Most jött el, amiről eddig mindenki csak beszélt: emiatt nőnek majd a kamatok

Legutóbb 2011 decemberében határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris szigorításról, akkor a novemberi kamatdöntést követően ismét 50 bázispontos alapkamat-emelésről született döntés. Azóta azonban óriásit fordult a világ: a globális jegybankok folyamatos monetáris lazítása (vagyis a támogatóbbá váló külföldi környezet), illetve a magyar gazdaság sérülékenységének csökkenése lehetőséget teremtett a hazai jegybank számára, hogy nyolc hónappal később lazítani kezdjen a monetáris kondíciókon.

Hogyan jutottunk el idáig?

Tavaly látványos fordulat következett be a hazai monetáris politikában. Januárban ugyanis még a lazítás irányába mozdult el a Magyar Nemzeti Bank, a nemzetközi folyamatok azonban közbe szóltak, ezért júniusban kénytelen volt beismerni, hogy tartósan nem mehet szembe a világgal. A júniusi kamatdöntést követően kiadott közlemény már úgy fogalmazott, hogy az 5-8 negyedéves időhorizonton nem tarthatók fenn a jelenlegi laza monetáris kondíciók. Ez volt az első lényeges lépés a szigorítás irányába.

Ezt követően néhány hónapos kommunikációs zsonglőrködés következett, a hazai infláció azonban közben folyamatosan gyorsult. A fő inflációs mutatót ugyan elsősorban az üzemanyagárak emelkedése hajtotta felfelé (egészen novemberig), a mögöttes folyamatokat megragadó mutatók viszont egyértelműen jelezték, hogy az árnyomás fokozatosan erősödik a magyar gazdaságban.

Most vannak padlón a kamatok! Személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

A Magyar Nemzeti Bankot is meglephette az inflációs nyomás erősödésének üteme, ezért a decemberi kamatdöntést követően kiadott közleményében látványosan a szigorítás irányába mozdult el kommunikációjában, kijelentve, hogy kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapok árstatisztikái. Korábban inkább az állt a jegybanki kommunikáció középpontjában, hogy az inflációs cél tartós elérése 2019 közepére várható, decemberi kommunikációjában már nem ezt sugallta az MNB.

Január közepén aztán közzétette a KSH a decemberi inflációs számokat, illetve az MNB saját inflációs alapmutatói is publikálásra kerültek, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a mögöttes árnyomás (a várakozásokat meghaladó mértékben) tovább fokozódott. Ezt követően a februári és a márciusi inflációs adatok csak még inkább megerősítették azt a képet, hogy a maginfláció gyorsan emelkedik Magyarországon, emiatt pedig lépéskényszerbe került az MNB.

Nagy Márton MNB-alelnök január közepén egy interjúban jelezte, hogy amennyiben az adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3%-ot, az bizonyítékot jelentene az MNB számára, hogy az infláció tartósan elérte a jegybank célját. Ez már februárban bekövetkezett, márciusban pedig tovább ment felfelé a szóban forgó inflációs index, miközben a többi alapfolyamat-mutató is évtizedes csúcsra kapaszkodott.

Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az elmúlt hetekben a globális környezet támogatóbb lett a lazább hazai monetáris politika szempontjából, az EKB ugyanis újabb lazító intézkedést jelentett be, a Fed pedig múlt héten jelezte, hogy idén valószínűleg nem lesz már kamatemelés. Ugyanígy a lassabb potenciális szigorítás irányába hat a forint január óta bekövetkezett látványos erősödése, hiszen az önmagában a kondíciók szigorodását jelenti.

Holnap lesz a nagy nap

Az elemzők többsége tehát arra számít, hogy a holnapi kamatdöntő ülésen jöhet a szigorítás kezdetét érintő bejelentés, ez alatt azonban nem az irányadónak mondott, jelenleg 0,9%-os kamat emelését kell érteni, ahhoz ugyanis valószínűleg még egy jó ideig nem fog hozzányúlni az MNB. Helyette a forintlikviditást nyújtó devizaswap állományának folyamatos csökkentését, illetve a betéti kamat emelését kell érteni szigorítás alatt. Ezt már tavaly szeptemberben leszögezte a jegybank: vagyis, hogy két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat. A holnapi bejelentés esélyét növeli, hogy érkezik a jegybank friss inflációs jelentése, amellyel megalapozhatja a nagy fordulatot.

Személyi hitelek egy helyen: nézelődj, válogass kalkulátorunkban!

A Portfolio által megkérdezett szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy már holnap emelni fogja-e a jegybank az O/N betéti kamatot, vagy egyelőre "csak" a swapállományon keresztüli likviditásszűkítésre kerül sor.

- véli Virovácz Péter, az ING Bank szakértője.

Azt ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jegybank a monetáris szigorításával kapcsolatban hangsúlyozni fogja az óvatosságot és a fokozatosságot, változatlanul rámutatva, hogy a külső környezet inkább lefelé mutató kockázatot jelent a hazai inflációs pályára nézve.

Vizkelety Péter, a Fundamenta elemzője szerint az MNB holnap az O/N betéti kamat 10 bázispontos emelésével ad egy jelzést a normalizáció elindítására, ugyanakkor más lépést nem tesz, leginkább nem változtat az fx swap állományon. Ez a kis lépés a hitelesség megőrzését szolgálja, ugyanakkor azt is kifejezi, hogy az elmúlt ülés óta a fejlett piaci jegybankok részéről (ECB, FED) történt megnyilvánulások nem sürgetik az MNB-t, így drasztikus lépések nem várhatók.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője szintén a betéti kamat emelésére számít, emellett pedig az MNB FX-swap állománnyal kapcsolatos terveivel kapcsolatosan is részletesebben megnyilatkozhat.

- írja Nyeste rövid kommentárjában.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője úgy véli, hogy az emelkedő infláció kevésbé laza monetáris kondíciókért "kiált", az EKB kamatemelés időben való kitolódása viszont elméletileg növelheti a jegybank mozgásterét. Az elmúlt hónapok kommunikációja azonban egyértelműen jelezte: a két tényező közül a belföldi folyamatok esnek nagyobb súllyal a latba. Ha az erőteljes jelzés ellenére az MNB nem teszi meg az első lépéseket a normalizálás irányába, az komoly hitelességi kérdéseket is felvethet.

- fogalmaz Trippon.

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a kamatok emelkedése lassú és fokozatos lesz, olyannyira, hogy az irányadónak mondott, jelenleg 0,9%-on álló kamathoz idén még valószínűleg nem fog hozzányúlni az MNB.

Úgy tűnik tehát, hogy a magyar jegybanknak a hazai inflációs nyomás miatt nincs más lehetősége, mint hozzákezdeni a monetáris szigorításhoz, azonban a folyamat nagyon lassú lesz, és közben érdemes lesz nagyon figyelni a külső környezet változására. A világgazdaság további lassulása, illetve az ezen keresztüli alacsonyabb importált infláció később növelheti az MNB mozgásterét, vagyis, hogy ne kelljen olyan gyorsan szigorítania. Módos Dániel, az OTP Bank szakértője szerint a vártnál alacsonyabb importált infláció, valamint a mostani szezonális élelmiszerárak emelkedése miatti jövő évi bázishatás következtében az inflációs kockázatok némileg csökkentek az MNB előrejelzési időhorizontján. A forint erősödése, illetve az euróövezeti konjunktúra lassulása azonban kedvezőbb helyzetbe hozta a hazai jegybankot.

- fogalmaz Módos, hozzátéve, hogy emiatt az MNB szigorítás tekintetében csak szimbolikus lépésekben gondolkodik.