Zsoldos Ákos • 2019. május 2. 05:33
Tovább tarthat a lakosság hiteléhsége, egyelőre ugyanis nagy a tér még a további hitel-kihelyezésre - állítják a banki vezetők a Pénzcentrumnak adott interjújukban. A három megkérdezett bank szerint a lakáshitelek kamatváltozása kérdéses, arra ugyanis nagyobb mértékben hat a monetáris politika, a személyi hiteleknél viszont megmarad az árverseny a bankok szerint. A személyi kölcsönök lakáscélra történő felvételét mindhárom megkérdezett pénzintézet tapasztalta, mint ahogy a babaváró hitel kiszorító hatásáról is egyetértés volt köztük. Sőt, a babaváró a bankok szerint nem csak a személyi hitelekre, de a lakáshitelekre is kiszorító hatással lesz. A banki konszolidáció esetleges költségcsökkentő hatását mindhárom bank fontosnak tartja, egyikük azonban azt nyilatkozta, hogy aktívan részt is venne a folyamatban.
Hitelfelvételen gondolkodsz? Hasonlítsd össze a kamatokat a Pénzcentrum kalkulátorában!
Annus Norbert, az Erste Bank kártya és Fogyasztási Hitelekért felelős ügyvezető igazgatója.
Rajna Gábor, a K&H Bank értékesítési hálózat és támogatási igazgatója.
Az OTP Banktól több terület illetékes vezetője is válaszolt, így a válasz során csak a bank nevét tüntetjük fel.
Jelenleg a magyar lakosság eladósodottsági rátája alacsonynak tekinthető. Feltehetően meddig tart ki a hitelboom, mikorra várható, hogy a lakosság hiteléhsége csillapodik, és a kihelyezések mértéke beáll egy tartósan alacsony szintre?
OTP: Azt gondoljuk, hogy a háztartási hitelek tartósan bővülhetnek, akár 10 százalékot is meghaladó ütemben. Véleményünk szerint 2021-ig nagyon jó eséllyel gyors marad a gazdasági és bérnövekedés, amit átmeneti lassulás követhet. Az OTP Bank makrogazdasági előrejelzései alapján 2019-ben 3,8, 2020-ban 3 százalék körül lehet a gazdasági növekedés, amelyet elsősorban a belső kereslet támogat. A kamatszintek a külső környezet miatt alacsonyan maradhatnak, a reálkamatok pedig kirívóan alacsonyak maradhatnak. Mindez továbbra is erős hitelkeresletet valószínűsít, ebben a környezetben arra számítunk, hogy a háztartási hitelek bővülése tovább gyorsul a jelenlegi, 7-8 százalékos szintről 10 százalék körüli, esetleg azt meghaladó ütemig a 2019-2021-es időszakban, amit a kormány demográfiai intézkedései is segítenek majd. A háztartási hitelek bővülése jelenleg régiós összevetésben átlagos (Lengyelország, Csehország 7 százalék, Szlovákia 10 százalék), de figyelembe kell venni a hazai alacsony bázist (a háztartások hitelei a GDP alig 15 százaékát teszik ki, szemben a régiót jellemző 30-40 százalékkal). Így elmondhatjuk, hogy ugyan a magyar lakosság jelenlegi "hiteléhsége" folyamatosan emelkedik, de egyelőre nem nevezhető magasnak, a nettó hitelfelvétel (amennyivel az új hitelek összege meghaladja a törlesztésekét) a GDP arányában jelenleg 1,5 százalék körüli, ami egyrészt érdemben alacsonyabb az általunk egyensúlyinak becsült 2 százaléknál, másrészt jócskán elmarad a régió többi országát jellemző mértéktől (Lengyelország 2,3; Csehország 3; Szlovákia 4-5 százalék).
Rajna Gábor (K&H): Nemzetközi összevetésben - vagyis az európai és a visegrádi országok átlagához képest - valóban alacsony a magyarországi GDP-arányos lakáshitel-állomány. További fontos tényező, hogy az európai szinthez képest alacsonyan van az adóssággal rendelkező háztartások összes háztartásra vetített aránya is. Emellett a béremelkedés és a pozitív fogyasztói várakozások is jelentősek. Mindezek alapján a hitelkihelyezés ütemében nem várunk érdemi csökkenést.
