Teljesen átalakulhat a bankrendszer: ez vár a magyar családokra

Zsoldos Ákos • 2019. március 28. 11:03

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy túl sok a bank Magyarországon. Matolcsy György, a Magyar nemzeti Bank elnöke szerint 4-5 nagybank lenne az ideális. A Takarékok összeolvadása már napirenden van, de még ha meg is valósul a Budapest Bank és az MKB fúziójával létrejött óriás, akkor is 7 nagybank lesz a rendszerben. A kérdés az, hogy a koncentrált bankrendszer mit jelent majd a lakosságnak. Azaz ha megvalósul Matolcsy célja, csökkenni, vagy nőni fognak-e a banki költségek? Szakértő segítségével megválaszoljuk az összes kérdést.

A hazai bankszektor már az elmúlt években is jelentős változáson esett át, ám ha megvalósul Matolcsy György célja, és az országban mindössze 4-5 nagybank működne, az olyan szintű változást eredményezne, amelyre korábban nem volt példa. A koncentrációnak már most is vannak jelei: a Takarékok szinte egészen biztosan összeolvadnak, de alighanem csatlakozik hozzájuk a 100 százalékban állami tulajdonú Budapest Bank, és vélhetően az MKB is. Ez már önmagában is a magyar bankrendszer második legnagyobb bankját hozná létre, de a három bank összeolvadása után még mindig létezne legalább 7 nagybank a gazdaságban (jelenleg az OTP, K&H, UniCredit, Erste, Raiffeisen, CIB, a hamarosan megalakuló egységes Takarék).

Számos kérdést vet fel

Azt előre kívánjuk hangsúlyozni, hogy az összeolvadásnak a fenti példán kívül még nincsenek jelei - bár több pletykát is hallhattunk egyéb összeolvadásokról -, így okfejtésünk szigorúan elméleti. A jegybankelnök viszont az összes fronton lenyilatkozza, hogy a magyar bankrendszer nagyobb koncentrációjára lenne szükség - aligha valószínű, hogy Matolcsy a levegőbe beszélne, így hosszabb távon valóban várható változás.

A bankok egymás alá licitálnak! Olcsó személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

A kérdés csupán az, hogy ez milyen hatással járna a lakosságra és a gazdaságra nézve. Az első és legfontosabb megállapítás az, hogy a magántulajdonban álló bankok összeolvadásukról szabadon dönthetnek (állami tulajdonban egyedül a Budapest Bank áll, illetve az Erstében is részesedése van az államnak.A korábban szintén állami tulajdonú MKB ugyanakkor értékesítésre került), és mivel a legtöbb banknak más a profilja (valamelyik a lakossági, megint másik a vállalati hitelezésben erős), így nem látható előre, hogy miként valósulna meg a konszolidáció.

Kényelmes, de drága a túl sok bank

A túl sok bankkal valóban gondok vannak. Természetesen vannak előnyei is a versengő bankrendszernek, ilyen például a kiterjedt, de egyre csökkenő fiókhálózat. Az előnye ugyanakkor a hátránya is: a magyar bankok számítanak az egyik legdrágábbnak Európában. Nem csak a folyószámlaköltségek tekintetében kiemelkedően drága a magyar bankolás, de a magyar szinten jelenleg alacsonynak számító kamatok is európai szinten roppant magasnak számítanak - ráadásul további monetáris szigorítás után (amit az EKB-nak egyelőre esze ágában sincs végrehajtani) ez az olló csak nyílni fog.

Drága a folyószámla? Válts könnyedén a Pénzcentrum kalkulátorában!

De nem csak a lakossági hitelezés terén vannak gondok. A jegybankelnök szerint a magyar vállalatok túlságosan hozzászoktak a banki forrásokhoz, és szinte egyáltalán nem bocsátanak ki kötvényeket. A hatékonyabbá váló vállalati hitelezés nemzetgazdasági jelentőségű, hiszen az olcsó források olcsóbb beruházást, azaz költséghatékonyabb működést - vagyis nagyobb versenyképességet, végeredményben pedig nagyobb béreket jelenthetnek.

És mit érezne a lakosság, ha kevesebb bank lenne?

Kicsit pragmatikus jellegű kérdés, de mindenképpen érdekes, hogy mi történne a konszolidálásra váró bankok számláin tartott lakossági lekötött betétekkel, kihelyezett hitelekkel és hasonló. Ez jelenti azonban majd vélhetően a legkisebb problémát. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője ezzel kapcsolatban ezt nyilatkozta a Pénzcentrumnak:

Számos felvásárlás, beolvadás történt már a magyar bankszektorban az elmúlt években is, ezek jellemzően gördülékenyen zajlottak, az ügyfeleknek a legritkább esetben volt tennivalójuk. Gondoljunk csak arra, amikor az Axa Bank ügyfelei az OTP Bankhoz kerültek, vagy amikor a Citibank ügyfelei az Erste Banknál kötöttek ki. Ilyenkor rövid távon jellemzően csak annyit tapasztalnak az ügyfelek, hogy más logóval ellátott, más külalakú levelet kapnak, és egy-egy banki internetes felületet egy másik bankéba integrálva látnak, illetve érnek el.

