhsége milyen mértékben nő. Arról is gyakran írunk, hogy bár a hitelfelvételi kedv majdnem minden hónapban meghaladja az előzőt, a lakosság eladósodottsága még mindig alacsony. A lakossági hitelek kamatai jelenleg nagyon alacsonyak, de azt már kevesen tudják, hogy ezekből az alacsony kamatokból mennyit is tesznek zsebre valójában a bankok. És az sem utolsó kérdés, hogy a hitelezési boom meddig tarthat ki - ezt, és a többi kérdést válaszoljuk meg az alábbi cikkben. Adatok segítségével válaszoljuk meg a kérdést: valóban olyan nagy-e a magyar hitelboom, vagy vannak még tartalékok a rendszerben?
Nemrég tette közzé a friss Pénzügyi stabilitási jelentését a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó statisztikákból részletes adatokat kapunk a magyar pénzintézeti szektorról. Ezek lakossági relevanciájú adatait dolgozzuk fel most: elmagyarázzuk, mennyire adósodott el a magyar lakosság, mennyire drágák valójában a hitelek, és még számos egyéb kérdést megválaszolunk.
A személyi hitelek kamataiért kattints IDE, a lakáshitelekért pedig IDE!
Durván nőtt a lakossági hitelezés - de mennyire durván?
Az alábbi ábra az új kihelyezések összegszerű változását mutatja 2008 és 2018 között. Az látszik rajta, hogy a lakáscélú hitelek és a személyi hitelek a 2008-tól kezdődő visszaesés után radikális emelkedésbe kezdtek kb. 2014-től, a szabad felhasználású jelzáloghitel viszont nem csakhogy nem tudja elérni a korábbi népszerűségét, de gyakorlatilag eltűnt a piacról - egyáltalán nincs rá kereslet.
A másik ábra szemléletesebb. Az éves szinten történő összegzés tisztán megmutatja, hogy nominális és reálértelemben is (azaz az árváltozással kiküszöbölve, 2005-ös bázison) messze nincs még akkora érdeklődés a hitelek iránt, mint a válság előtt. Így aztán ebből a szempontból sem lehet hitelezési boomról beszélni. Az pedig, hogy a rendelkezésre álló jövedelem (adókkal csökkentett és transzferekkel növelt jövedelem) arányában ez a szám csak 7 százalék, mindent elárul arról, hogy mennyire (nem) eladósodott a magyar lakosság.
A kamatok alacsonyak - de mennyit keresnek rajtunk így a bankok?
Noha a hitelek kamatai valóban roppant alacsonyak, azért a bankok jövedelmezőségét cseppet sem kell félteni. Például a személyi hitel átlagkamata ma az MNB adatai szerint 14,05 százalék, a kérdés, hogy ebből mennyit tudnak zsebre tenni a bankok? Az alábbi ábrából ez is kiderül:
Egészen pontosan 12,14 százalékot, tehát a kamatösszeg nagyon nagy részét. A lakáshiteleknél sem rosszabb ez az arány, míg például egy változó kamatozású lakáshitel kamata most körülbelül 3,7-3,8 százalékos, 3,5 százaléknyi összeget ebből meg is emészt a bank - ennyi ugyanis a bankok kamatfelára. A kamatfelár a bank által kínált kamat kihelyezett pénz beszerzési költségével csökkentett része - magyarul a marzs (persze a banknak egyéb költségei is vannak, amit a marzsból kell fedeznie, de erre most nem térnénk ki).
Vannak ennél olcsóbb hitelek is! Egyszámjegyű kamatokért keresd fel kalkulátorunkat!
Ami érdekes, hogy a változó kamatozású hitelnek magasabb a kamatfelára, mint a fix hitelnek, ez minden bizonnyal a fix hitelek esetén történő kockázatcsökkentési metódusoknak (például a határidős piacokon történő kockázatkivédési eljárásoknak), és a fix hitelek terén megmutatkozó erőteljes banki versenynek tudható be.
A jövedelmünk mekkora részét terheli a személyi kölcsön törlesztője?
A következő ábrán az látszik, hogy a futamidő egyre inkább nő. Az ábrán sötétebb színekkel jelöltük a hosszabb futamidőt. Egyértelmű trend, hogy 2015-től 2018-ig milyen mértékben nő a kamatperiódus.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
És hogy milyen arányban történik a jövedelem arányának terhelése? Ebben nincs sok változás 2015-höz képest. Bár a jövedelem feléig terjedő törlesztőrészlet már a hitelek 20 százalékában jelen van - és ezzel ez képezi a legnagyobb kategóriát - 2015-ben az arány hasonló volt. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy azóta a jövedelmek is nagy mértékben nőttek. Azaz egyértelmű, hogy a jövedelemnövekedéssel egyenes arányosan nőttek a hitelösszegek is, azaz a magyarok hajlamosak kimaxolni a lehetőségeiket.
Biztonságos személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!
Eladósodottságról ugyanakkor egyáltalán nem kell tartani, sőt. A magyar lakosságban még rengeteg tartalék van, a bankok hitelpenetrációja pedig meglehetősen alacsony - ez a bankrendszer szempontjából néminemű kockázatot is magában foglal. Az alábbi ábrán régiós összehasonlításban látjuk a magyar lakosság eladósodottságát:
Míg 2005-ben nagyjából együtt növekedett a magyar, a lengyel, a cseh és később a szlovák lakosság eladósodottsága is, a szlovákoknál ez a növekedési ütem kitartott, a lengyelek és csehek stagnálásra álltak be - nálunk viszont bezuhant a mutató. Így ma a magyar lakosság eladósodottsági aránya a GDP-hez mérten 13 százalék, míg a szlovákoknál 40. A csehek 30 és a lengyelek 34 százalékos aránya azt mutatja, hogy mindenhol kisebb a tartalék, mint Magyarországon. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy az átlagos GDP-növekedés ezen országokban 2015-től számítva magasabb volt a magyar adatnál.
És akkor mi lesz a jövőben?
Egyértelműen bebizonyítják az adatok, hogy a magyar hitelezési boom inkább egészséges tendencia, sőt, az eladósodottságunk jelenleg a fundamentumok által indokolt szintnél jóval alacsonyabb. Ennek megfelelően a jegybank várakozásai szerint nem is számít csökkenésre:
A jegybank minden évben, egészen 2021-ig folyamatos ütemű növekedésre számít, a növekedési ütem ugyanakkor nem fog tovább nőni. A 6 százalék körüli várakozás azt jelenti, hogy bár a korábbi mértéket messze meg nem haladó ütemben, de a lakosság eladósodottsága tovább nő majd a jegybank szerint.