Annus Norbert (Erste): Az Erste Bank idén még átlagosan 10 illetve 15 százalékos kihelyezés-növekedésre számít a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán. Jövőre ennél jóval moderáltabb dinamikát vár a pénzintézet, amely mindkét hiteltípusnál a piacot meghaladó mértékben szeretne nőni idén is. Magyarországon régiós összevetésben még nagyon alacsony szinten áll a fedezetlen hitelek állománya, és egyelőre azt a hiteligényt sem pótolta más termék, melyet korábban a háztartások a szabadfelhasználású jelzáloghitellel elégítettek ki, így lehetne tér az ennél nagyobb bővülésre is. A lakáshitelezésben az idei lehet a csúcsév. Jövőre már kamatkorrekció várható, illetve felerősödnek a piacot fékező tényezők. Ugyanakkor jó hatással van a hitelpiacra a dinamikus bérnövekedés, amelynek hatására nő az átlagos hitelösszeg illetve olyan ügyfélkörrel bővül a keresleti oldal, mely eddig esetleg bérük vagy leterheltségük miatt kiszorultak a hitelezésből.
OTP: Hosszabb távon alapvetően a gazdaságpolitika és a növekedés függvénye a várható hitelbővülés, amennyiben sikerül a gazdaságot gyors növekedési pályán tartani, akkor akár 12-15 százalékos hitelbővülés is reális lehet hosszú távon, amellyel a háztartások GDP arányos eladósodottsága 2030-ra érné el azt a mértéket, ami a hasonló fejlettségű KKE régiós országokat (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) jellemzi. Természetesen minden ciklus véget ér egyszer, és a gazdaság 2020-2021-ben várhatóan lassul, ami némi késéssel, valamivel alacsonyabb nettó hitelfelvételt eredményezhet és az állománynövekedés is mérséklődhet. Ugyanakkor a lassulás ellenére várakozásaink szerint az állomány növekvő pályán marad hosszabb ideig. A hitelkereslet tartósan alacsony szintre lassulásához, vagy ahhoz hogy a háztartások nettó hitelfelvétele ismét negatívba forduljon, mély recesszióra és a munkanélküliség tartós és nagymértékű emelkedésére lenne szükség, illetve a törlesztő-részletek jelentős, nem várt emelkedésére. Ezen kedvezőtlen folyamatok esélye jelenleg kifejezetten alacsony. A magyar gazdaság sebezhetősége alacsony, a devizahitelezés erős visszaszorítása pedig azt jelenti, hogy mind a kormány, mind az MNB elegendő mozgástérrel rendelkezik egy negatív külső sokk ellensúlyozásához. Emiatt olyan mélységű recesszió, mint amire a 2008-as válságot követően sor került, és ami elindította a magánszektor erős hitelleépítését, még egy igen negatív külső környezet esetén is valószínűtlen. Ráadásul a jelenlegi helyzetben egy negatív külső sokk nem kényszerítené a jegybankot kamatemelésre. Mivel a hitel/GDP számok a vállalatok és a háztartások esetében is elmaradnak az egyensúlyi szinttől, ezért amennyiben sikerül a gazdaságot a jelenlegi gyors felzárkózási pályán tartani, kedvező esetben hosszabb távon 12-15 százalékos átlagos állománynövekedés is elérhető.
Hitelfelvételen gondolkodsz? Hasonlítsd össze a kamatokat a Pénzcentrum kalkulátorában!
Könnyen lehet, hogy az infláció meghaladja az MNB várakozásait ebben az évben. Milyen változások várhatóak a lakáshitelpiacon? Hogyan alakulhatnak a lakáshitelek kamatai? Van még tér a további mérséklésre, vagy magasabb kamatokra készüljenek a hitelfelvevők?
