Pénzcentrum • 2019. február 27. 11:49
Nehéz helyzetben van a katás vállalkozó, ha lakáshitelre vágyik. Míg a munkaszerződéssel foglalkoztatott hiteligénylő a jövedelmének akár a felét is terhelheti hiteltörlesztővel, a kisadózók esetén a törlesztő meghatározása sokkal bonyolultabb. Mindez azt eredményezi, hogy egy katás vállalkozó csak a töredékét kaphatja annak a hitelösszegnek, mint ami egy munkaszerződéssel rendelkező igénylőnek jár.
Idén elérheti az 1000 milliárd forintot az új lakáshitel-szerződések összege, ez pedig történelmi rekordot jelenthet. Mindeközben egyre népszerűbb a katás adózás is: immár több mint 300 ezer kisvállalkozó választja ezt az adózási formát. Ez teljesen logikus, hiszen az adminisztratív terhei és magas forgalom esetén az adóköltségei is kedvezőbbek ezzel az adónemmel.
Lakásvásárláson gondolkodsz? Hasonlítsd össze a hiteleket kalkulátorunkban!
A kérdés csupán az, hogy mi történik akkor, ha a katás vállalkozó lakáshitelt akar felvenni. Azt már tegnap megvizsgáltuk, hogy személyi hitel igénylése esetén a kisadózó messze nem juthat annyi összeghez, amennyit egyébként igényelhetne, ha foglalkoztatott lenne, és ugyanazt a jövedelmet keresni meg. A katások hiteligénylési menete ugyanis némileg eltér a munkaszerződéssel rendelkezők esetén szokásos eljárástól.
A kisvállalkozónak előbb ugyanis egy jövedelemigazolásra van szüksége, amit a NAV állít ki számára. Ez az előző éves bevételének a hatvan százalékára vonatkozik, tehát a vállalkozó meglepődhet, amikor a jövedelemigazoláson nem a valós jövedelmének megfelelő összeg szerepel majd. A JTM szabályok szerint az így fennmaradó havi bontású összeg fele lehet a havi törlesztő. Abban az esetben viszont, ha a katát nem egyéni vállalkozó, hanem betéti társaság fizeti, ez az összeg szintén feleződik a hitelfelvételnél.
Ha például a vállalkozó átlagos havi jövedelme 200 ezer forint volt nettóban, munkaszerződéssel akár 100 ezer forint is lehetne a havi törlesztője, egyéni vállalkozóként ez viszont csak 60 ezer forint, BT beltagjaként pedig már csak 30 ezer forint lehet. De egy magyar átlaghoz közeli jövedelem, 250 ezer forint nettó is csak 37 500 forintos havi törlesztőt tenne lehetővé BT esetén.
A különbség felerősödik havi 400 ezres nettó jövedelem felett: ott már 240 ezer forint lehetne a törlesztő munkaszerződéssel, míg egyéni vállalkozóként mindössze 120 ezer forint, BT beltagjaként pedig csupán 60 ezer forint - ilyen összegű törlesztőt már egy 120 ezer forintos jövedelemmel is el lehetne érni papíron. De csak papíron, mert azt fontos kiemelni, hogy a bankok nem feltétlenül teszik lehetővé számunkra, hogy elmenjünk a JTM plafonig, és az is valószínű, hogy egyéni vállalkozóként magasabb kockázatúnak minősít minket, emiatt a kamat is magasabb - ez persze sok dologtól függ.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Lényeg a lényeg, mennyi lehet a legtöbb felvehető hitelösszeg?
Az világos, hogy az alacsonyabb havi törlesztő alacsonyabb felvehető hitelösszeget is jelent, hiszen nem terhelhetjük jövedelmünket olyan nagy mértékben. A tegnapi személyi hiteles elemzésünkben bemutattuk, hogy egy átlagos jövedelmű katás bizony messze nem igényelhet annyi személyi hitelt, amennyit egyébként szabály szerint lehetséges. De mi a helyzet a lakáshitellel? Itt ugyan nagyobb összegről van szó, a kamat viszont sokkal alacsonyabb és a futamidő is hosszabb. Mi most 5 százalékos kamattal számoltunk, és azzal, hogy a hitelfelvevő a teljes futamidőre fixál, hiszen így terhelheti jövedelmét legnagyobb mértékben.
Azt kaptuk, hogy egy 200 ezer forintos nettó jövedelmű munkavállaló akár 15 millió forint hitelhez is juthat, ezzel szemben egy katás egyéni vállalkozó legfeljebb 9 millióhoz, míg egy BT beltag 4,5 millióhoz. Ebből az összegből még vidéken is nehéz lakást venni. 300 ezer forintos nettó jövedelemnél egy munkavállaló már 22 millió 500 ezer forintot is felvehet, egy katásnak be kell érnie 13,5 millió forinttal. De a beltag még így is rosszabbul jár, neki csak 5,6 millió forint jár számításunk szerint.
Lakáshitelekért kattints >>>IDE<<<, személyi hitelekért pedig >>> IDE<<<. Kalkulálj, válogass kalkulátorunkban!
400 ezer forintos jövedelemnél a munkavállaló akár 36 millió forintot is felvehet - ebből az összegből már a fővárosban is lehet jó elhelyezkedésű, többszobás lakást venni, egy katás azonban csak 18 millió forintot kaphat ebben az esetben, míg a beltag csak 9-et. 500 ezer forintnál, ami meglehetősen magas jövedelemnek számít, már az egyéni vállalkozó is kaphat 22,5 millió forintot, és a beltag hitele is elérheti 11,5 milliót, de munkaszerződéssel ezzel szemben akár 44 millió forintot is lehet kérni a banktól. Hangsúlyozzuk, ez csak a JTM szabályok betű szerinti értelmezése, a bank megállapíthat (és meg is szokott) egy alacsonyabb hányadú törlesztőt a jövedelem arányában.