Hozzátette azt is, hogy lehetnek egyéb rövidtávú problémák, például internetes leállások, de a bankok minden esetben igyekeznek csökkenteni az ügyfelek nehézségeit, és alapos tájékoztatást nyújtanak. Hoszsabb távon ugyanakkor érezhető lesz a hatás, már a számlacsomagokon is. Palkó ezt mondta erről:

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Közép- és hosszú távon persze sokan szembesülhetnek azzal, hogy az új bank tényleg nem ugyanaz a bank az árak, kamatok és díjak szempontjából, amelyet eredetileg választottak. A jelzáloghitelek újratárgyalása nem jellemző, egy számlacsomag vagy egy hitelkártya szolgáltatás díjtételeinek és feltételeinek megváltozása azonban viszonylag gyakori. Ez az ügyfelek hozzájárulásával történhet meg, de akinek nem tetszik az új költségstruktúra, annak érdemes bankot váltania. Mindig érdemes elolvasni az adott bank digitális és papíralapú tájékoztató anyagait, figyelemfelhívásait, hogy ne érjen minket meglepetés akár egy évekkel korábban végrehajtott banki felvásárlás, beolvadás miatt.

Ezek ugyanakkor operatív jellegű változások. A nagyobb kérdés az, hogy mennyiben érinti majd ez a lakossági hitelek és betétek kamatait és a folyószámladíjakat rendszerszinten?

Érthetőek azok az aggodalmak, amelyek szerint az egyre koncentrálódó bankrendszerben a verseny csökkenése miatt a bankok konszenzusosan díjakat és kamatokat emelhetnek, hiszen a kisebb verseny miatt alacsonyabb lesz a valószínűsége, hogy ügyfelet veszítenek ezzel. Ráadásul sokkal könnyebb 3-4 bank lépéseit lereagálnia a versenytársaknak, mint 7-8 bankét: azaz nagyobb lesz a bankok eszköztára és mozgástere, hogy több pénzt húzzanak le a lakosságról. A jelenlegi rendszerben ennek pont az ellenkezője zajlik: egy-egy bank kamatcsökkentésére a riválisok is csak a díjak mérséklésével tudnak reagálni - ahogy azt láthattuk az utóbbi időben például az egymás alá licitáló személyi kölcsönök kamataiban.

Ezzel szemben áll az a szemlélet, amely szerint a magyar bankok már eddig is kiemelten magas költségekkel üzemeltek, és ezek jelentek meg a magas lakossági díjakban. Ha kevesebb lesz az adott lakosságszámra eső bank a rendszerben, akkor ugyanazzal a szervezettel a bank nagyobb ügyfélkört tud kiszolgálni, ráadásul a riválisok eltűnése miatt kevesebb bankfiók üzemeltetésére lesz szükség.

Azaz eszerint a szemlélet szerint végeredményben csökkenni fognak a magyarok banki költségei.

Talán meglepő, de a két szemlélet nem üti ki egymást teljesen - végeredményben igaz ugyanis, hogy a verseny csökkenni fog, ha Matolcsy álma megvalósul. Hogy mi lesz ennek a végkifejlete, az sok mindenen múlik majd - az sem utolsó szempont, hogy minden bizonnyal a jelenleginél eltérő gazdasági környezetben valósul majd meg a konszolidáció, így a következményeket megjósolni lehetetlen - ismét leírom: HA megvalósul egyáltalán. Hogy pontosabb képet lássunk, megkérdeztünk egy szakértőt, mire számíthat a lakosság egy ilyen helyzetben.

Nem biztos, hogy ettől minden olcsóbb lesz

Ahogy azt feltételeztük, a fiókszámok csökkenése szinte borítékolható. Összeolvadás esetén egyáltalán nem érdemes mér fenntartani a költségesen üzemelő bankfiókokat. Ezt támasztotta alá az általunk megkérdezett szakértő, Palkó István válasza is.

Ami a bankfiókokat illeti, a legtöbb felvásárlás és beolvadás a fiókszám csökkenését vetíti előre. Ha egy kisvárosban vagy városrészen mindegyik érintett banknak volt fiókja, akkor szinte borítékolható a kevésbé hatékonyan működő fiók megszüntetése. Mivel emiatt sok esetben nem kell 1-2 kilométernél többet utazniuk az ügyfeleknek, ez nem feltétlenül rossz folyamat számukra sem. Ami a Takarék Csoport kirendeltségeinek és esetenként a fiókjainak a bezárását illeti, az ügyfeleket érintő negatív hatásokat banki szolgáltatásokat nyújtó autóbuszokkal innovatív technológiai megoldásokkal jórészt kompenzálni tudja a bankcsoport.

Ahogy az elemző fogalmaz, ez egyáltalán nem negatív tendencia, hiszen a bankolás egyre inkább digitálissá válik. Fontosabb kérdés azonban, hogy az így megspórolt költségek vajon a lakosságnak összességében olcsóbb, vagy drágább bankolást jelentenek-e. Azaz melyik állítás az igaz a fentiek közül arra vonatkozóan, hogy összességében drágább lesz-e a bankolás egy esetleges koncentráció után, vagy olcsóbbak. Palkó válasza az első tézis megvalósulását vetíti előre:

A közgazdasági logika azt sugallja, hogy összeolvadások esetén drágulás várható, hiszen csökken a piaci verseny, ugyanakkor a verseny intenzitását az eddigi tapasztalatok szerint sokkal jobban befolyásolja a tulajdonosok gondolkodása, stratégiai elképzelése, az államhoz fűződő viszonya és a szabályozók lépései, mint például a bankolást jelentősen megdrágító tranzakciós illeték. Bár egy bank "naggyá válása" szinergiákat és méretgazdaságossági előnyöket biztosíthat számára, nem egyértelmű, hogy ezt tovább is adja ügyfeleinek a kamatok és díjak csökkentésén keresztül. Ha egy bank profit- és hatékonyságnövelési szándékkal megy bele összeolvadásokba, akkor ez kevésbé várható.

Címkék:

hitel, matolcsy, bankfiók, axa bank, bankrendszer, fiókbezárás, összeolvadás, otp számlacsomag, konszolidálás,