Rajna Gábor (K&H): Az elmúlt két évben alacsony szinten stabilizálódtak a kamatok, alacsonyabb szinten, mint az azt megelőző időszakban. A kamatok jövőbeli változása sok tényezőtől függ, többek között a hazai infláció szintjétől, a nemzetközi gazdasági folyamatoktól, jegybankok lépéseitől, a magyarországi hitelezési kockázat alakulásától, kockázatvállalási hajlandóságtól, a hitelportfóliók minőségétől, stb. Ezek együttes hatását rendkívül nehéz előre jelezni. Az is nyilvánvaló, hogy az egyes emberek különböző élethelyzetei sokkal nagyobb hatást gyakorolnak egy hitelfelvétel időzítésére, mint a jövőbeli kamatvárakozások. Ezért azt javasoljuk, hogy mindenki alaposan gondolja végig saját jelenlegi és várható jövőbeli helyzetét, majd ennek függvényében döntsön a hitelfelvételről. Mindenképpen érdemes olyan hitelt felvenni, amely a lehető legnagyobb kiszámíthatóságot biztosítja a törlesztőrészletek nagyságának jövőbeli alakulását illetően.
Annus Norbert (Erste): Ugyan a szezonalitásnak megfelelően 2019. januárban és februárban a lakásvásárlási kedv csökkent, idén összességében a lakáspiaci tranzakciók növekedésével lehet számolni az előző évhez képest. Az elmúlt 2,5 évben az ügyfelek mind nagyobb arányban választják a hosszú kamatperiódusú hiteleket, amelyek kamatai hosszabb távon kiszámíthatóbban alakulnak. Az MNB számos intézkedéssel segíti a háztartások számára a kamatkockázat csökkentését és a biztonságosabb, hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek térnyerését. Mind a piacon, mint az Erste Bank esetében a lakáscélú hitelkihelyezés 90 százalékot meghaladó mértékben bővült az elmúlt évben, amelyen belül is jellemzően használt lakás vásárlásra vesznek fel jelzáloghitelt ügyfeleink, míg a szabadfelhasználású hitelt elenyésző arányban keresik. A magyar lakáshitel piacon meghatározó termék a Minősített Fogyasztóbarát lakáshitel, melynek maximális kamatát az MNB szabályozza. Ebből adódóan a lakáshitelek kamata függ a referenciahozamtól, valamint az egyes bankok által alkalmazott stratégiától.
OTP: A várható kamatszintet részben a folyamatosan csökkenő kamatfelárak, nagyobb részben pedig a teljesen esetlegesen változó pénzpiaci események, azaz a benchmark hozamok mozgatják. ( A hazai lakáshitelek kamata Buborhoz, Birshez, állampapír piaci hozamokhoz kötöttek ). Így erre vonatkozóan jóslásokba bocsátkozni felelőtlenség lenne.
A személyi hitelek piacán sokkal magasabb a kamatmarzs. A várható, nem konvencionális eszközökkel történő monetáris szigorításnak lesz hatása a személyi hitelekre is? Milyen kamatszintet prognosztizál 1-2 éves időtávban?
Annus Norbert (Erste): Az Erste Bank által nyújtott személyi kölcsönök kamata a teljes futamidő alatt fix, így az MNB a változó kamatozással kapcsolatos kockázatok mérséklésére vonatkozó elvárásainak az Erste Bank már most is megfelel. A személyi kölcsönök esetében kiélezett az árverseny a piaci szereplők között, különösen a magasabb jövedelmű ügyfelek esetében, valamint a nagyobb összegű hiteleknél, a digitalizáció térnyerése pedig tovább élezi a versenyt. Az árverseny a következő években is fennmarad, és a forrásköltségek várható emelkedését csak részben tudják majd a bankok átterhelni az ügyfelekre, így a marzs szűkülésére lehet számítani.
OTP: A várható kamatszintet a változó pénzpiaci események, a piaci versenykörnyezet változása, az alternatív finanszírozási források személyi kölcsönhöz viszonyított, relatív ára befolyásolja, ezek alakulására vonatkozóan felelőtlenség volna jóslásokba bocsátkozni.
Rajna Gábor (K&H): A személyi hitelek kamatmarzsa nem egy-egy esetleges monetáris lazítás vagy szigorítás miatt magasabb, hanem a nagyobb hitelezési kockázat miatt. Azt látjuk, hogy egyre többen vesznek fel személyi hitelt lakáscélra, akár vásárlásra vagy korszerűsítésre. Utóbbi azért lényeges, mert a magyar lakásállomány jelentős része elavult, az ebből adódó felújítási hullám tovább pörgetheti a személyi hitelek szegmensét.
Személyre szabott hitelért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A lakáscélre felvett személyi hitel egy viszonylag új trend, de mi várható a jövőben? A magyar ingatlanállomány nagy része elavult, így a felújítási hullám tovább pörgetheti ezt a piacot. Vár-e további elmozdulást ebbe az irányba? Nem növeli-e érdemben ez a lakossági hitelezésben a kockázati faktort?
Annus Norbert (Erste): A személyi kölcsönök piaca most teljesen más, mint korábban, többek közt azért is, mert kifulladt a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca, a jelenlegi digitalizációs időszakban és kamatszintek mellett nincs olyan mértékű igény a szabad felhasználású jelzáloghitelekre, de más lett a személyi kölcsönök célközönsége is. A személyi kölcsönök népszerűségének legfontosabb oka ugyanakkor, hogy az ügyfelek gyorsan, szabad felhasználás mellett, fedezet nélkül juthatnak hitelhez. Az Erste Banknál személyi kölcsönök átlagösszege három év alatt majdnem megduplázódott. A többség megfontolt pénzügyi döntést hoz, még mindig nagy az adósságkonszolidáció részaránya is: több eltérő hitelt váltanak ki így az ügyfelek, ami racionális döntés. Portfóliószinten, szegmensszinten egyelőre nem látunk lényeges romlást a fizetési képességben, és mivel a személyi kölcsönök jellemzően végig fix kamatozásúak, egy esetleges kamatemelkedéstől sem kell tartani. Az ügyfelek szűrésében sokat segítenek az adósságfék-szabályok, ezek tisztítják a piacot, nem engedik felhígulni. A lakáspiacnak nagyon jót tenne a felújítások számának növekedése, a hitelpiac jó részét is az e célból felvett hiteleknek kellene kitennie.
OTP: A személyi kölcsönnel finanszírozott célok között megjelennek a lakáscélú, jellemzően lakásfelújítással kapcsolatos felhasználási elemek, amelyek várakozásunk szerint továbbra is fontos szerepet tölthetnek be. Az értéket, ügyfélvagyont teremtő vagy megőrző célú felhasználás pénzügyileg tudatos, megfontolt magatartást feltételez, amely kedvezően hat a kockázati faktorra.
Várnak-e további elmozdulást ebbe az irányba? Nem növeli-e érdemben ez a lakossági hitelezésben a kockázati faktort?
Rajna Gábor (K&H): Egyetértünk azzal, hogy bizonyos költségvetésű lakásfelújításokhoz egyszerűbb személyi kölcsönt igénybe venni, ugyanakkor a kockázat megfelelő szinten tartásához rendelkezésre állnak eszközök. Ahogy az említett nemzetközi összevetésekből is látszik, egyelőre nincs szó a lakosság túlzott eladósodottságáról, sőt, van tér a bővülésre, részben a nettó reálbérek emelkedése miatt.
Az új babaváró hitelnek milyen kiszorító hatása lesz a személyi hitelekre és lakáshitelekre vonatkozóan?
OTP: Tekintettel a Babaváró támogatás keretében igénybe vehető hitelösszegre, futamidőre és kondíciós feltételekre a konstrukció egyértelmű alternatívája a jelenleg jelzáloghitellel vagy személyi kölcsönnel kiszolgált finanszírozási igényeknek, így véleményünk szerint a jogosult ügyfélkörben az igénylési időszak alatt felmerülő ezen finanszírozási igények esetében Babaváró támogatás kiszorító hatással lehet a jelzáloghitel és személyi kölcsön termékekre.
Annus Norbert (Erste): A babaváró hitelnek akár jelentős 10-15 százalékos kiszorító hatása is lehet, a jelzáloghitel illetve személyi kölcsön piacon, mindez pedig a marzsokra is negatívan hat. A termék jellegénél fogva alkalmas arra, hogy piaci hitelt váltson ki, így feltételezhetjük, hogy lesz ilyen hatása. A kisösszegű személyi hitelek piacát valószínűleg nem befolyásolja a termék, a nagyösszegű személyi és jelzáloghitelekre viszont már erezhető hátasa lehet. Összességében vélhetően az összbanki hitelezés volumene is némileg, 1-3 százalékponttal magasabb lehet a terméknek köszönhetően, mint korábban gondoltuk.
Rajna Gábor (K&H): Azzal számolunk, hogy erős kiszorító hatása lesz mindkét termékkör esetében, a hitel maximális összege és a kedvező feltételek, például a kamatmentesség miatt.
Lakáshitelekért, személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!
A Magyar Nemzeti Bank minden fórumon hangoztatja, hogy a hazai bankrendszernek koszolidálódnia kell. Amennyiben csökkenne a bankok száma, hogy hatna az a versenyre? Ceteris paribus felnyomná, vagy leszorítaná a lakossági hitelek kamatszintjét?
Annus Norbert (Erste): A méretgazdaságosság rendkívül fontos a banküzemben. Az Erste támogatja a magyar bankpiac konszolidációját, aktívan részt is vesz a folyamatban, ha a feltételek adottak és megfelelő pénzügyi szolgáltatót/portfóliót kínálnak fel megvételre. A digitális fejlesztésekre és az IT-rendszerek modernizálására szükség van, a beruházások megtérüléséhez pedig elengedhetetlen a nagy és aktív ügyfélkör, amelyhez hatékony és ügyfélbarát szolgáltatásokat tudnak kialakítani a bankok. Nem tartok a verseny csökkenésétől, épp ellenkezőleg, úgy gondolom, a digitalizációval illetve nemzetközi szereplők várható megjelenésével hosszú távon a verseny csak még erősebb lesz.
OTP: Az elmúlt másfél évben a hazai lakáshitelek kamatfelára drámai módon 4 százalék körüli értékről 3 százalék alatti értékre csökkent napjainkra. Ez jól mutatja a verseny és a jegybank ár letörést célzó lépéseinek ( Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel ) hatékonyságát. E tendencia valószínűleg a bankok számától függetlenül folytatódik majd a jövőben is. Az OTP Bank szerint az árversenyt a széles kínálat mellett a hitelfelvevők egyre növekvő pénzügyi tudatossága hajtja. Ilyen kamatfelárak mellett bizonyos földrajzi vagy ügyfélkockázati szegmensek hitelezése már nem feltétlenül rentábilis. Minden esetre a tendencia folytatódása rövid - közép távon e szegmensekben akár a hitelkiáramlás visszafogására kényszerítheti a szereplőket mivel a költségoldali alkalmazkodás lehetőségei korlátozottak. Emellett hosszú távra visszatekintve a hazai hitelkockázatok lényegesen magasabbak a környező országokénál és a hitelezés fix költségei is sokkal kisebb átlagos hitelösszegekre vetülnek, mint akár az EU, akár a V3 országoké.
Rajna Gábor (K&H): A hazai bankrendszer konszolidációja régóta téma, de a folyamat ezidáig csak lassan haladt előre. Nyilvánvaló, hogy kevesebb bank a méretgazdaságosságból adódóan alacsonyabb egységnyi költségszinttel, hatékonyabban dolgozhatna. A hitelek kamatszintjére azonban más tényezők is jelentős mértékben gyakorolhatnának kedvező hatást. Ilyen lehet többek között az értékbecslések egyszerűsítése, standardizálása, a rendelkezésre álló adatbázisok jobb felhasználhatósága, vagy a hitelezési folyamatok további digitalizációjának támogatása.
A hitelek összehasonlításához használd a Pénzcentrum kalkulátorát!